Bódogh István élete és munkássága

A FATE-nak "A fafeldolgozás nagyjai" című sorozatában Tóth Sándor László a 2010. elején készült kiadványban Bódogh István életútját mutatja be. A 26 oldalas füzet itt tölthető le.

BÓDOGH ISTVÁN ÉLETÚTJA

Ki volt Bódogh István, milyen volt az életútja, mit csinált, milyen volt ő maga? Pontos életútjáról viszonylag keveset tudunk, bár szakmai pályafutása többékevésbé ismert. Tény, hogy felejthetetlen, vidám egyéniség volt, hihetetlen teherbírás, gyakorlatias gondolkodás és tettek, közvetlen modor, emberszeretet jellemezte.

Gyermek és ifjúkor

1908. május 31-én született Budapesten. Apját, Bódog Lajost asztalos művezetőként jegyzi az anyakönyv, anyját Burian Juliannát Ferencváros lakosaként. Tudjuk, hogy 1922 okt. 1 és 1925 okt. 1 között Neogrády József asztalosmesternél volt tanonc (feltehetően) Zuglóban. Aktívan sportolt, a zuglói "Törökőr ifi" csapatában futballozott.

A Lingel Bútorgyárban

Dolgozott a Lingel Bútorgyárban, ahol a tulajdonos Lingel Károly felfigyelt rá és 1938 körül külföldre küldte (már valószínűleg azzal a szándékkal is, hogy később veje lesz). Ez sokak szerint az akkoriban divatos "valcolás" a segédek
vándorlása, tapasztalatszerzése volt. Valójában Kiel-be került, ahol favázas repülőket készítettek és szakmai irányultságú főiskola működött. Itt töltött el 4 évet. Hazatérte után be is nősült Lingelékhez, bekapcsolódott a gyár munkájába. Többször járt rövidebb külföldi tanulmányúton a németországi Lübeckben, Heidelbergben, Kielben, Angliában. Tudjuk, hogy feleségével, majd leányával az Üllői úton lakott egészen 1960-ig.

Egyik alkalommal Lingel megrendelőhöz küldte ki címre, időre, hogy felvegye a rendelést. Kissé elment az idő, félt, hogy elkésik, mégis öt perccel előbb érkezett a helyszínre. Felvette rendelést és kijövet, a ház előtt Lingel szállt ki az autóból és csúnyán lemarta: ha ő azt mondta, hogy 12-re menjen, akkor 12.00 órakor legyen ott: se előbb, se később. Ezt egy életre megjegyezte, a pontosságot egész életében gyakorolta és meg is követelte.

Az öreg Lingel 1944-ben átadta neki a gyár vezetését. Sajnálatos, hogy a II. világháború idején, a szovjet csapatok elhordták a gyár készletét.

A kiadvány további részében megismerhetjük az állami bútoriparban végzett munkáját, oktatói, társadalmi munkásságát, valamint áttekintést kapunk előadásiról, publikációiról.

Számos kitüntetést kapott, melyek közül az 1981-ben kapott Eötvös Lóránd díjra volt a legbüszkébb.

79 évesen - 62 év munkaviszony után - ment nyugdíjba, 80 éves korában, 1988. november 15-én hunyt el.

A FATE és a Bútorszövetség születésének 100. és halálának 20. évfordulója alkalmából emlékülést tartott a tiszteletére 2008-ban. (beszámoló: FATÁJ 2008-10-18)

Kormos Ernő (a Balaton Bútorgyár főmérnöke, majd igazgatója) így emlékezett rá: "Amikor a fiatal mérnökök a gyárakba, üzemekbe kerültek, találkoztak egy csodálatos 'munkás' emberrel, akinél talán senki sem tudott többet a gyártási folyamatokról, és ezt a tudást a gépek és munkapadok mellett táplálta az ifjú nemzedékbe. Ő volt Bódogh István"

Tóth Sándor László
sandor.toth9@freemail.hu