A Pilisi Parkerdő természetes vonzása

A Pilisi Parkerdő Zrt. a főváros tágabb környezetének állami erdeit kezeli. Olyan térségben gazdálkodnak, ahol az ember és a természet együttélésének és harmóniájának sok évezredes hagyományai vannak. Napjaink fenntartható erdőgazdálkodása is a természeti értékek megőrzését szolgálja, miközben lehetőséget nyit az egészséges kikapcsolódásra. Reinitz Gábor vezérigazgatónak tett föl kérdéseket a Gondola.

Fotó: Pilisi Parkerdő

Vezérigazgató úr, a Pilisi Parkerdőben évente 25 millió látogatói alkalmat jegyeznek föl. Hogyan tudják elérni, hogy ezt az erdőrengeteget ne öntse el betonút, betonlétesítmény - mint egyebütt -, hanem ösvények, tisztások, bozótosok, vastag fáktól sűrű erőrészek, tiszta vizű patakok kínáljanak élményt embernek, nyissanak életlehetőséget vadnak?

- Valóban, az általunk kezelt 65 ezer hektárnyi erdő jelentős része, a Budai és a Visegrádi-hegység, valamint a Pilis hazánk leglátogatottabb turisztikai területei. Valamit azonban szögezzünk le: az erdő elsősorban növény- és állatfajok sokaságának élőhelye, másodsorban pedig emberek kikapcsolódásának, élményszerzésének színtere. Amellett, hogy ez utóbbi, az emberi élmény- és örömszerzést, felüdülést szolgáló erdőszerep fejlesztése a Parkerdő mindenkori vezetősége számára lényegében ötven évvel ezelőtti alapításunk óta célkitűzése, természetjárási-közjóléti fejlesztéseinket az erdei élőhelyek megőrzése, a természetvédelmi értékek kiemelt kezelése mellet valósítjuk meg. Ez nem mindig egyszerű. Évi 25 millió látogató hatalmas terhelést jelent az erdő és a benne élő növények, állatok számára. Konkrét kérdésére a válasz az, hogy a Pilisi Parkerdőben az évtizedekre visszanyúló természetvédelmi szemlélet és a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósítására való következetes törekvés szavatolja a természeti értékek megmaradását. Az ember és az erdei élővilág érdekeinek, szempontjainak összehangolása egyik szakmai küldetésünk, ezt fejezi ki jelmondatunk is: Parkerdő az emberért. Ha mögé pillantunk a jelmondatnak, könnyen rájöhetünk, hogy akkor is az emberekért dolgozunk, amikor adott esetben az erdei élővilág érdekeit érvényesítjük például a természetjárás bizonyos korlátozásaival, hiszen ma már a napnál világosabb, hogy az erdők nélkül nincs emberi jövő.

- Az erdő hasznaival való felelősségteljes gazdálkodás megteremti a természetvédelem és a természetjárás gazdasági alapjait. Hogyan tudják kiiktatni gazdálkodásukból a tarra vágás kísértését?

- Nincs ilyen kísértés. A Pilisi Parkerdő területén hatvanöt évvel ezelőtt alapítónk, Madas László indította el a fenntartható, úgynevezett szálaló erdőgazdálkodást, amely a tarvágást kiiktatja. Mára a Parkerdő által kezelt erdőterületek negyven százalékán folyamatos erdőborítást szavatoló módszereket alkalmazunk, melyek közül kiemelkedik az örökerdő-gazdálkodással kezelt erdők aránya. Ahol az erdőállomány és a talajviszonyok megengedik, ezt a módot alkalmazzuk, így ezeken a területeken többé nincs tarvágás, hanem örökké csak erdők. Egyébként az így kezelt erdők egészségesebbek, több és gazdagabb élőhelyet nyújtanak és ellenállóbbak az éghajlatváltozás romboló hatásaival szemben. Vannak azonban olyan területek, talajok és erdőállományok, ahol mind a mai napig elkerülhetetlen a tarvágás. Elöregedett vagy beteg állományok, az őshonos növényzetet visszaszorító, úgynevezett invazív idegenhonos állományok esetében ez az egyetlen szakmai szempontból korrekt eljárás. Ahol csak lehet, a tarvágást követően örökerdők alapjait vetjük meg a telepítések és az erdőkezelések során.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. "Mint az szarvasfi anyja után rí, ha tőle eltévedt" - írta a XVI. századi európai költőóriás. Miképpen tudják a magyar kultúra kincsesbányájából elővenni azokat az ékszereket, amelyek közelebb csalják az erdő, a hegy, a völgy világához fiataljainkat, bekapcsolva e folyamatba a civil szervezeteket - köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítványt - a jövőben?

- Úgy tapasztaljuk, az újabb nemzedékek szemléletváltást hoznak természetvédelem, természetjárás, az erdőkhöz való viszony terén. Amit néhány évtizede magyarázni kellett, mára természetes. A fiatalok értik és érzik, hogy a természetet az ember nem használja, hanem óvja és együtt él vele, szoros szimbiózisban. Ebben persze nekünk, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeinek is van némi szerepünk, hiszen sokat fordítunk tájékoztatásra, szemléletformálásra. Elég arra gondolni, hogy nálunk, a Mogyoró-hegyen nyitotta meg a kapuit hazánk első erdei iskolája, mára pedig újabb két erdei iskolát működtetünk. Évente sok ezer gyermek vesz részt így köznevelési programjainkban, s nem csak remélem, hanem tudom is, hogy a fiatalok újabb generációi egyre közelebb érzik magukat az erdőkhöz, a természethez. Ebben a szemléletformáló, oktató munkában természetesen szívesen együttműködünk a civil szervezetekkel, egyesületekkel, ahogy ezt tettük idáig is. Természetjáró egyesületek, helyi civil közösségek, kistérségi szerveződések bevonásával végezzük munkánkat, egyeztetjük a tervezett fejlesztéseket is.

Szerző: M.P. gondola
Forrás: gondola.hu