Kutatás a hazai faipari cégek beszerzési gyakorlatáról

1. ábra A faipari vállalatok beszerzési stratégiájának súlyponti megítélése

A kutatást Kornfeld Zsuzsanna, a Soproni Egyetem Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatója készítette 2019-ben. Ebben a cikkben a kutatás első kérdését és kiértékelését mutatjuk, a teljes anyag letölthető a cikk végén található kapcsolóról.

A XXI. századot a folytonos változás, a növekvő igények és a fokozódó komplexitás, a variábilis üzleti modellek megjelenése, valamint új kihívások és technológiák jellemzik. A kialakult és kiéleződött időverseny alapú piaci helyzetben az egyik legfontosabb szempont a vállalkozások részéről a gyors változásra való képesség és a rugalmasság, amely jelentősen kihat a versenyképességére és a fenntarthatóságára. A beszerzési terület a termelés zökkenőmentes biztosításán túl a minőségi és gazdaságos alapanyagok biztosítása miatt kulcsfontosságú a vállalatok hatékonyságában és az értékteremtő folyamataikban.

A kutatás célja a hazai faipari vállalatok beszerzési stratégiáinak feltárása, annak kiértékelése és beszerzési céljaik fontosságának vizsgálata a faiparban az összvállalati siker szempontjából.

Bevezetés

A beszerzés maga egy tevékenység, amely termékek és szolgáltatások beszerzésére irányul, és egy funkcionális csoportból áll. A csoport annak érdekében tevékenykedik, hogy a vállalat számára a maximális értékeket teremt, biztosítsa az időszükségletek és a költségek csökkentésével (Monczka 2015).

Egy másik szemszögből a beszerzés a vállalat olyan jellegű menedzselését foglalja magában, amely a rendelkezésre álló tudás révén úgy szerzi be a külső erőforrásokat, hogy azok a vállalat fenntartására és támogató tevékenységeik elvégzésre szolgáljon a legkedvezőbb feltételek mellett (Arjan 2014).

A beszerzési logisztika a mai fejlett világunkban már túlmutat az egyszerű anyagbeszerzési feladatok ellátásán, szerepe és jelentősége megnövekedett, emellett paralel kibővült a fogyasztók számára teremtett azaz a hozzáadott értékkel. A hozzáadott érték előállításhoz ez a területe a logisztikának már stratégiai tényezővé nőtte ki magát, hiszen köztudott, hogy egy átlagos feldolgozó vállalat teljes összköltségének 40, de akár 50%-át is kiteheti a beszerzési anyagköltség. Ezért a vállalaton belül a beszerzési alapelvek megfogalmazásakor szükséges egyben a beszerzési stratégia meghatározása is a megfelelő működéshez és a gyorsabb piacra jutáshoz. Manapság a vállalatoknál igénynek kellene felmerülni a hatékonyságuk és a vállalati tevékenységeik javítása érdekében arra, hogy felmérjék helyzetüket, erőforrásaikat, képességeiket, megítéljék a lehetőségeiket, kockázataikat, amelyek felmérése után jobban tudnak az alapvető képességeikre koncentrálni és így ezáltal az erőforrásaikat megfelelőbben felhasználni és átcsoportosítani. A beszerzési területnek feladata a beszerzés tervezése, beszerzési stratégia kialakítása, hiszen mint menedzsment rendszernek szükséges funkcionálnia a vállalatoknál, mivel kihatnak a végtermék minőségére és technikai színvonalára (Majoros 1998). A beszerzés kibővült feladatai szerint így már nemcsak a szolgáltatások, javak beszerzését jelenti, hanem beruházásokkal, fejlesztésekkel, piacismeretekkel is kiegészült, ráadásul rendeltetése van a minőségnél és a designnál is, így ez a terület kiszélesedett és sokkal komplexebb folyamattá vált.

A fenntarthatósághoz és a profit termelő képesség növekedése érdekében a vállalaton belül a logisztikai rendszernek indokolt az optimumhoz minél inkább közelíteni valamennyi üzletágat lefedő folyamatszemlélettel. Az átlátható és integrált értékteremtési lánc biztosításához a vállalatoknak az egyik legfontosabb feladata a rendszerben, az egységként való gondolkodás, mert ezáltal optimalizálható és egyben növelhető a hatékonyság, valamint összefüggéseket lehet alkotni a logisztikai részterületek között és szélesebb látókört birtokolhatunk, amelyek elősegítik a döntési folyamatokat. A rendszerszemléletű vállalatoknak nagyobb esélyük van a fenntartható és hatékony vállalati működésre, amely célt a logisztikai folyamatokon keresztül tudnak megvalósítani. A beszerzési logisztika felelős az anyagáramlási folyamatokért amely azokat a készleteket, anyagszükségleteket, szolgáltatásokat, javakat biztosítja amelyek a termelés kivitelezéséhez szükségesek. Ha a beszerzési területen az anyagok és az információk jól szervezettek, megfelelően, gyorsan, és pontosan áramolnak időt és költséget takarítunk meg, amivel egyértelműen fokozódik a vállalat rentábilis helyzete. Az idő és költségcsökkentésben a beszerzésnek mérvadó feladata van, ezért súlyponti kérdés, hogy a vállalatoknál a beszerzés valójában milyen gyakorlati szerepet kap. A költség kimagasló szerepet tölt be a versenyképesség meghatározásánál, hiszen alacsonyabb költségek mellett opciója van a vállalatnak a profit maximalizálására. Ceglarek (2004) szerint a magasabb minőségű termékkel vagy szolgáltatással és alacsonyabb költségekkel kell teljesíteni a piac elvárásait ebben az időalapú versenyben.

A piac konstans változása, a növekvő vevői igények, a környezeti hatások megkövetelik, hogy a vállalatok gyors, rugalmas választ adjanak a felmerült ingerenciákra plusz költség előidézése nélkül. A rugalmasságot Golden-Powell (2000) a vállalatok alkalmazkodási képességével deklarálta. Az alkalmazkodás képessége a felmerülő változásokra adott gyors, sikeres válaszreakció, azaz a vállalat által tanúsított rugalmasság. A vállalati rugalmassághoz a beszerzési területnek is nagy jelentősége van, hiszen biztosítja a kiadások feletti kontrollt, kezeli a kockázatokat, átláthatóságot nyújt, segíti a vállalati célok előre mozdítását.

A beszerzésre irányuló elemzés 2019-ben készült, online kérdőíves megkeresési formában, amely csak faipari vállalatokra és faiparral kapcsolatos cégekre terjedt ki. Egyaránt kis-, közép-, és nagyvállalkozások adtak választ a kérdőív kérdéseire, amely válaszok a cikkben részlegesen kerülnek elemzésre.

A magyar faipari vállalatokról

A faipar területét is érinti a jelenleg uralkodó szakember hiány, amely természetesen plusz problémákat képez a vállalatoknál az eleve adott nehézségek mellett. A becslések szerint Magyarországon a 2018-as Napi.hu adatai szerint 4000 faipari vállalkozás tevékenykedik, amelyből körülbelül 60% a bútorgyártás területére szakosodott. A 2018-as évet megelőzően az Opten céginformációs adataiból kiderült, hogy 2012 és 2017 között több, mint 400 bútorkészítő vállalkozás fejezte be működését, ezzel párhuzamosan az adatokból az is kiderül, hogy az iparágban dolgozó munkások száma is lecsökkent.

A 2019-es évet jellemző lakás és ingatlan piaci fejlődés természetesen a faipari vállalkozásokon is lendített. A jelenlegi kormány által kínált lehetőségek, támogatások és futó akciók révén a szakértők a bútoripar területén nem várnak jelenleg nagy visszaesést. Az exportálás lehetősége lehet még fellendítő a faipar számára, amennyiben Európában keresik a magasabb minőségű design bútorokat.

A design bútorokra Magyarországon kevésbé van kereslet, a piac árérzékeny és a piaci szereplők jelenleg hamarabb vásárolnak ázsiai olcsóbb, minőségileg silányabb bútorokat, amely szintén egy veszélyforrása a faipari vállalkozások profit csökkenésének, megszűnésének. Ezzel ellentétben a Hvg.hu közleménye szerint a "magyar faiparnak és bútoriparnak csakis a designtartalom és a nagyobb hozzáadott érték jelentheti a jövőt."

A beszerzéssel kapcsolatos kutatás eredményei és kiértékelése

A kérdőívnél a faipari vállalatoknál a beszerzési terület fontosságára koncentrál, célom a magyar faipari vállalatok körében a beszerzés súlypontjának, stratégiájának felmérése és a vállalaton belüli szerepe az összvállalati siker szempontjából. A kérdőíves felmérésben adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a vállalkozások hová sorolják be a vállalaton belül ezt a területet. Egyben megmutatja a magyar faipari vállalatok ítélőképességét a beszerzési terület fontosságáról, mely tényezőket tartják fontosnak, befolyásolónak és kockázatosnak. A kérdések tudatosan egymásra építettek és valamelyest összefüggenek, így a válaszok alapján természetesen kiderül, hogy mit is tartanak fontosnak gondolati szinteken, de azt is megmutatja, hogy a valóságban hogyan működik a vállalat és milyen szemléleteket vallanak a gyakorlatban.

Minden egyes vállalat esetében fontos a beszerzés területe és ezen a területen a lehetőségek felmérése a költség csökkentésre, hiszen ezáltal már pár %-os költségcsökkentés (beszerzési árak, beszállítói kedvezmények, stb.) azonnali árbevétel növekedést eredményez a vállalatok számára. A beszerzés feladata és célja egy meghatározó faktor, mert ezek által teremt értéket és járul hozzá a vállalati eredményekhez.

A kutatás során vizsgált társaságok iparág szerinti megoszlása vegyes volt: bútoripari vállalatok, faipari kereskedelmi vállalatok, faipari gépkereskedő vállalatok, fafeldolgozó vállalatok és olyan faipari cégek vettek részt, akik az építőipar számára gyártanak faipari termékeket.

1.Kérdés: Mennyire tartja fontosnak az alábbi súlypontokat a beszerzési stratégiában?

Hatékonyság / Költség / Minőség / Kockázat / Innováció / Kereslet / Időtényező, határidők

Az 1. ábrán szemléltetett válaszok között látható, hogy a vállalatok beszerzési stratégiájában a válaszadók 70%-nál a hatékonyság volt a legfontosabb súlypont a működésük területén. Ha egy vállalat a hatékonyságra törekszik, akkor az a valóságban hozzájárul, hogy minimalizálják az állásidőket, többlettermelést, felesleges (anyag)mozgatásokat, csökkentsék a hibás termékeket, megfelelő készlettartásra törekszik, amely által a tárolási és egyéb beszerzési, beruházási költségek is minimalizálódnak, hiszen egy jól összehangolt vállalati tevékenységgel időbeli pontosság, beszállítási hatékonyság könyvelhető el. A hatékonyság egyszerűen kifejezve az elért eredmény arányát mutatja meg a felhasznált erőforrásokhoz képest, amelynek növelése csak a folyamatok javításával érhető el. A válaszokból látszik, hogy a vállalatok tisztában vannak a beszerzés hatékonyságának fontosságával, amelyet természetesen csak egy optimálisan funkcionáló beszerzési területtel lehet megvalósítani. A vállalatok által birtokolt Know-how és erőforrásaik alapján szükséges a termelés részére fenntarthatóan és hatékonyan a vállalat által kitűzött célokat és elvárt igényeit megvalósítani. A hatékonyság fogalma alatt remélhetőleg a társaságok és vállalatok is szélesebb látókörrel rendelkeznek, ezáltal náluk is a hatékony működés alapjaiba beletartozik a hatékony szakmai kommunikáció, szabványosítás, anyag-, energia és technológiai, beruházási hatékonyság.

A következő a költség volt a nagyon fontos kategóriában, mert a válaszadók 65%-a ezt emelte ki további súlyponti tényezőnek. Amelynél szintén a beszerzésnek van jelentős szerepe, hiszen számos eleme van, mint például az alapanyagok beszerzése, szállítás, raktározás, amelyek a vállalati költségek 50%-át is kitehetik. Ezért az egyik legfontosabb cél a vállalati működésben, hogy a költségeket minimalizálja, megtakarításokat érjen el, az ellátást biztosítsa megfelelő áron, így ezáltal hatékonyabb működés érhető el.

A közepesen fontos prioritású kategóriába esett a minőség és az időtényező, határidők, amelyek 60%-os véleményezést kaptak. A szállítási határidőknek óriási szerepük van a termelési pontosságban. A megítélésem az, hogy az időszükségletek figyelembe vételével, annak csökkentésével költség megtakarításra is lehetne szert tenni, amely által javulna a beruházási gazdaságosság is. A minőség fogalma átértékelődött az idővel, hiszen ma már nem csak a hibátlan terméket és szolgáltatást jelenti, hanem a vevőközpontúságot és a szolgáltatási színvonalat is magába foglalja. A vállalatok is érzik a súlyát, hogy az anyagellátási rendszer kielégítése csak megfelelő minőségű termékekkel illetve megfelelő beszállítókkal hatékony, mert csak így biztosítható a felmerült igények potenciális ellátása, amely egyben hozzásegíti a vállalatokat a vevők eredményesebb kiszolgálásához és maximálisabb elégedettségéhez. A minőség tehát hozzájárul a vevői elvárások megfelelőbb teljesítéséhez, amely a vállalatok számára csak pozitívumként íródnak jóvá. A céltudatosan irányított minőségügyi gondolkodásmód a vállalat igényeinek megfelelően együttműködik a menedzsment részleggel és az üzleti célok megvalósításánál a hangsúlyt a finanszírozás, a vevői elégedettség-, kiszolgálási színvonal, biztonság fejében végzik. Így a minőség is a versenyelőny egyik legalapvetőbb pillére, hiszen a minőség minden egyes vállalati tevékenységre kihat, amely révén befolyásolja a vállalatok működését. A versenyképesség megőrzésének a minőségnek a vállalatok alap szemléletmódozata között kell, hogy szerepeljen a hosszútávú fennmaradás érdekében piaci részesedés realizálásával.

A kockázat szempontját mindössze a vállalatok 40%-a tartotta fontosnak, vagyis a kevésbé fontos kategóriába sorolták. A kockázatok felmérése és kiértékelése pedig mérvadó a beszerzés determinálásában, mert az ellátási kockázat minimalizálása a legfontosabb cél, amelyek eredhetnek akár kárkockázatokból, akár nyersanyagár kockázatokból, akár beszállítói kockázatokból, stb.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a kockázatelemzés és kockázatfelmérés nem valószínűsíthető a cégek többségénél, vagy a vállalatok nem foglalkoznak a kockázati tényezőkkel, de nem azért, mert nincsen kockázatelemzésük, hanem, mert pontosan tisztában vannak a veszélyekkel, de ezeket a veszélyeket be kell vállalniuk valamilyen vállalati "gyengeség" miatt. Pl. nincsen erőforrásuk kiküszöbölni, vagy a versenyhelyzet kikényszeríti, vagy túl drága lenne, és finanszírozási problémákat vetne fel, vagy nincsen idő és szakember kapacitásuk, hogy felmérjék.

A kockázatelemzéssel tudatosan lehetne a felmerülő veszélyeket és a pénzügyi kockázatokat felmérni, majd minimálisra csökkenteni, vagy kiküszöbölni, pluszban meg lehetne határozni azokat a pontokat, amelyek a vállalati célok megvalósításában akadályokat jelentenek. Előfordulhat, hogy a vállalkozások nem érzik a súlyát a kockázatoknak, amelyet például az ellátási kockázat is jelenthet, hiszen az ellátási kockázatok minimalizálása a termelés zavartalan biztosításához elengedhetetlen, ugyanis ellátási kockázat esetén pénzügyi kockázatok is felmerülnek, a működés, termelés kapacitásának kihasználtsága romlik, amely plusz költségeket, állásidőket indukál, valamint egyértelműen minőségi és szolgáltatásbeli pontatlanságot von maga után.

A vállalatok a hatékonyságot jelölték a legfontosabb tényezőnek, de nem biztos, hogy a válaszadás pillanatában mélyebben átgondolták, mely lehetőségek emelhetik, vagy csökkenthetik a hatékonysági mutatójukat, hiszen a kockázatok csökkentése, kezelése a kevésbé fontos kategóriába esett, amely nélkül a hatékonyságuk sem lesz megfelelőbb.

Mindössze 30% tartotta az innovációt fontosnak, amely egy meglepő eredményt mutat, hiszen a kompetitív előny elérése és fenntartása innováció nélkül szinte lehetetlen. Az innováció elengedhetetlen, mivel a fejlesztések, a közös együttműködések a beszállítóval , mert ezáltal emeli a beszerzési folyamat hatékonyságát, eredményességét, hozzásegíti a vállalatot a hatékonyságnövelés lehetőségeinek keresésében, a közös munka a beszállítók bevonásával javítja az együttműködést.

Az innováció hozzásegíti a vállalatokat az eredményesebb működéshez. Feltételezem, hogy az innováció és a fejlesztés ilyen mértékű alacsonyra becsülésének az oka az idő és kapacitáshiánnyal mindenképpen magyarázható, de a likviditási probléma is erősen befolyásoló komponense. A kapacitáshiánynál a szakemberhiány egy súlyponti tényező, az adott részlegen dolgozók kisebb létszáma, mint ami valójában szükséges lenne, az ebből adódó túlterheltség, túlmunka is szerepet játszik az innováció ilyen mértékű alulértékelésében. De a vezetőség, illetve a dolgozók hajlandóságát sem szabad kizárni, hiszen ezen is sok múlhat.

Az innováció hatása számottevő és erősen manipulatív már most is, és ez az impulzus csak fokozódni fog, közvetve a színvonalra és jövőben egyre inkább számottevő lesz a kereslet és egyre mérvadóbb lesz az ökológia hatása is.

...

Összegzés - Konklúzió

A vállalkozások a változó környezet, a variábilis vevői igények, a fejlődő technológiák hatására leginkább a túlélésre törekednek, ár- és költség-érzékenységük nagy mértékben megnőtt. A túlélés miatt kialakult nehéz helyzet a faipari vállalatoknál egyértelműen mutatja, hogy inkább rövid távú célokkal foglalkoztak, hogy a mai és a holnapi napot túléljék, mivel a kérdésre adott válaszokból nem egyértelmű, hogy stratégiai gondolkodás és a stratégiai menedzsment jellemzi-e a beszerzési területet.

A kritikus pontok között fellelhető a logisztika és az innováció alacsony megítélése, színvonala, amely mögött akár finanszírozási problémák is állhatnak. A siker fejlődéséhez szükség lenne stratégiák kidolgozására, hosszútávú célok kitűzésére és fejlesztésre.

A felmérés egyes kérdéseinél előfordul, hogy a vállalatok egy része esetlegesen alulértékel lehetőségeket, tevékenységeket, feladatokat, amelyeket valójában mégis a legfontosabbnak ítélnek meg, vagy ítélnének meg, de lehet tisztázatlan számukra, hogy a területek, tevékenységek milyen mértékben hatnak ki ezáltal egymásra és az ezekből adódó szoros összefüggések milyen előnyöket és hátrányokat alakítanak ki. Erre volt jó példa a hatékonyság fontosságának megítélése, amely természetesen fontos volt, de az innováció és a menedzsment folyamatok, a koordináció mégis háttérbe szorultak.

Az Opten Cégtrend jelentése szerint 2019-ben 29. 000 cégalapítást tettek közzé, és eközben egyidőben 2019-ben 35. 000 cégtörlést implementáltak. Jelentésük szerint az elmúlt időszakhoz képest ez egy pozitív tendencia, de a számokat összehasonlítva mégis egy negatív eredményt kapunk. Ezen adatok felhívják a figyelmet, hiszen akkor is egy negatív tendencia, amely a vállalatok, a vállalkozások vezetőitől, résztvevőitől, a gazdasági szereplőktől gyökeres változást igényel.

A technológia a fejlődésével, a növekedő digitalizációval, a környezeti problémák egyre súlyosabb megjelenése a jövőre nézve nem igazán ad választási lehetőséget a vállalatok számára, amely valószívnűleg most még nem biztos, hogy annyira tudatos a piaci szereplők és a gazdaságok számára.

Előbb-utóbb pedig elkerülhetetlen lesz a változtatás a fejlődés és az ökogondolkodás. A kompetenciák fejlesztése is a hatékonyság növelésében vesz részt. A növekvő igények, a fejlődés adta lehetőségek miatt a vevői értékteremtés területén a beszerzési terület szerepe egyértelműen növekedni és erősödni fog, és egyben a technikáknak köszönhetően élénkül majd a folyamatokra kiterjesztett automatizáció is.

Ezért a cégeknek egyre jobban szükséges igazodniuk a vevői elvárásokhoz a környezettel összeegyeztetve a fent említett technológiai fejlődések és környezeti adottságok mellett. A nem jól megválasztott stratégia veszélyeztetni fogja a vállalatok fenntarthatóságát, stabilitását, hatékonyságát, pénzügyi mozgásterét és versenyelőnyét, versenypozícióját. Fontos a minőségmenedzsment, az audit, a folyamatok vizsgálata, elemzése és áttekinthetősége, amely által a kritikus tevékenységek és döntések felderíthetőek.

A kutatásról további kérdései és a válaszok értékelése alapján készült teljes publikáció itt olvasható.

Kornfeld Zsuzsanna - doktorandusz hallgató