Repülőgépgyárak Albertfalván

A repülőgép gyártás hőskora a faipar története szempontjából azért érdekes, mert annak idején a repülőgépek váza fából készült.

Az Első Magyar Repülőgépgyár Albertfalván (1914-1918)

A bécsi Lohner Jakab Kocsigyár elsőnek rendezkedett be 1913-ban repülőgépek gyártására, s alakított ki Budapesten repülőgép építő műhelyt a Váci út és a mai Hungária körút sarkán lévő telken. A gépeket azonban - hely hiányában - Mátyásföldön/Rákosmezőn próbálták ki. A gyár igazgatója Wittmann Tibor keresett és Albertfalván talált megfelelő helyet a gépek építésére, mind a szárazföldi, mind pedig vízi kipróbálására és tárolására. A favázas és benzinnel működő gépek tűzvédelme miatt az is szempont volt, hogy a fel- és leszállópálya távol kerüljön a hangáraktól.

A Magyar Léghajó és Repülőgép Rt.-ben, más nevén a Magyar Repülőgépgyár Rt.-ben már 1913-ban Lohner-féle nyílrepülőgépeket készítettek. A gyárat az első világháború kitörése után Albertfalvára költöztették.

Az albertfalvai gyár látképe 1923-ban (Albertfalvi Múzeum)

Az I. világháborútól három repülőgépgyár is működött az országban. Ezek közül legfontosabb volt a Weiss Manfréd és a Ganz Danubius Rt. által 1914-ben alapított Első Magyar Repülőgépgyár (MARE), németül az UFAG (Ungarische Flugzeugfabrik Aktien Gesellschaft) Albertfalván. Kezdetben a gyár 80 munkással dolgozott, ez a szám 1917 elején 1 200-ra emelkedett, majd 1918 végén elérte az 1 700 főt. A másik jelentős repülőgépgyár 1914-től a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár volt Aszódon, 400 főre emelkedő foglalkoztatotti létszámmal. A harmadik gyár Magyar Általános Gépgyár (MÁG) néven kezdte meg működését, ahol először repülőgép motorokat gyártottak, majd 1917-től Mátyásföldre, a repülőtér mellé költözés után már repülőgépeket is készítettek. Itt 1.100 főt is foglalkoztattak. A három gyár együttes termelése 1914 és 1918 között 1.576 repülőgép és kb. 870 motor volt (Kováts, 1951). A hazai repülőgépipar 1918-ban 4.480 munkást foglalkoztatott és 1914-1918 között összesen 2.029 repülőgépet (sárkányt) és 1.146 motort gyártott. Ez utóbbiban benne vannak a Magyar Automobil Rt. (MARTA) - Arad, a Ganz-Fiat - Budapest és az Automobil Hűtőgyár (HEFA) - Budapest által készített motorok és foglalkoztatottak is. (Csanádi, 1977, 118).

Összesen 42 oldalon át követketjük dr. Tóth Sándor László írásában a hazai fa alapú repülőgépgyártás és ezen ipar alberfalvai üzemeinek sorsát. Ezen üzemekben még hajlított bútort is gyártottak egy időben.

Forrás: Dr. Tóth Sándor László

A szerző:

Dr. Tóth Sándor László, sandor.toth9@gmail.hu , +36 (1) 2575 269

Kapcsolódó:

A fafeldolgozás érdemesei sorozat korábbi füzete:

Lele Dezső élete és munkássága FATÁJ 2014-04-15

Petri László élete és munkássága FATÁJ 2014-01-16

Schmidt Ernő élete és munkássága FATÁJ 2013-08-28

A fagazdaság nagyjai sorozat korábbi füzetei:

Lámfalussy Sándor (1890-1975.) élete és munkássága FATÁJ 2011-12-09

Barlai Ervin (1899-1967.) élete és munkássága FATÁJ 2011-12-09

A fafeldolgozás nagyjai sorozat korábbi füzetei:

Mahunka Imre, a józsefvárosi bútorgyáros FATÁJ 2015-04-09

Fáy Mihály, a hazai farostlemezgyártás megteremtője FATÁJ 2013-06-11

Lugosi Armand élete és munkássága FATÁJ 2011-08-11

Thék Endre élete és munkássága FATÁJ 2011-04-01

Rieperger László élete és munkássága FATÁJ 2010-12-10

Bódogh István élete és munkássága FATÁJ 2010-04-13

Gaul Károly a magyar faipari szakoktatás úttörője FATÁJ 2010-01-21

Egyéb írás:

Albertfalva és asztalossága FATÁJ 2016-10-17

A természettudós, a mérnök és az orvos az erdő és a fa szépirodalmában FATÁJ 2015-01-21