Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése

Pénteken (július 3.) ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés az osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő új jogszabályt, amely 2021. január 1-jén lép hatályba. Az Országgyűlés július 3-i ülésén 139 támogató szavazattal, a baloldal tartózkodása mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el az osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő új jogszabályt - jelentette be az agrárminiszter.

Magyarországon a 2019. év végi adatok szerint mintegy 2 millió 400 ezer hektáron 1 millió 60 ezer földrészlet áll osztatlan közös tulajdonban. Ezeken a területeken a valódi tulajdonosi szemlélet csak nagyon nehezen valósulhat meg, hiszen a tulajdonosok nehezen tudnak fejlesztéseket megvalósítani, emellett csökkentett értékkel vehetik számításba a területet banki hitel fedezeteként.

Fotó: azuzlet.hu

Az agrárminiszter azt mondta, hogy januártól az osztatlan közös tulajdon felszámolásához nem kell minden tulajdonos beleegyezése, azt 50 százalék plusz egy ember kezdeményezésével is el lehet indítani. A jogszabály a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak védelme érdekében olyan garanciákat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy egyik tulajdonosnak se jusson a megosztás során a tulajdoni hányada alapján neki járó résznél kisebb ingatlan, kivéve, ha abba kifejezetten beleegyezik - mondta a miniszter.

A folyamat gyorsaságát segíti, hogy nem kell földmérőt hívni, helyette egy informatikai program segítségével mérik ki a területeket - tette hozzá.

Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály alapján az új ingatlanoknak a rendeltetésszerű művelésre alkalmasnak kell lenniük, ezért a törvényben területi minimum értéket állapítottak meg, amelynél kisebb földrészletet nem lehet megosztással kialakítani. Ismertette, hogy az új földrészleteknek szántó, rét, erdő esetén legalább egy hektárosnak, szőlő, gyümölcsös esetén minimum 3000 négyzetméteresnek, zárt kertek esetében pedig minimum 1500 négyzetméteresnek kell lennie. Az ennél kisebb hányaddal rendelkezők számára az ő területüket bekebelező másik tulajdonostársnak meg kell fizetnie az adott terület értékbecslés szerinti piaci ellenértékét.

A törvény célja, hogy erősödjön a tulajdonosi szemlélet, mert azáltal a föld minősége, termőképessége is javítható, és így a magyar mezőgazdaság is versenyképesebbé válhat - mondta az agrárminiszter. Nagy István beszélt arról is, hogy a sertéshús után a magyar zöldségekre, gyümölcsökre, juh, kecske és marha termékekre is kiterjesztik a megkülönböztető jelzést a tudatos vásárlás erősítéséért.

Forrás: MTI, AM, OEE
Nagy Isván fotó: kormany.hu

Kiegészítés:

A 2020. 04. 28-án benyújtott törvényjavaslat T/10312 számon szerepelt a Parlament előtt ezzel a címmel: A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről.