EU Épületkorszerűsítési Program

A Bizottság célja, hogy a következő tíz évben legalább megduplázza a korszerűsítési arányt, és biztosítsa, hogy a felújítások nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságot eredményezzenek. Ez javítani fogja az épületekben élő és azokat használó emberek életminőségét, csökkenteni fogja Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátását, elő fogja mozdítani a digitalizációt, és javulást fog eredményezni az anyagok újrafelhasználása és újrafeldolgozása terén. 2030-ig 35 millió épületet lehetne felújítani, és akár 160 000 zöld munkahely jöhetne létre az építőiparban.

Az uniós energiafogyasztás mintegy 40%-áért és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 36%-áért az épületek a felelősek. Azonban mivel évente csak 1%-ukat vetik alá energiahatékonysági korszerűsítésnek, a hatékony fellépés elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa 2050-ig klímasemlegessé váljon. Miközben közel 34 millió európai nem engedheti meg magának, hogy fűtse otthonát, az energiahatékony korszerűsítést előmozdító közpolitikák egyszersmind választ adnak az energiaszegénységre, elősegítik az emberek egészségét és jólétét, és hozzájárulnak energiaszámláik csökkentéséhez. A Bizottság a mai napon egy tagállamoknak szóló ajánlást is közzétett az energiaszegénység kezeléséről.

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: "Célunk, hogy Európában mindenki olyan otthonban élhessen, amelyben anélkül lehet világítani, fűteni vagy hűteni, hogy az kiürítené a házi kasszát vagy tönkretenné a bolygót. A korszerűsítési program révén kellemesebb épített környezetben dolgozhatunk, élhetünk és tanulhatunk, miközben csökken a környezetre gyakorolt hatás, és több ezer európai jut munkához. Jobb épületekre van szükségünk, ha követni akarjuk az "építsük újra, de jobban" elvet."

Kadri Simson energiaügyi biztos elmondta: "A zöld helyreállítás otthon kezdődik. A korszerűsítési program megvalósításával számos olyan akadályt elhárítunk, amelyek ma bonyolulttá, költségessé és időigényessé teszik a felújítást, hátráltatva ezzel a nagyon is szükséges fellépéseket. Javaslatot fogunk tenni a felújításból fakadó előnyök mérésének hatékonyabb módszereire, az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményekre, a nagyobb mértékű uniós finanszírozásra és technikai segítségnyújtásra, amelyek ösztönzik a zöld jelzáloghiteleket, és több megújuló energiaforrást támogatnak a fűtés és hűtés terén. Mindez gyökeresen új lehetőségeket fog teremteni mind a lakástulajdonosok, mind a bérlők, mind pedig a hatóságok számára."

A stratégia az alábbi három területen határoz meg prioritásokat: a fűtés és hűtés dekarbonizációja; az energiaszegénység és a legrosszabb teljesítményt mutató épületek kezelése; valamint a középületek, például iskolák, kórházak és közigazgatási épületek felújítása. A Bizottság javaslata szerint a projekt tervezésétől a finanszírozáson át a megvalósításig húzódó korszerűsítési lánc jelenlegi akadályait le kell bontani egy sor szakpolitikai intézkedéssel, finanszírozási eszközzel és technikai segítségnyújtási eszközzel.

A stratégia a következő kardinális intézkedéseket foglalja magában:

• Szigorúbb szabályozás, szabványok kidolgozása és tájékoztatás az épületek energiahatékonyságáról a köz- és magánszektorbeli felújítások jobb ösztönzése érdekében, ideértve a meglévő épületek energiahatékonyságára vonatkozó kötelező minimumkövetelmények fokozatos bevezetését, az energiahatékonysági tanúsítványokra vonatkozó szabályok aktualizálását, valamint az épületek felújítására vonatkozó követelmények lehetséges kiterjesztését a közszférára;
• Hozzáférhető és jól célzott finanszírozás biztosítása, többek között a Next Generation EU helyreállítási és rezilienciaépítési eszköze keretében induló "Renovate" és "Power Up" kiemelt kezdeményezések, valamint a különböző finanszírozási források kombinálására vonatkozó egyszerűsített szabályok és a magánfinanszírozás sokféle ösztönzése révén;
• A felújítási projektek előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitás növelése, a nemzeti és helyi hatóságoknak nyújtott technikai segítségnyújtástól kezdve az új zöld munkahelyeken dolgozó munkavállalók képzéséig és készségfejlesztéséig;
• A fenntartható építési termékek és szolgáltatások piacának bővítése, beleértve az új anyagok és természetalapú megoldások integrálását, továbbá az építési termékek forgalmazásával, valamint az anyagok újrafelhasználásával és hasznosításával kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát;
• Új európai Bauhaus létrehozása, amely egy külső szakértőkből, köztük tudósokból, építészekből, formatervezőkből, művészekből, tervezőkből és a civil társadalom képviselőiből álló tanácsadó testület által közösen irányított interdiszciplináris projekt. Mostantól 2021 nyaráig a Bizottság teret enged egy széles körű részvételen alapuló, közös alkotási folyamatnak, majd 2022-ben az öt első Bauhaus-központból hálózatot fog építeni a különböző uniós országokban.
• Szomszédságalapú megközelítések kidolgozása a helyi közösségek számára megújuló és digitális megoldások elsajátítása és nulla energiaigényű kerületek létrehozása érdekében, ahol a fogyasztók termelő-fogyasztókká válnak, akik energiát értékesítenek a hálózat számára. A stratégia magában foglal egy megfizethető lakhatási kezdeményezést is 100 kerület számára.

A megújuló energiáról szóló irányelv 2021. júniusi felülvizsgálata során mérlegelni fogják a megújuló energián alapuló fűtésre és hűtésre vonatkozó célkitűzés megerősítését és a megújuló energia minimális szintjének bevezetését az épületekben. A Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből (EU ETS) származó bevételek mellett hogyan lehetne felhasználni az uniós költségvetés forrásait az alacsonyabb jövedelmű lakosságot érintő nemzeti energiahatékonysági és -megtakarítási rendszerek finanszírozására. A környezettudatos tervezésre vonatkozó keret tovább lesz fejlesztve annak érdekében, hogy hatékony termékeket biztosítson épületekben történő felhasználásra, és előmozdítsa azok használatát.

A korszerűsítési program azonban nemcsak arról szól, hogy a meglévő épületeket energiahatékonyabbá és klímasemlegesebbé kell tenni. Előmozdíthatja városaink és épített környezetünk nagyszabású átalakulását is. Lehetőséget kínálhat egy olyan ígéretes folyamat elindítására, amely összehangolja a fenntarthatóságot és a stílust. Ahogy azt von der Leyen elnök bejelentette, a Bizottság útjára indítja az új európai Bauhaust egy olyan új európai esztétika kialakítása érdekében, amely a teljesítményt a feltalálói leleményességgel ötvözi. Arra törekszünk, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen az élhető környezet, és egy új, fenntartható jövőben újra egymással összeegyeztethetővé váljon a megfizethetőség és a művészi igényesség.

Háttér-információ

A Covid19-válság ráirányította a figyelmet épületeinkre, azok mindennapi életünkben betöltött jelentőségére és sérülékenységükre. A világjárvány idején európaiak millió számára vált az otthon a mindennapi élet középpontjává: iroda távmunkázók számára, átmeneti bölcsőde vagy osztályterem gyerekek és diákok számára, online bevásárló vagy szórakoztató központ sok-sok ember számára.

Az épületekbe való beruházás rendkívül ösztönzőleg hathat az építőiparra és a makrogazdaságra. A felújítási teendők munkaigényesek, gyakran teremtenek a helyi ellátási láncokhoz köthető munkahelyeket és beruházásokat, generálják a nagy energiahatékonyságú berendezések iránti keresletet, növelik az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet és hosszú távon növelik az ingatlanok értékét.

A Bizottság által 2020 szeptemberében javasolt, 2030-ig tervezett legalább 55%-os kibocsátáscsökkentési cél eléréséhez az EU-nak 60%-kal kell csökkentenie az épületek üvegházhatásúgáz-kibocsátását, 14%-kal az energiafogyasztását, 18%-kal pedig a fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos energiafogyasztást.

Az európai politika és finanszírozás máris pozitív hatást gyakorolt az új épületek energiahatékonyságára, amelyek a 20 évvel ezelőtt készült épületek által fogyasztott energiamennyiségnek ma már csak a felét fogyasztják. Az EU-ban azonban az épületek 85%-át több mint 20 éve építették, és ezek 85-95%-a 2050-ben várhatóan még állni fog. A korszerűsítési program azért is szükséges, hogy a régi és az új épületekre vonatkozó előírások közelebb kerüljenek egymáshoz.

További információk:

Az épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégia

Melléklet és bizottsági szolgálati munkadokumentum az épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiáról

Kérdések és válaszok az épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiáról

Tájékoztató az épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiáról

Tájékoztató az új európai Bauhausról

Ajánlás az energiaszegénységhez kapcsolódóan

Melléklet és bizottsági szolgálati munkadokumentum az energiaszegénységhez kapcsolódó ajánlásról

Az épületkorszerűsítési program honlapja

Az energiaszegénységgel kapcsolatos honlap

Forrás: Európai Bizottság