Területalapú támogatások elvonásának vesztesei

Ez az intézkedés a vidék leépülésével, az agrártermelés visszaesésével, az innováció alkalmazásának visszaszorulásával jár.

Az új szabályozással megspórolt forrást többek között az állatjólét támogatására, a koca, a baromfi és a hízott bika tartásának segítésére fordítják, ami a miniszter szerint 50-70 ezer új munkahely létesítését jelenti.  A Napi Gazdaság egy több mint 400-as listát is közzétett, amelyben azok a mezőgazdasági cégek szerepelnek, akiket érint az intézkedés. Ezek között nemzeti parkok, állami erdőgazdaságok, vadgazdálkodással, természetvédelemmel foglalkozó vállalkozások is szerepelnek.

Állami erdőgazdaságok és fogoly program

Rögtön a harmadik helyen a Lajta-Hanság Zrt. szerepel a 2013-ban elfogadott 10 298,8 hektár területtel. A cég tavaly több mint 3,5 millió euró SAPS támogatást kapott. A vállalkozást a mezőgazdaság és vadgazdálkodás területén végzett munkája mellett természetvédelmi tevékenységéről is jól ismerhetik, hiszen a területükön túzok és fogoly repatriációs programok is működnek. A Lajta-Hanság Zrt.-t csak a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. valamint a Bóly Zrt. előzi meg.  Szintén komoly erdőgazdasági és vadgazdálkodási tevékenységet folytat a Hubertus Agráripari Bt., amely 3368,7 hektár területen gazdálkodik. A vállalatot tavaly 787 070 euró területalapú támogatás illette. A Hubertus Bt. 2.000 ha erdőterületen gazdálkodik.  A listán több állami erdőgazdaság is szerepel. Köztük a legnagyobb vesztes a SEFAG Zrt., hiszen a somogyi cég 3134,6 hektár terület után tavaly 732 373 euró összegű területalapú támogatást kapott. 1547,2 hektár földterület után a Pilisi Parkerdő Zrt. tavaly 361 485 euró SAPS támogatást kapott. A Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. 1245,4 hektárral szerepel a Napi Gazdaság listájában, 290 964 euró területalapú támogatással. A listán legkevesebb területtel az állami erdőgazdaságok között a Gyulaj Zrt. szerepel. A vállalat valamivel több mint 8 hektárral lépte át az 1200 hektáros határt, hiszen 1208,6 hektár után 282 366 euró területalapú támogatás illette meg 2013-ban.

Egyetemek és nemzeti parkok

A listán több nemzeti parkot és természetvédelmi feladatokat ellátó vállalkozást, szervezetet is felfedezhetünk. Ilyen például a Kiskunsági Természetvédelmi Zrt. vagy a Pro Vértes Nonprofit Zrt. A nemzeti parkok közül a Körös-Maros Nemzeti Park a legnagyobb vesztes, hiszen a szervezet 8398,4 hektár után 2013-ban 1 962 202 euró területalapú támogatást kapott. Ezt követi a Kiskunsági Nemzeti Park 6331,2 hektárral, 1 479 210 euró SAPS támogatással. A listában szerepel még a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park is. Mindezek mellett a Debreceni Egyetem és a Kaposvári Egyetem valamint a Gödöllői Tangazdaság Zrt. is sok pénzt veszít a támogatási rendszer átalakításával.

A MOSZ tiltakozik

Hosszú távú, visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen és katasztrofális károkat okoz a mezőgazdaságban a kormány ma bejelentett döntése, miszerint az 1200 hektár feletti területen gazdálkodókat megfosztják a támogatásaiktól -írta a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége.  Ez az elmúlt 20 év legsúlyosabb döntése, aminek következménye csak a 90-es évek elejei agrártermelés és foglalkoztatás visszaeséséhez hasonlítható. Ráadásul teszik ezt akkor, amikor a jelentős agráriummal bíró uniós tagállamok - Németországtól Romániáig - semmilyen támogatás elvonást nem alkalmaznak. Azokat a gazdálkodókat küldi padlóra ez a döntés, akik a magyar mezőgazdaság kibocsátásnak negyedét adják, döntő szerepet töltenek be az állattartásban és sok tízezer vidéki embert foglalkoztatnak legálisan.  Ezek a zömükben kis és közepes vállalkozásoknak minősülő társas vállalkozások - mint nevük is jelzi, sok kistulajdonos összeállásával létrejött gazdaságok - közvetlenül 30, közvetve pedig mintegy 50 ezer embernek adnak munkát, ők állítják elő az exportra kerülő termékek zömét, ők biztosítják az alapanyagot a hazai élelmiszeriparnak. Ha ezek a gazdaságok ellehetetlenülnek, könnyen belátható, hogy nem 50-100 ezer új munkahely fog létrejönni, hanem az intézkedés több tízezer munkahely elvesztését fogja okozni.

A kormány döntése visszafordíthatatlan károkat okoz. Rontja az agrártermelés versenyképességét, illúzió azt hinni, hogy ettől bővül az állatállomány, sőt ez a döntés végső csapást mér az állattenyésztésre. Nem elég, hogy az állattartók a földtörvény miatt fokozatosan elvesztik a területeiket, most egyik évről a másikra elvesztik a támogatásaik jelentős részét is.

Álságos az a bejelentés, hogy évi 30-35 milliárd forint nemzeti forrásból az állattartók kompenzálásra kerülnek, mivel a felsorolt támogatási formák jó része már ma is létezik, többletforrás alig - kevesebb, mint 10 milliárd forint - kerül az ágazatba és ráadásul ennek jelentős részét nem azok az állattartók kapják, akiktől elvonják a területalapú támogatást. Ez az összeg az érintettek többségének nem több mint egy szépségtapasszal díszített gyászszalag.  Ez a döntés nem csak azzal jár, hogy több tízezer legális falusi, vidéki munkahely szűnik meg és állattartó telepek zárnak be, hanem azzal is, hogy több százezer földtulajdonos kerülhet válságos helyzetbe. A társas vállalkozások nem fogják tudni tovább művelni azokat a kisméretű, gyenge minőségű területeket, amelyeket eddig művelésben tartottak - várhatóan más földhasználók sem fognak kapkodni ezekért a területekért - a földtulajdonosok csapdahelyzetbe kerülnek, vagy maguk kell, hogy műveljék (erre sokan nem lesznek képesek), vagy kiszolgáltatott helyzetükből fakadóan áron alul el kell, hogy adják a földjüket, ha egyáltalán találnak rá vevő. Ráadásul azok a földtulajdonosok is elveszítik a föltulajdonuk után járó jövedelmüket, ahol a bérleti díjakat a támogatás %-ában állapították meg.

Elértéktelenednek a termelők eddigi beruházásai, valamint leépül az a szolgáltatási tevékenység is, amellyel eddig ezek a társaságok - akár integrációban, akár más módon - a helyi, kisebb gazdálkodókat segítették. Belátható időn belül csökkenni fog az agrár GDP, jelentősen vissza fog esni a központi-, de különösen a helyi adóbevétel, és visszaesnek a vidéki beruházások is.  A MOSZ meggyőződéssel állítja, hogy a most meghozott kormánydöntés éles ellentétben áll a kormány foglalkoztatás növelésére és az állattenyésztés fejlesztésére irányuló törekvéseivel, nem szolgálja sem az ország, sem az ágazat és különösen nem a vidék fejlődését.

Ez az intézkedés a vidék leépülésével, az agrártermelés visszaesésével, az innováció alkalmazásának visszaszorulásával jár. Az érintett gazdaságok a falvak gazdasági és foglalkoztatási életében meghatározó szerepet töltenek be, megszűnésük a falvak további leépülését hozza magával. Tényleg ez a falu és az ország érdeke? Véleményünk szerint ez nem csupán rossz döntés, ez szándékos károkozás.

Forrás: Erdő-Mező Online