Jogerősen is felmentették a lepkeirtással vádolt gazdát

A bíró azt is megjegyezte, hogy ezen engedély beszerzésének szükségességére a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága nem hívta fel a gazda figyelmét, az erdészeti hatóság pedig maga sem volt tisztában azzal, hogy be kellene azt szerezni, az érintett lápterület védettsége pedig az ingatlannyilvántartásban nem szerepelt.

Fotó: Molnár Péter

Nem követte el védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás és rongálás bűntettét Gabnai Ernő - mondta ki csütörtökön jogerősen is a Debreceni Törvényszék, helybenhagyva ezzel az első fokon eljárt Debreceni Járásbíróság ítéletét. A kokadi gazdát azzal vádolta az ügyészség, hogy a Kék-Kálló völgyében, Natura 2000-es természetvédelmi területen, ahol legeltetésre alkalmas gyepet akart kialakítani, 2013 januárja és márciusa között fakitermelést, cserjeirtást és szárzúzást végzett, s ennek során elpusztított 54 keleti lápibagoly lepkét és egy zsombék rostostövű sást.

A másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék bírósága többek között az ügyészség amiatti kifogását vizsgálta, hogy a nyomozati szakban kirendelt szakértő véleményét - amelyre a vád alapult - a bíróság csak ítéletében rekesztette ki a bizonyítékok közül. A szakértő ugyanis korábban a feljelentő, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának (HNPI) dolgozott, illetve ezen ügy védőjével is pereskedett. Habár a törvényszék bírósága szerint valóban előbb kellett volna dönteni kizárásáról, érintettsége minden szereplő számára ismert volt. Még másodfokon is kérhetett volna másik szakértőt az ügyészség - érvelt Kovácsné Kereszti Réka, hozzátéve, hogy az új szakértő sem igen tudott volna egyéb következtetést levonni, mint a bíróság által kirendelt, aki megállapította: nem bizonyítható, hogy károsodás történt védett állat és növényfajokban.

- A keleti lápi bagolylepkével kapcsolatban olyan mértékben hiányoznak a tudományos adatok, hogy nem lehet ítéleti bizonyossággal bármit is megállapítani - fejtette ki. Azt is megjegyezte: a bírósági szakértő szerint télen képtelenség a lepkehernyót - akár holtan - megtalálni, ahogyan bármilyen maradványát is; és olyan módszer sincs, amiből vissza lehetne az esetlegesen elpusztult egyedek számára következtetni. A bírónő elmondta, Gabnai Ernő elvileg védett lápterületen végzett cserjeirtást, de hogy annak pontos határai hol vannak, sohasem jelölték ki. A fakivágást bejelentette az erdészeti igazgatóságon, mely azonban nem kommunikált a természetvédelmi hatósággal.

Az öt éve húzódó, jogi és természetvédelmi szempontból is rendkívül összetett ügyben már egy polgári per is lezajlott (azt szintén a kokadi gazda nyerte meg), és egy jogi vonatkozásban az Alkotmánybíróságot is megjárta az eset.

Az ítélethirdetés után Gabnai Ernő érdeklődésünkre elmondta: még nem tudja, érdemes-e kártérítés miatt az államot perelnie. Úgy véli, talán az állhat az ügy hátterében, hogy mindenki bizonyítani akarja, milyen sokat tesz a természet védelméért. Igazán azt tartja aggályosnak, hogy miként az ő esetében a vádat megalapozó szakértői jelentés téves volt, úgy hasonló "szakmaisággal" naponta készülhetnek anyagok.

SzT

Forrás: HAON 2018-05-03

Kapcsolódó:

Lezárult a "lepkeper", jogerősen sem bűnös a gazda Cívishír 2018-05-03

Megvan, melyik állat nem lesz az ügyészség kabalája Cívishír 2018-05-03

Ratalics László cikkének végéről:

Példát statuáltak volna?

Lesz-e folytatás, megfordulnak-e a szerepek, pereli-e az államot kártérítésért, kérdeztük Gabnai Ernőtől a csütörtöki ítélethirdetés után.

- Az elmúlt évek pereskedése tényleg rengeteg energiába került, de még nem látom biztosan, hogy érdemes-e belevágni. Erről a védőmmel fogunk egyeztetni. Fárasztó volt ez az öt év. Természetesen van, ami bosszant. Mint az olyan, önmagukat szakértőként feltüntető szereplők, akik a pereimben elképesztő állításokat tettek. Hogy ők tovább dolgozhassanak természetvédelmi területen, az kellemetlen. Nem nekem, hanem azon gazdálkodók számára, akiknek ezer hektárokra készítenek szigorúan betartandó kezelési, fenntartási terveket. Azokban is lehetnek ugyanolyan szakmai megalapozatlanságok, mint amiket velem szemben elkövettek. De nem tudom, hogyan lehet elérni, egyáltalán el lehet-e érni, érdemes-e azzal foglalkozni, hogy ezek az emberek másoknak ne okozzanak kárt - reagált.

Hogy szerinte miért folytatott ellene hadjáratot a nemzeti park és az ügyészség?

- Mindenki bizonyítania akarja, mennyire sokat tesz a természetért. A nemzeti park szemében szálka voltam bizonyos mértékig. Velük szemben még a kétezres években volt egy 5 millió forintos kártérítési perem, akkor én voltam a kezdeményező. Erdősíteni szerettem volna ezen a bizonyos Kék-Kálló-völgyi földterületen, de nem engedélyezték, amiben talán szerepe volt annak, hogy erdészeti körökben ismert voltam a régióban. Az erdőtelepítés tiltásának jogszerűségét megtámadtam a bíróságon, a pert elvesztettem. A nemzeti parkot nem volt szokás perbe vonni, ezek után presztízskérdés volt számukra a "lepkeügy" - közölte a Cívishírrel. 

A Kék-Kálló-völgyi birtok azóta haszonbérletbe van adva. Gabnai Ernő azt mondja, azért nem maga legelteti, mert belefáradt a történtekbe.

Lepkeper: jogerősen felmentették a kokadi gazdát - videóval Dehír 2018-05-03

A film a képre kattintva indul.

Gabnai Ernőt dr. Zeke László ügyvéd védte. FB oldalán (2018-05-02) található az alábbi kép e szöveggel:

Íme a híres Keleti lápibagoly lepke! Holnap, 2018. május 3. napján lesz a büntető II. fok határozathirdetése a Debreceni Törvényszéken (fszt. 10), ami vélhetően lezárja majd az öt éve zajló per-láncolatot.

A sokszor emlegetett különleges lepkéről nagyon nehéz fotót készíteni, így a mellékelt fotó is különleges ritkaság, dr. Baranyi Tamás készítette, ő volt az, aki a faj egyedeit felfedezte a Kék-Kálló völgyében. A Debreceni Nagyerdőt kedvelő természetbarátoknak talán érdekes lehet, hogy ezt a rendkívül ritka lepkét a debreceni Nagyerdőben is megfigyelték. 1956. július 22. napján, a Dóczi u. 7. szám alatti egyetemi tanári lakás bejárata előtti sárga fényű izzója körül repkedett, egy nőstény keleti lápibagoly lepke, ezt a dr. Varga Zoltán professzor úr által jegyzett szkirodalom is rögzíti. A Debreceni Akadémiai Bizottság székházában a perről szervezett előadás sorozat keretében megtisztelt bennünket Varga professzor úr személyes jelenlétével és beszámolt arról, hogy az a bizonyos egyed mégmindig a birtokában van.

Nos, ha látunk ilyet a Nagyerdőben, akkor jól nézzük meg: ilyen volt az a lepke, amelyből a kokadi gazda nemhogy hatezret, de egy darabot sem pusztított el, márcsak azért sem, mert a lepkék ott sem voltak.

Itt pedig a Dr. Zeke Ügyvédi iroda FB oldala, ahol szintén több bejegyzés foglalkozik a lepkeperrel.

Kiegészítés:

Az alábbi "Best of Lepke" film pedig összefoglalja közel 12 percben az öt év krónikáját, a közben készült riportok legjobb részeinek felhasználásával. Ez FB-on megjelenő film, kattintson az alábbi képre vagy erre a kapcsolóra.