A hazai erdők hatósági besorolása természetességi állapotuk alapján

A 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) 7. § (1) alapján az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint, - aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz, - el kell különíteni.

Amint azt 2009. november 20-án kiadott tájékoztatónkban már írtuk, az erdészeti hatóság az erdők természetességi állapotba történő besorolását az Evt. által előírt szempontok és a 153/2009. FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 65. § (1) alapján, az Országos Erdőállomány Adattár (továbbiakban: Adattár) adatainak felhasználásával, elvégezte. Ennek segítségével vált megvalósíthatóvá, hogy külön szabályozás vonatkozzon a természetes állapotokat jobban és a kevésbé megközelítő erdőrészletekre. Ez jelentős, a természetvédelmi szempontokat jobban előtérbe helyező változtatásnak tekinthető az eddigi szabályozáshoz képest.

Az erdőgazdálkodók és a szakirányítók az illetékes erdészeti hatóság kirendeltségein tájékozódhatnak az erdőrészleteik természetességi állapotára vonatkozó adatairól. Az erdészeti hatóság által, az adattári adatok felhasználásával megállapított természetességi állapot felülvizsgálatát a Vhr. 65. § (3) bekezdése alapján - az erdőtervben szereplő faállomány-leírás módosításának kezdeményezése mellett - 2010. december 31-ig kérelmezhetik az erdőgazdálkodók.

A természetesség megállapítására vonatkozó fontosabb szabályok

Az erdészeti hatóság, követve az Evt. szövegét, az Adattár adatai közül azokat vette alapul a besorolás folyamán, amelyek leginkább meghatározzák, hogy az erdőrészlet mennyire közelíti meg a természetes állapotokat. Ezek közül kiemelt jelentőségű az erdészeti tájhonos, a tájidegen, és az intenzíven terjedő fafajok terület alapú elegyaránya, a fafajok eredete és az erdő elegyessége.

Azon erdő természetességi állapotát, amelynek faállománya átmenetileg hiányzik (például üres vágásterület), a Vhr. 2. § (1) szerint, a véghasználat előtti, illetve a kipusztult faállomány jellemzői alapján állapítja meg az erdészeti hatóság. Ennek felülvizsgálatára a sikeres erdősítést követően kerül sor.

A törvény megfogalmaz olyan szempontokat is, melyek Adattár adatai alapján nem állapíthatóak meg, például, hogy az erdő az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes szerkezetét, dinamikáját mutatja-e. Amennyiben olyan kérdéses eset merül fel - főleg természetes, természetszerű és származék erdők elkülönítése folytán - amikor a természetességi állapot meghatározásához az adattári adatok nem nyújtanak egyértelmű támpontot, helyszíni felülvizsgálat válhat szükségessé.

Ennek egyik oka, hogy az Adattárban szereplő adatok megváltozhatnak a tíz éves erdőtervezési ciklus során. Emellett több olyan, a természetességet befolyásoló szempont, adat van, ami vagy nem szerepel a hatósági nyilvántartásban, vagy meghatározása túl szubjektív ahhoz, hogy csak számszerű adatok alapján eldönthető lenne. Ezért nyújt a jogszabály lehetőséget az erdőgazdálkodók számára, hogy kérelmezzék erdőrészletük - hatóság által megállapított - természetességi kategóriájának felülvizsgálatát. Emellett a körzeti erdőtervezés során az erdőtervező is felülvizsgálhatja, helyszíni vizsgálata alapján, saját döntési körében az Adattárban nyilvántartott természetességi állapotot. A változtatásról a tervezési folyamat tárgyalásain, vagy az erdőterv határozatból értesülhetnek az érintettek.

Az erdők természetességi állapota nem csak tudományos, statisztikai adat, az Evt. több esetben is eltérő szabályozást ír elő a különféle természetességi állapottal bíró erdők esetében. Ezek közül a legfontosabb jogszabályi megkötés, hogy az erdőgazdálkodási tevékenységeket úgy kell végezni, hogy annak következtében az erdők természetességi állapota ne romoljon. Behatárolja a területen folytatható gazdálkodás lehetőségeit, az állami erdők forgalomképességét, ezen túlmenően hatással lehet a szomszédos erdőkben telepíthető fák fajainak megválasztására.

Az Evt. és a Vhr. természetességi állapottal összefüggű előírásai kigyűjtve megtekinthetők a csatolt pdf állományban.

Forrás: MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság