Szélerőmű profit állami földön

A Metsähallitus kilenc szélerőmű parkot tervez Észak-Finnországban létrehozni azzal a céllal, hogy az állami tulajdonú földek nagyobb nyereséget termeljenek. A Metsähallitusnak mint állami vállalatnak kell beruháznia, hogy segítse elérni a megújuló energia célok elérését.

Erkki Kunnari, a Metsähallitus szélerőmű menedzsere nem árulta el, hogy mennyiért adják bérbe az állami területet a szélerőmű üzemnek, de hivatkozott a sportpályával kapcsolatban a médiában megjelentekre. Az alapján a földtulajdonosnak egy szélerőmű 5-15 ezer Euró/év (1,6-4,8 M Ft) díjat fizet. Kunnari szerint ha egy szélerőmű egy hektárt vesz igénybe, a terület-bérleti díj sokkal jobban jövedelmez, mint az erdő, ami magánerdő tulajdonosnak jelentős lehet. A Metsähallitus szintjén - mely az összes állami területet kezeli - e nyereség szintén kedvező.

Metsähallitus kéri a részét az erőművekből.

2008-ban kezdett el foglalkozni a cég az energiatermelés üzleti potenciáljával. Úgy döntöttek, hogy annyi szélerőművet hoznak létre, amennyit csak lehet. Nem passzív földtulajdonos akart lenni a cég, mások használatába adva a területet. Keresik az alkalmas helyeket, melyeket szélerőmű telepítésre alkalmassá tesznek, majd tendereztetnek a befektetők között. Az alkalmassá tétel azt jelenti, hogy a területhasznosítási tervben kijelölik a helyet, megrendeli a környezetügyi hatástanulmányt, méri a szélirányt és sebességet, megtervezi a szükséges infrastruktúrát: az üzemi területet, feltáró utat, áram szállítási nyomvonalat. A Metsähallitus ugyanakkor nem lesz szélerőmű tulajdonos.

A jó hely sok rész szempont alapján választható ki.

Elegendő szél kell legyen, az elérhető vezetékek kapacitása megfelelő kell legyen. Továbbá illeszkednie kell a környezetbe és a más földhasználatokhoz. A Finn Meteorológiai Intézet által készített széltérkép, valamint a helyi ismeretek és domborzati térképek segítenek a jó helyszín kiválasztásában. Lapföldön pl. értelmetlen lenne szélerőművet építeni, mert a nagy távolságú vezetékek a beruházás minden hasznát elvinnék. Nem jöhet szóba védett terület, vagy Natura 2000 terület, vagy a lakotthoz nagyon közeli terület. A Metsähallitus által tervezett szélerőmű helyszín a gyakorlatban erdőterület, vagy egyéb kevésbé értékes, erdőnek használt terület.

Jól illeszkedik az erdőgazdálkodáshoz

Más területhasználatok is hatással vannak a szélerőmű építésre. Például ha a területen síközpontot terveznek építeni, azt is figyelembe kell venni. A rénszarvas legeltető területeken a szélerőmű és a kiszolgáló utak zavarják a rénszarvasok mozgását, legelését. Kunnar szerint a szélerőmű és az erdőgazdálkodás rendkívül jól kiegészítik egymást. Minden szélerőműhöz kell jól épített út kell, amelyet az erdőgazdálkodó is használhat. A helyszínt meg kell tisztítani a vegetációtól, de csak 0,5-1 ha területet kell kivenni erdészeti használatból.

Ne legyen a közelemben

A lakosság véleménye nem kerülte el a Metsähallitust. Nagyon elfogadott energiatermelési megoldásnak tartják, hacsak nem éppen a közvetlen közelükben van a szélerőmű. Mivel a szélerőműnek kiemelkedő (magasabb) helyen kell lennie, nem lehet eldugni. Metsähallitus által tervezett szélerőmű parkok legnagyobbja 50 erőműből áll, és a legkisebben is 10 lesz. Sőt az állami területre tervezettek nagyobbak mint az átlagos finnországiak. Három farm már épül és az első idén ősszel kezd termelni.

Az utóbbi 5 év alatt Metsähallitus know-how-t és tapasztalatot gyűjtött közel 10 szélerőmű park projekt alapján. Lehet hogy nem lenne rossz ötlet, ha üzleti tevékenységükbe felvennék a szélerőmű park tanácsadást.

Krista Kimmo

Forrás: forest.fi

Kiegészítés:

A Metsähallitus állami vállalat, amely több mint 12 millió ha állami föld- és víz területet kezel. Miközben sok közszolgáltatási kötelességének tesz eleget, üzleti (nyereségérdekelt) tevékenységet is folytat.