Erdeink ehető / gyűjthető értékei

Fotó: Shutterstock

Egyik legismertebb gyógynövényünk a medvehagyma, nem csoda, hogy tavasz elején szinte ellepik az erdőt a gyűjtők. A természetet azonban ősszel is érdemes járni, hiszen számos bogyót találhatunk, amelyek jótékony hatással vannak immunrendszerünkre.

Csipkebogyó, kökény, fekete bodza és a különböző berkenyefajok is megbújnak erdeinkben, de ha gyűjteni szeretnénk, nem árt tisztában lenni, milyen szabályok vonatkoznak erre a tevékenységre.

A törvény szerint (2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, 68.§) állami erdészet kezelésében álló, de nem védett természeti státusszal rendelkező területen személyenként és naponta legfeljebb két kilogramm gyógynövény szedhető - ez jelenti az egyéni szükségletet, engedély ilyen esetben nem szükséges, kereskedelmi forgalomba viszont nem hozható a begyűjtött termés.

"Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését, valamint forrásvíz elhordását."

Védett természeti területen már más a helyzet, hiszen ott még a két kilót meg nem haladó mennyiség esetén is engedélyt kell kérni a területileg illetékes természetvédelmi hatóságtól. Aki bármelyik szabályt megszegi, az ellen az állami természetvédelmi őrök intézkedhetnek, az engedély nélkül gyűjtőket helyszíni bírsággal, szabálysértési feljelentéssel szankcionálhatják.

"Természetvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a 68. § l) pontjában meghatározott erdei haszonvételt a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az ott folyó erdőgazdálkodási tevékenységekkel összhangban, az erdőgazdálkodó előzetes értesítése mellett gyakorolhatja."

Természetesen nem csak a jogszabályokkal kell tisztában lenni. A csipkebogyó termésének színe az éretlen narancssárgától a túlérett mélyvörösig változik - ez utóbbi állapotát nem érdemes megvárni, mert az igaz, hogy a vadgyümölcs édesebb lesz, viszont C-vitamin-tartalmának nagy részét elveszti. A csipkebogyót leginkább teának használják fel, ehhez a termést meg kell szárítani, majd hideg vízben több órán keresztül áztatni. Készülhet belőle még lekvár, szörp és mártás is.

Gombáért is érdemes az erdőt járni, hiszen abból is találni bőven az avarban. A jogszabályok ebben az esetben is ugyanazok, mint a gyógynövényeknél, tehát gombából is csak két kilót szabad szedni naponta, amit értékesíteni nem lehet. Csak akkor árulhatjuk, ha van erre az erdészeti hatóságtól kibocsátott engedélyünk. Étkezési célra olyan gombát gyűjtsünk, amit már jól ismerünk, de még így sem árt bevizsgáltatni egy szakembernél.

Forrás: TEOL