Az év fája 2019-ben a sajmeggy

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996. óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év Fája mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára. Az eddigi évek fái (fafajai) az alábbiak:

1996: madárcseresznye - Cerasus avium

1997: kislevelű hárs - Tilia cordata

1998: vadkörte - Pyrus pyraster    

1999: hegyi szil - Ulmus glabra

2000: barkócaberkenye - Sorbus torminalis

2001: bibircses nyír - Betula pendula

2002: molyhos tölgy - Quercus pubescens; molyhos tölgyek - Quercus pubescens agg.; olasz tölgy - Quercus virgiliana

2003: hegyi juhar - Acer pseudoplatanus

2004: fekete nyár - Populus nigra

2005: közönséges boróka - Juniperus communis

2006: magyar kőris - Fraxinus angustifolia subp. danubialis

2007: szelídgesztenye - Castanea sativa

2008: törékeny fűz - Salix fragilis

2009: mézgás éger - Alnus glutinosa

2010: ezüst hárs - Tilia tomentosa

2011: tiszafa - Taxus baccata

2012: zselnicemeggy - Padus avium

2013: házi berkenye - Sorbus domestica

2014: mezei juhar -  Acer campestre

2015: kocsányos tölgy- Quercus Robur

2016: mezei szil- Ulmus minor

2017: vadalma - Malus sylvestris

2018: virágos kőris - Fraxinus ornus

2019: sajmeggy - Cerasus mahaleb

Az év fájára (fafajára) 2013. óta online lehet szavazni az év fája honlapon, ahol e mozgalom története és a korábbi évek fái is megismerhetőek.

2018. november elejétől három héten át lehetett szavazni 2019. év fájára Összesen 1281 érvényes szavazatból 554-gyel a sajmeggy lett a nyertes a fehérnyár és a fehérfűz előtt.

A sajmeggy is megtalálható az OEE fabook applikációjában, illetve honlapján az alábbi 3 fotóval, melyek onnét nagyobb méretben letölthetőek.

A Fűvészblog leírása e fafajról:

A sajmeggy sziklás területeken, ritkás erdőkben él, Dél-Európa hegyvidékein akár 2000 méter magasan is megtalálható. Közép- és Dél-Európában, valamint Kis-Ázsiában őshonos. A szakkönyvek először a 18. században említik önálló fajtaként. Élőhelyén kívül leginkább díszfaként termesztik, illatos virágai miatt különösen kedvelt. Latin neve az arab édes illatú szó jelentésére utal. Fája alacsony vagy sűrűn elágazó cserje, gyakran használják cseresznye- és meggyfák alanyául oltásra. Tavasszal sűrű fehér virágzata van, de jóval kevesebb termést hoz. Fokozottan önszabályozó, csak a megfelelő minőségű gyümölcsök érnek meg. 

A sajmeggy sajnos keserű, apró, vékony húsú, evésre kevéssé alkalmas. Inkább madáreledelnek vagy pálinkának való. A feketerigók kedvelt eledele, a fák elterjedésében is fontos szerepük van. Magját a déli országokban fűszerként használják, íze a mandulához hasonlít. Ez adja a török, görög és az örmény édes kenyér markáns ízét. A fájából pipát készítenek. A kéreg és a mag kumarint tartalmaz, amely gyulladáscsökkentő, nyugtató és értágító hatású. 

Forrás: OEE és a fenti hivatkozások
Szerkesztette: MM