Fafeldolgozás Érdemesei - Schmidt Ernő élete és munkássága

Az aranydiplomás dr. Schmidt Ernő (1999)

A Faipari Tudományos Egyesület kiadásában a 2011. és 2012. években a Fagazdaság nagyjai sorozatban készített emlékfüzetek illusztrációi, személyes dokumentumai nehezen, vagy egyáltalán nem voltak elérhetők.

Emiatt célszerűnek látszott a még élő, arra érdemes személyiségek életének és munkásságának feldolgozása, a Fafeldolgozás érdemesei emlékfüzet sorozat indítása.

Magyarországon az 1950-es, 60-as években új iparág született a faiparban; a faforgács- és forostlemezgyártás. A máig működő szombathelyi faforgácslemezgyártás megteremtőjének, tovább fejlesztőjének számít Schmidt Ernő, aki a Nyugat-magyarországi Fűrészekből korszerű vertikumot, nyugati típusú vállalatot épített ki a Vas megye székhelyén, Szombathelyen, a FALCO Fakombinátot.

Mint a hazai forgácslapgyártó alap- és tovább feldolgozó üzemek innovátora, a Kombinát vezetője és emberi magatartása teszik indokolttá életútjának, eredményes munkásságának összeállítását.

SCHMIDT ERNŐ ÉLETÚTJA

Gyermek- és ifjúkor

1925. július 18-án született a Győr-Moson-Pozsony megyei Feketeerdőn. Édesapja Schmidt Vencel erdész, édesanyja Bogyó Beatrix háztartásbeli. Testvérei: Rezső erdész technikus, János agrármérnök, akadémikus, Endre Malév kirendeltség vezető. Elemi iskolába Feketeerdőn jár, Magyaróváron (ma Moson magyaróvár) a Piarista Rend gimnáziumot végzi, majd Sopronban erdőmérnöknek tanul. Erdőmérnöki oklevelét 1949-ben szerzi meg a József Nádor Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó és Erdőmérnöki Kar Erdőmérnöki Osztályán, Sopronban.

Az Erdei Melléktermék Vállalatnál

1949. szeptember 1.-jén kezdi meg munkáját az Erdei Melléktermékeket Termelő és Értékesítő (EMÉRT) Vállalatnál Zala megyében, a Novai Falepárló Üzemben. Itt ismerkedik meg az erdőmérnöki munkától kissé távol eső fakémiával, a fa vegyi feldolgozásával, ahol 1950 elején üzemvezetőnek nevezik ki. Munkája mellett hamarosan megbízzák a Zalaegerszegi Gyantalepárló Üzem építésének irányításával, majd üzemeltetésével is, ahol a Nyugat-dunántúli régió idős erdei fenyveseiben lecsapolt gyantát dolgozzák fel; kolofóniumot, terpentint és illóolajokat készítenek. Munkáját elismerve 1952-ben nagyobb feladattal bízzák meg; áthelyezik a Nógrád megyei Tolmácsra, az ott felépítendő nagy kapacitású, faszén gyártásra is alkalmas falepárló üzem leendő vezetőjének, ahol a tervezés és építés után a termelést irányítja. Az üzemben faszenet, metilalkoholt, ecetsavat és fakátrányt állítanak elő.

A Nyugat-magyarországi Fűrészeknél, majd Kombinátnál 

1957-ben Szombathelyre, a Nyugat-magyarországi Fűrészekhez kerül, ahol az akkor épülő első forgácslap üzem vezetője lesz. A magyar faforgácslap gyártás egyre dinamikusabb fejlődésében üzemvezetőként, 1959-ben a vállalat főtechnológusaként, majd 1962-ben főmérnökként vesz részt. Irányítása alatt épül ki, fejlődik a faforgácslemezek gyártása, feldolgozása Szombathelyen.
1957 májusában fogad el üzemvezetői állást az akkor épülő forgácslapgyárban. A gyár a megépített állapotban azonban alkalmatlannak bizonyult a termelésre, ki kellett javítani a tervezési hibákat. 1959-ben kezdett termelni az ország első forgácslapgyára, azonban a beépített hazai berendezések nem voltak alkalmasak megfelelő minőségű forgácslemezek gyártására. Ezt követően épült fel a második forgácslapgyártó üzem, ezt követte egy felületkezelő (lamináló) üzem, majd egy cementkötésű forgácslapüzem.

...

Az életút további részleteit lehet megismerni a Tóth Sándor által Schmidt Ernőről összeállított teljes (32 oldal) anyagból.

FIGYELEM!!!

A FATE és a szerző várja azon támogató(k) jelentkezését, aki(k) vállalja/vállalják az összeállítás leendő papír-alapú kiadása nyomdai munkálatainak költségeihez történő hozzájárulást.

A kiadáshoz felajánlott támogatás(oka)t a FATE 10200830-32310298-00000000 számlájára kérjük átutalni a szerző tájékoztatása mellett.

További információ a (+36-1) 257-5269 telefonszámon kérhető.

dr. Tóth Sándor László