Horvátország: tölgy és egyéb hengeresfa kiviteli tilalma növényegészségügyi okból

Horvátország Mezőgazdasági Minisztréiuma 2017. június 1-vel tette közzé határozatát a Corythucha arcuata (tölgy csipkéspoloska) nevű károsító szervezet terjedése megelőzése céljából. A határozat eredeti szövege a Horvát Közlönyben.

Mostantól az elkövetkező 2 évben tehát a horvátországi

- különösen a konyányos és a kocsánytalan tölgy, valamint

- a csertölgy, a molyhostölgy, a vörös tölgy, a gyertyán, a vadalma és a szelídgesztenye

hengeresfa csak Horvátországon belül szállítható, lehetőleg a kitermeléséhez legközelebbi feldolgozó helyhez. Tovább szállításuk csak eredeti formájuk elvesztése (feldolgozásuk) után és nedvességtartalmuk 20% alá csökkenése után engedélyezett.

A károsító első hazai előfordulását leíró cikk (lásd lejjebb) összefoglalása ezzel zárul:

"A fajt sem az őshazájában, sem Olaszországban nem tekintik jelentős kártevőnek, ennek ellenére terjedését és népességének alakulását szükséges nyomon követni."

Szerkesztőségünkhöz eljutott vélemény szerint lehet, hogy a horvát intézkedés mögött az ottani faipart segítő, rönkexportot korlátozó szándék húzódik, de ez lehet hogy csak egyes magyarországi importőrök vélekedése. (A Horvátországból Magyarországra tölgy hengeresfa import mennyiségi adatok lejjebb a kiegészítésben láthatóak.)

A FAGOSZ egyik tagjától megkaptuk a horvát határozat magyar fordítását:

Határozat

Károsító szervezet (Corythucha arcuata) terjedésének megelőzése céljából

1.

Ez a határozat előírja a károsító szervezet Corythucha arcuata (a továbbiakban: károsító szervezet) terjedésének azonnali megakadályozását.

2.

A határozat célja a közérdek védelme és azon erdők védelme, melyek honként szolgálnak az érintett fajok számára Horvátország kontinentális részén, Horvátország megóvásának és a további terjedés és károk megakadályozásának céljából.

3.

1. A fő érintett fajok Horvátország területén a határozatra vonatkozóan: Quercus robur, illetve Quercus petraea.

2. További érintett fajok a határozatra vonatkozóan: Quercus cerris, Quercus pubescens, Quercus rubra, Carpinus betulus, Malus sylvestris és Castanea sativa.

4.

1. A határozat értelmében, azok a területek számítanak fertőzöttnek. ahol a 3. pont 1. cikkelyében feltüntetett fajok termesztése zajlik: Vukovarsko-srijemske és Brodsko-posavske megyék.

2. A határozat értelmében azok a területek számítanak veszélyeztetettnek, ahol a 3. pont 1. cikkelyében feltüntetett fajok termesztése zajlik: Viroviticko-podravske. Pozesko-slavonske, Osjecko-baranjske, Koprivnicko-krizevacke, Bjelovarsko-bilogorske, Varazdinske, Medimurske, Krapinsko-zagorske, Sisacko-moslavacke, Zagrebacke i Karlovacke megyékben és Zágráb városában. A határozat értelmében kiemelt figyelmet igénylő területek: Mirna folyó völgye, Isztria megye és Senj megye.

5.

A jelenség felfedezése és terjedése érdekében, minden tulajdonos, illetve közvetítő köteles figyelni és folyamatosan vizsgálni a növények állapotát és bármilyen észrevétel esetén értesíteni az erdészeti felügyeIőket.

6.

1. A károsító szervezet terjedésének megakadályozása érdekében, ideiglenesen két évre korlátozza minden olyan fa szállítását és átadását Horvátország területén, melyek teljes egészében, vagy részben meglartották eredeti, kerek formájukat (kéreggel vagy, anélkül) illetve a 3. pont 1. cikkelyében említett fajok palántáit.

2. A 3. pont 1. cikkelyében említett fajok a kivágás helyszínétől a feldolgozás helyszínéig szállíthatók kizárólag Horvátország területén belül, a lehető legrövidebb útvonalon.

3. Ezen pont 2. cikkelyében említett fák további szállítása, illetve forgalomba hozatala csak akkor engedélyezett, ha teljesen vagy részben elveszítik eredeti formájukat és a nedvességtartalmuk nem éri el a 20%-ot.

4. A 6. pont 3. cikkelyében említett fák feldolgozása során keletkezett hulladék csak zárt vagy fedett szállítási eszközzel végezhető, kizárólag Horvátország területén.

5. A palánták szállítása kizárólag egy vetőmag zónán belül szállíthatóak.

6. A tulajdonosok kötelesek korlátozni a termesztés helyszínéhez való hozzáférést, amennyiben felmerül a fertőzés gyanúja vagy a fertőzés bizonyított és kötelesek olyan módon eljárni, ahogyan azt az erdészeti felügyelő megszabja.

7.

Az eljárások költségei a tulajdonosokat terhelik.

8.

Az eljárások ellenőrzését az erdészeti biztosok, a Pénzügyminisztérium munkatársai és a Nemzeti Vámhivatal munkatársai végzik.

Forrás: Horvát Közlöny és
egyik FAGOSZ tag fordítási segítsége

Kiegészítés:

A KSH külkereskedelmi adatai szerint Horvátországból Magyarorzágra érkező tölgy (Quercus) hengeresfa import m3-ben az alábbiak szerinti. (Ehhez adódott még a 4401 VTSZ alatt érkezett tölgy (Quercus) tűzifa, de azon belül a külker statisztika nem tartalmaz fafaj bontást, így annak mennyisége a statisztikából nem olvasható ki.)

A vizsgált időszak egészében tölgy hengeresfa export Horvátorszába egyszer volt: 2015-ben 591 m3 VTSZ 44039110 szerinti tölgy fűrészrönk.

Grafikonban (mértékegység: m3) még jobban látható, hogy a tölgy fűrészrönk mennyisége az időszakban enyhén, egyenletesen növekvő, amihez esetlegesen kisebb, vagy jelentős mennyiségű más tölgy hengeresfa import is adódott. Ugyanakkor a 2017. január-április időszakban tölgy fűrészrönk nem érkezett és a "más" kategóriában (mely új VTSZ számot kapott) sem volt jelentős a behozatal.

E károsítóval kapcsolatban gazdag szakirodalom található a neten. Az alábbi kép forrása: pbase.com.

Csóka György, Hirka Anikó és Somlyai Márta 2013-ban publikálták cikküket: A tölgy csipkéspoloska (Corythuca arcuata Say, 1832 - Hemiptera, Tingidae) első észlelése Magyarországon

A cikk összefoglalása:

Az Észak-Amerikában honos tölgy csipkéspoloska (Corythuca arcuata Say, 1832) első európai észlelése 2000-ből, Észak-Olaszországból származik. Néhány évvel később Svájcból is jelezték előfordulását. Fő tápnövényei a tölgyek, a hazánkban őshonos tölgyfajok mindegyike alkalmas tápnövény a faj számára. Erős fertőzése korai lombhullást okozhat. Több hazai szerző is előre vetítette várható délnyugat-magyarországi megjelenését. Ezzel szemben első példányai  2013. május 8-án a Békés megyei Szarvasi Arborétumból kerültek elő egy Quercus macranthera és egy Quercus petraea egyedről, 6 nappal később pedig a Vácrátóti Botanikus Kertből egy Quercus albaról. Megjelenésének eredeti időpontja, illetve a bekerülés módja egyelőre tisztázatlan. A fajt sem az őshazájában, sem Olaszországban nem tekintik jelentős kártevőnek, ennek ellenére terjedését és népességének alakulását szükséges nyomon követni.

A fentieket összeállította: Mőcsényi Miklós