Európa erdeinek állapota 2020. évi jelentés

A jelentés a fenntartható erdőgazdálkodás páneurópai kritériumaira épít, és az európai erdők állapotát 6 kulcsfontosságú kategória szerint tárgyalja:

- Erdőforrások és azok hozzájárulása a globális szén-dioxid-ciklusokhoz;

- Erdei ökoszisztéma egészsége és vitalitása;

- Az erdők produktív funkciói;

- Biológiai sokféleség az erdei ökoszisztémákban;

- Védő funkciók az erdőgazdálkodásban (különös tekintettel a talajra és a vízre), valamint

- A társadalmi-gazdasági funkciók és feltételek.

Az európai erdőkben néhány mutató az évek során stabil maradt:

- A két vagy több fafajból álló állományok dominálnak az európai erdőkben.

- A szokásos erdei madárfajok populációi stabilak.

- Az erdők és más erdős területek 70%-a alkalmas a nagyközönség nyilvános kikapcsolódásra.

A jelentés azt mutatja, hogy számos területen pozitív fejlemények vannak, és többek között a következő számokat mutatja be:

- Az európai erdőterület az elmúlt 30 évben 9%-kal nőtt. A 227 millió ha erdővel Európa területének több mint 1/3-a erdővel borított.

- Az európai erdők fatömege és a benne tárolt szén az elmúlt 30 évben 50%-kal nőtt, mivel az erdőterület bővült, és a növedéknek csak egy részét termelték ki. Az évi nettó fanövedéknek mintegy 3/4-ét termelik ki.

- A kitermelt faanyag mennyisége [nettó fakitermelés] nőtt, elérve az 550 millió m3-t, ami 40%-kal több, mint 1990-ben.

- A biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt erdők területe 20 év alatt 65%-kal, a tájvédelemre kijelölt terület 8%-kal nőtt.

- A genetikai megőrzési egységek száma 1990. óta körülbelül tízszeresére nőtt.

A jelentés azonban megállapítja, hogy az európai erdők egyre inkább szembesülnek a kihívásokkal. A fő nyomás a társadalmi igényekből és az éghajlatváltozás hatásaiból fakad. A jelentés többek között rámutat, hogy:

- Az európai erdők körülbelül 3%-át károsítja elsősorban a szél, a rovarok, a patás állatok legelése és az erdőtüzek.

- Konkrétan a közelmúltban egyre gyakoribbak a nagy területű erdőkárok, ideértve az extrém aszályokat, a hőhullámokat, a szú kitöréseket [gradáció] és az erdőtüzeket.

- A légszennyezésből származó lerakódás az elmúlt 25 évben folyamatosan csökkent; azonban néhány szennyező anyag lokálisan még mindig meghaladja a kritikus terhelést.

- A fák átlagos lombvesztése a megfigyelési parcellák 19%-ánál nőtt, a 2010-2018 közötti időszakban azon parcellák száma, ahol a lombozat javul, ttöbb mint kétszeresére nőtt.

- Az erdészeti üzemek viszonylag alacsony nettó árbevétele kockázatot jelent az erdőgazdálkodásra, különösen az élénk piacok, a változó éghajlat káros hatásai és az igényesebb erdőgazdálkodási rendszerek követelményei között.

Itt található a teljes jelentés: State of Europe's Forests 2020, FOREST EUROPE (pdf, 394 oldal, angol)

A jelentésben Magyarország erdeire vonatkozó számos adat és megállapítás is szerepel. Ezekfelsorolására itt nincs elég hely. érdemes a jelentében a "Hungary" szó előzordulását végig-keresgélni (CTR+F).

Ez pedig a vezetői összefoglaló: Summary for Policy Makers - State of Europe's Forests 2020, FOREST EUROPE (14 oldal. pdf, angol) Ezzel érdemes kezdeni az anyag áttekintését.

Forrás: CEPF
SzF: MM