Selmec-Sopron 100

Selmecbánya emlékezete, a nemes hagyományok mindmáig élnek a világ első bányászati akadémia utódintézményeiben. A Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronba költözésének századik évfordulója kapcsán szervezett megemlékezésen rengeteg öregdiák, és mostani hallgató idézte fel közösen az ősi Alma Materrel kapcsolatos gondolatait a Liszt Ferenc Kulturális Központban.

- Selmeci diák vagyok, e szerint élek, és ez irányítja a cselekedeteimet - hangsúlyozta Professzor Dr. Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora. - Bennem is élnek az elmúlt évszázadok történései. Képzetemben menekülök Selmecről, részt veszek, az ágfalvai csatában, részvételre buzdítok a Sopron hovatartozásáért rendezett népszavazáson. Elbúcsúzom a Miskolcra költöző bányász és kohásztestvéreimtől, kiveszem részem az 1956-os forradalmi eseményekből, átélek sok oktatási reformot, és amint lehet, társaimmal újraélesztem a hatalom által betiltott selmeci hagyományokat. - Mondta a rektor, majd hozzáfűzte: az öregdiákokban, és mostani egyetemi polgárokban mindezek élnek, mint ahogy Selmecbánya is, annak minden szépségével, kínjával együtt. - Visszatérünk egyszer, százszor! - hangsúlyozta.

- 100 évvel ezelőtt, a trianoni események miatt hagyta el a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola Selmecbányát, és Sopronba költözött - kezdte így beszédét dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere. - A történelmi eseményben akkori elődömnek, Sopronyi-Thurner Mihálynak nagy szerepe volt. Sopron egykori polgármestere tisztelettel gondolt a selmeci hagyományokra, mivel azok szép emlékek láncolatát őrzik generációkon át. Ezért arra kérte a helyieket, hogy támogassák az alma materüket elhagyó egyetemi polgárokat - így az akadémia köre hamar szívébe fogadta a várost. - Ez a kulturális és gazdasági kapcsolat, amelyet a történelem viharai folyton erősebbre kovácsoltak, azóta is virágzik a város és az egyetem között - mondta Dr. Fodor Tamás, majd hozzáfűzte: biztos abban, hogy ez a jövőben is így lesz.

- Köszönetet mondani jöttem Miskolcról - mondta dr. Czapp László a Miskolci Egyetem rektorhelyettese. Ez az intézmény a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola jogutódja. - Az egész város nevében hálámat szeretném kifejezni Sopron városának azért, hogy befogadták az egyetemet, majd a II. világégés után, 1949-ben elengedték kettő ősi karukat, így Miskolcra költözött a bánya- és kohómérnöki kar is - emelte ki. - Bár a karok neve az aktuális piaci igények jegyében megváltozott az évek során, de az ősi, nemes szellemiséget továbbra is ápoljuk - fűzte hozzá a rektorhelyettes. 

- Egyike voltam azoknak a soproni egyetemistáknak, akik 1956-ban rákényszerültek arra, hogy elhagyják az országot - mondta Komlósi József, aki a forradalom után a kanadai vancouveri British Columbia Egyetemen folytatta a tanulmányait. A selmeci hagyományokhoz mindmáig hű öregdiák elhozta az ünnepségre sorstársai üzenetét, amely a következőképpen hangzik: "Üdvözlet az Alma Maternak! Mi, a Soproni Divízió, vagyis a legtávolabbi utódegyetem tagjai üdvözöljük az Alma Materükre emlékező, és annak sohasem múló dicsőségét ünneplő közönséget! Úgy érezzük, hogy a történelmi csapásoknál, és az elszakadás fájdalmánál mindig erősebb a szívünkben hordott elkötelezettség, a selmeci hagyományokhoz, és befogadó városunkhoz, Sopronhoz, amelyhez töretlen hálánk köt! A megemlékezés erőt, és közös megértést ad. Gondolatban mi is otthon leszünk ezen a történelmi évfordulón! Aláírták: Gáczel Miklós, és a további 16 egykori hallgató."

- Arra kérem az egyetem balekjait, hogy legyenek arra büszkék, hogy itt tanulhatnak - emelte ki az egykori hallgató. - Hogy miért is? Például azért, mert Kanada legendás faipara azért fejlődhetett erre a szintre, mert mi kivittük mindazt a tudást, amit itt szereztünk - hangsúlyozta büszkén, majd hozzáfűzte: Sopron már fogalom Kanadában.

A beszédeket énekkel kísért zenés műsor követte, amelyben a Miskolci Egyetem Szimfonikus Zenekara, Nőikara és Vegyeskara is bemutatkozott. (FATÁJ: Csemiczky Miklós "Carmina Universitatis" című, a selmeci diákhagyományok dalaiból építkező nagyszerű zeneművét hallhattuk.)

A palettát színesítette Bende Attila és Orbán Júlia irodalmi csokra, amelyben a Selmecbánya ihlette gondolatokkal méltatták az egykori Alma Matert. (FATÁJ: közreműködött még: S. Huszár Lilla hegedűn, Gál Balázs harmonikán, valamint: Szemerey Tamás, Bolla Balázs, Vargovits Máté, Soós Norbert, Gyovai Tamás, Gyöngyössy Pál és Reményfy Zsigmond. A színpadra állításban közreműködött: prof. dr. Bartha Dénes)

A produkciók után mindenki fáklyát ragadt - a lángok borostyán fénye hosszasan nyúlt a szalamander után. A menet a Soproni Egyetem épületéhez vezetett, ahol az ünnepélyes kapunyitás után az érdeklődők megnézhették egy grandiózus fényjátékot. A főépületre vetített produkciót a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének hallgatói szerkesztették.

A Soproni Egyetem, és a Leghűségesebb Város Önkormányzata által életre hívott programsorozat keretében egészen 2019. áprilisának elejéig lesznek jubileumi rendezvények Sopronban és Selmecbányán egyaránt.

Forrás: sopronmedia.hu
Fotó: Mőcsényi miklós

Kapcsolódó:

Évfordulós ünnep - Száz éve fogadta be Sopron az egyetemet kisalfold.hu 2018-12-04

Itt pedig 65 nagyobb méretű MM fotó az eseményről (FB fotóalbum)

Az Egyetem az eseménysorozathoz önálló honlapot készített, mely az alábbi kép-kapcsolóval érhető el: