Magyar faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2009. záróadataival

A hazai faipar és bútoripar ágazati gazdaságelemzését tűzte céljául a Faipari, Bútoripari, Erdészeti Ágazati Párbeszéd Bizottság, és megbízást adott Milei Olgának, a bizottságban résztvevő szervezetek elvárásai alapján, az elemzés negyedéves gyakorisággal történő készítésére.

E helyt a 2009. éves záróadatokkal készült tanulmányt tesszük közzé, illetve emeljük ki néhány fontosabb elemét.

A világgazdasági válság hatására 2008-ban a globális GDP volumene 3%-kal emelkedett, több mint 2%-kal elmaradva a korábbi évek bővülési ütemétől. 2009-ben ez 0,8%-os csökkenésbe fordult. 2009-ben a fejlett gazdaságokban 3,2%-os bruttó hazai termék csökkenés, a fejlődő és felzárkózó államokban változatlanul növekedés (2,1%) volt tapasztalható. Az EU-27 gazdasági teljesítménye 2009 IV. negyedévében, - szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva - 2,3%-kal visszaesett, ami a csökkenés ütemének kismértékű mérséklődését jelenti, az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest.

Hazai folyamatok 2009. IV. negyedévében a gazdasági teljesítmény ötödik negyedéve csökken az előző év azonos időszakához viszonyítva, ennek üteme azonban a múlt év harmadik negyedéve óta lassul. Az eőző negyedévhez hasonlóan a globális méretű, de a fejlett országokat különösen súlytó gazdasági és pénzügyi válság hátrányosan befolyásolta a magyar gazdaság teljesítményét is. Mivel külgazdasági kapcsolataink elsősorban a fejlett országokkal a legintenzívebbek, ezek recessziója jelentősen szűkíti export lehetőségeinket, rontja a beszállító vállalkozások eladási lehetőségeit. 2009. október-decemberben a bruttó hazai termék 4%-kal esett vissza 2008. IV. negyedévéhez képest.

A gazdaság éves teljesítménye 6,3%-kal mérséklődött. Az árutermelő ágazatok 2009 IV. negyedévében (mezőgazdaság, ipar, építőipar) hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabban, 7,9%-kal mérséklődött. A visszaesés mértéke a mezőgazdaságban volt a legmagasabb, 15,5%.

A feldolgozóipar teljesítménye a múlt év utolsó negyedévében 7,2%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az ipar teljesítménye - elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar gyenge teljesítménye következtében - 7,4%-kal csökkent. Az építőipar hozzáadott értéke 5,5%-os mérsékődést mutat, mind az épületek, mind az egyéb építmények építésében mutatkozó volumencsökkenés következtében. 2009 egészében az árutermelő ágazatok teljesítménye 14,4%-kal csökkent, ezen beül az ipar hozzáadott értéke 16%- kal, az építőiparé 3%-kal, a mezőgazdaságé 17,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. 2009. negyedik negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 1,7%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, ami lényegesen elmarad a nemzetgazdasági átlagtól és mérsékeltebb, mint az előző negyedévekben mértek. A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás teljesítménye 2,4%-kal emelkedett, egyetlenként a szolgáltató ágazatok közül.

A háztartások fogyasztásának visszafogása mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének 7,5%-os visszaesésében. Az ipar, az export és a kereskedelem teljesítményének csökkenése és ezzel párhuzamosan a szállítási teljesítmények visszaesése pedig a szállítás, raktározás, posta és távközlés 2,2%-os mérséklődésében játszott szerepet. A közigazgatás, oktatás, egészségügy teljesítménye (-1,6%) az előző negyedéveknél nagyobb mértékben csökkent, míg az egyéb közösségi szolgáltatás (- 3,9%) teljesítménye az előző negyedévekhez képest romlott.

A GDP felhasználási oldalán 2009 IV. negyedévében a háztartások végső fogyasztása 5,7%-kal visszaesett, a háztartások fogyasztási kiadásainak 6,5%-os mérséklődése (I. negyedév -7,2%, II. negyedév -6,6%, III. negyedév -9,8%) következtében. Ugyanakkor a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 2,9%-kal csökkentek, míg a non-profit szervezetektől kapottak 1,3%-kal emelkedtek. E mellett a közösségi fogyasztás is 4,9%-os emelkedést mutatott, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,2%-kal csökkent. Éves szinten a végső fogyasztás 5,7%-kal csökkent. Ezen belül a háztartások fogyasztása 6,7%-kal zsugorodott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás az év negyedik negyedévében - az előző negyedévinél nagyobb mértékben - 8,1%-kal esett vissza.

A nagy súlyú ágazatok közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős a visszaesés, utóbbi mögött a lakásépítések erőteljes visszaesése áll. Ugyanakkor a szállítás, raktározás ágazatban növekedés figyelhető meg a metróberuházás és az út-, és autópálya építések következtében. 2009. egészében a bruttó állóeszköz felhalmozás 6,5%-kal esett vissza.

A negyedik negyedévben is folytatódott a belföldi felhasználás visszaesése (-8%), a múlt év egészében a csökkenés 11,5% volt.

A IV negyedévben folytatódott a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának visszaesése, üteme azonban lassult. Az export volumene 3,1%-kal bővült, míg az import 2%-kal csökkent. Ennek következtében a külkereskedelmi forgalom egyenlege 451 mrdFtos aktívumot mutat, javuló külkereskedelmi cserearányok mellet. Az áruforgalom exportja 3,9%-kal emelkedett, importja 0,8%-kal csökkent. A szolgáltatások exportja hosszú idő után először csökkent 0,7%-kal, importja pedig 7,8%-kal mérséklődött. 2009-ben az export 9,1%-kal, az import pedig 15,4%-kal zsugorodott, ami kiemelkedően magas kiviteli többletet eredményezett.

A fafeldolgozó-ipar termelése 2009 I. félévében 31,6%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest, ebben a viszonylag magas bázis is közrejátszott (2008 I. félévében a termelés 28,7%-kal bővült). 2009 júniusában 2,0%-kal esett vissza a termelés az előző év júniusához képest. A szakágazat hazai értékesítése 2009 első felében 13,3%-kal mérséklődött. Júniusban azonban a növekedés mértéke 29,4% volt, az év megelőző hónapjaiban tapasztalt 14-33,8% közötti csökkenést követően. Az exportértékesítés 38,7%-kal esett vissza az első félévben, ezen belül az első negyedévben 32,6%-kal, a másodikban 43,6%-kal. 2009 júniusában 33,7%-kal, májusban 42,8%-kal, áprilisban pedig 51,7%-kal csökkent a szakágazat kivitele az egy évvel korábbihoz képest.

A hazai bútoripar termelése 24,8%-kal mérséklődött ez év első félévében, ezen belül az első negyedévben 28,4%, a másodikban 21,1% volt a volumencsökkenés. 2009. júniusában 21,3%-kal csökkent a szakágazat termelése az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés az első hat hónapban 43,9%-kal, júniusban 28,3%-kal esett vissza. Az export csökkenésének üteme jelentősen elmaradt a termelés és belföldi értékesítés csökkenési ütemétől. Az első félévben 3,1%-kal, ezen belül az I. negyedben 4,9%-kal, a másodikban 1,1%-kal mérséklődött, júniusban pedig 11,2% visszaesett a kivitel.

A fa alapanyagok 2009. évi forgalma - több év után - pozitív egyenleggel zárt, mértéke meghaladja az 2,5 milliárd forintot. A behozatal forintban 26%-kal, kivitelünk pedig 11%-kal visszaesett. A végbement egyenlegjavulás tehát részben a csökkenő behozatalnak, részben pedig az export lassúbb ütemű visszaesésének köszönhető. A fatermékek kivitele 2009-ben 19%-kal csökkent, míg behozatalunk 15,7%-kal mérséklődött. Mivel a kivitel visszaesése nagyobb mértékű volt, mint a behozatalé az egyenleg mintegy 1/3-dal elmaradt az egy évvel korábbitól, iránya azonban pozitív maradt.

2009-ben a bútor és bútorelem behozatal 22%-kal mérséklődött. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 9%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege közel 8 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben.

A 2008 második felében kirobbant pénzügyi és gazdasági válság rányomta bélyegét az EU fafeldolgozó-, cellulóz, papír, karton- és bútoriparára is. Már a 2004-07 közötti időszakban is meglehetősen ingadozó volt a három ágazat teljesítménye, 2008-09-ben a válság hatására termelésük jelentősen visszaesett. 2009-ben a teljesítménycsökkenés az EU-15-ök esetében kismértékben meghaladta a régi tagországokét, tendenciájában azonban nincs eltérés.

A hazai fafeldolgozó-ipar 2004-07 között lényegében követi a nemzetközi tendenciákat, 2008-ban azzal ellentétes irányba fordul, így a visszaesés 2009-ben sokkal erőteljesebb. A cellulóz-, papír-, kartongyártás - már csak a fennálló tulajdonviszonyok okán is - lényegében követi az európai tendenciákat. Bútorgyártásunk tendenciájában lényegében követi az európai folyamatokat a fordulatok azonban sokkal élesebbek, a csúcsok magasabbak, a visszaesések mélyebbek.

A hazai fafeldolgozó-ipar (TEÁOR 16) termelése 2009-ben 23,4%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest, ebben a viszonylag magas bázis is közrejátszott (2008-ban a termelés 15,3%-kal bővült). 2009 decemberében 8,1%-kal mérséklődött a termelés az előző év decemberéhez képest. A szakágazat hazai értékesítése a múlt évben 11,2%-kal, a negyedik negyedévben 11,2%-kal mérséklődött, decemberben a visszaesés mértéke 10,3% volt. Az exportértékesítés 30,3%-kal esett vissza 2009-ben, ezen belül az első negyedévben 32,6%-kal, a másodikban 43,8%-kal, a harmadikban 25,9%-kal, a negyedikben pedig 10,9%-kal. 2009 decemberében 2,8%-kal bővült a szakágazat kivitele az egy évvel korábbihoz képest.

A fafeldolgozó-ipar (TEÁOR 16) 2009 évi termelési értéke 155 994 millió Ft, belföldi árbevétele 76 125 millió Ft, export árbevétele 79 869 millió Ft volt.

A bútorgyártás (TEÁOR 31) termelése 26,2%-kal mérséklődött a múlt évben, ezen belül az első negyedévben 28,4%, a másodikban 20,9%, a harmadikban 28,5%, a negyedikben pedig 27,1% volt a volumencsökkenés.

2009. decemberében 21,5%-kal csökkent a szakágazat termelése az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés 2009-ben 42,8%-kal, decemberben 30%-kal esett vissza. Az export csökkenésének üteme jelentősen elmaradt a termelés és belföldi értékesítés csökkenési ütemétől.

A január-decemberi időszakban 5,7%-kal, ezen belül az I. negyedben 4,9%-kal, a másodikban 0,9%-kal, a harmadikban 2%-kal, a negyedikben pedig 14,3%-kal mérséklődött, decemberben pedig 8,9% esett vissza a kivitel.

Az 55 oldalas tanulmány kitér a külkereskedelmi adatokra (relációs bontásokban is), illetve szakágazatonként részletezi a regisztrált cégek számát, foglalkoztatottak számát, kereseti viszonyokat, ...

A tanulmány első része innen elérhető

A tanulmány második része innen elérhető

A tanulmány harmadik része innen elérhető

Ágazati Párbeszéd Bizottság

A Fa- és Bútoripari Alágazati Párbeszéd Bizottság az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság alágazataként jött létre 2004. május 4-én. Az alágazat megalakításában a munkáltató oldalról két szervezet, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) és a Magyar Bútor és Faipari Szövetség (MBFSZ) vett részt. Az Országos Asztalos- és Faipari Szövetség (OAFSZ) 2004. június 7-én csatlakozott. Munkavállalói oldalról a Fa és Bútoripari Dolgozók Szakszervezete (FBDSZ) és a Munkástanácsok Faipari Szakmai Ágazatának Országos Szövetsége az alapító szervezetek. A bizottság munkájába 2005. június 1-jén az erdészeti ágazat is bekapcsolódott. A bizottság jelenlegi formáját 2006. március 20-án nyerte el amikor kiválva az Építőipari ÁPB-ből és a Mezőgazdasági ÁPB-ből megalakult a független Faipari, Bútoripari és Erdészeti Ágazati Párbeszéd Bizottság (FBEÁPB), mely e három, a fához köthető ágazatot fog össze. A munkáltatói oldal elnökének Mőcsényi Miklóst a FAGOSZ-ból, a munkavállalói oldal elnökének Kovács Imrét az FBDSZ-ből választották. Jelenleg a bizottságot az alábbi tagszervezetek alkotják: Munkáltatói oldalon: - Magyar Bútor és Faipari Szövetség - Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség - Országos Asztalos és Faipari Szövetség Munkavállalói oldalon: - Fa- és Bútoripari Dolgozók Szakszervezete - Munkástanácsok Faipari Szakmai Ágazatának Országos Szövetsége - Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete - Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (részvételi jogosultság).

Az FBEÁPB célja, hogy az ágazati tevékenységek tagoltságát tükröző konzultációs fórumként erősítse a szociális partnerek között jelenleg is meglevő együttműködést, elősegítse ágazati-, és munkahelyi szintű kollektív szerződések, valamint megállapodások megkötését, továbbá a szakmai összetartozás alapján járuljon hozzá az összefogás, közös fellépés erősítéséhez, a munkabéke fenntartásához az ágazatban. Az FBEÁPB alapvető feladatának tekinti a munka világát érintő kérdések egyeztetését a szociális partnerek között; ennek keretében ágazati kollektív szerződések kötésének előkészítését, megállapodások kötését, ajánlások, állásfoglalások, javaslatok kialakítását és képviseletét, a kormányzati szervekkel konzultáció folytatását az ágazatra vonatkozó szakmai kérdésekről, stratégiákról, jogszabálytervezetek előzetes véleményezését, végrehajtásuk értékelését.

A FATÁJ felületén megjelent kapcsolódó írások:

- Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2009. I.félév (2009-11-27)

- Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2008. év (2009-08-13)

- Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2008.I.félév (2008-12-10)

- Faipari és bútoripari ágazati gazdaságelemzés, 2008.I.negyedév (2008-10-17)

- Faipari, bútoripari, erdészeti tapasztalatcsere Csehországban (2008-11-28)

- A hazai faipari szakoktatás helyzete című tanulmány (2008-04-15)

- Szociális párbeszéd az EU-ban tanulmány első része (2008-04-30)

- Szociális párbeszéd az EU-ban tanulmány második része (2008-05-23)

- Szociális párbeszéd az EU-ban tanulmány harmadik része (2008-09-18)

Tóth János