Nyílászárós fogalmak - európai teljesítmény fokozatok 3.

Mit is jelent a műszaki jellemző - szélállóság? A magyar szabvány szeitn: a zárt ablak vagy erkélyajtó ellenállása a szél statikus és dinamikus hatásával szemben.

Az építési célú termékek forgalomba hozatalának, megfelelőség igazolásának általános szabályait az Európai Unióban már régóta az Építési Termék Irányelv [1], Magyarországon az Építési Törvény [2] és végrehajtási rendelete [3] szabályozza. A termékkörre eddig a rendelet és az Európai Bizottság határozata [4] állapította meg a forgalomba hozatalhoz szükséges szabályokat és adott iránymutatást konkrét eljárásokra. Alapelv azonban, hogy a termékek tulajdonságait vizsgálatokkal igazolni kell.

A nyílászárókra vonatkozó előírásokat eddig magyar követelményszabványok [5] tartalmazták. A külső homlokzati ablakok, erkélyajtók, tetőablakok és bejárati ajtók megfelelőség igazolásának alapja a jövőben egy 2006-ban megjelent európai termékszabvány lesz [6], mely- egy átmeneti időszak letelte után - 2010. január 31-ét követően a termékek CE-jelölésének a műszaki alapját képezi. A megfelelőség igazolását ekkor a szállító megfelelőségi nyilatkozata és a terméken elhelyezett CE-jelölés képezi.

A termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 termékjellemzőt sorol fel. Ezek közül harmadikként a zárás pontosságával, a szigetelő képességgel összefüggésben lévő, a szerkezet stabilitását, alakhűségét jellemző műszaki kategóriát tesszük vizsgálat tárgyává.

A SZÉLÁLLÓSÁG fogalma a magyar szabvány szerint: A zárt ablak vagy erkélyajtó ellenállása a szél statikus és dinamikus hatásával szemben. A fogalom angol és német megfelelője az "Resistance to wind load" és a "Windwiderstandsfähigkeit" kifejezés.

1. kép - A szélállóság vizsgálat folyamata - a nyomás változása az idő függvényében

A szélállóság mérése [7] több részfeladatból áll, a vizsgálólaboratóriumban termékcsoportonként történik. Egy terméktípus adott nyitásmódú kialakításának megfelelő próbatestet kell egy mérőkamra elé felfogatni és a szabványos eljárásnak megfelelő pozitív és negatív nyomáskülönbségeknél megmérni a szerkezet behajlását, elmozdulásait. /Lásd a 2. képet./ Először a behajlás mérése történik, mely a hosszméret 150, 200 vagy 300-ad része lehet. A vizsgálat második részében fele erősségű, de váltakozó szívás és nyomás igénybevételnek van a szerkezet kitéve. A nyomás fokozatok általában 1600-2000 Pa nyomáskülönbségig regisztráltak, amely körülbelül 150-180 km/órás szélsebességnek felel meg. Végezetül a szerkezet zárási biztonságát egyszeri másfélszeres erősségű nyomásimpulzussal vizsgáljuk.

/Lásd az 1. képet./ A szélterhelés hatására a szerkezet elemei, elemkapcsolatai törést, vagy rendeltetésszerű használatot akadályozó maradó alakváltozást, vagy üvegtörést nem szenvedhetnek.

A mért adattal a vizsgált vagy annál kisebb felületű, azonos kialakítású szerkezet jellemezhető.

2. kép - A három elmozdulás érzékelő a középen felnyíló ablak közepén

A szélállóság értékelése a szélterhelés fokozata, és a kihajlási hossz relatív behajlási értéke alapján történik. A magyar szabvány alapján értékelve az eredményeket amíg a szerkezet nem károsodik és a behajlás a hossz háromszázad részét nem éri el, a szerkezet megfelelő. Az elviselt szélterheléstől függően kis, közepes, nagy szélállóságú vagy SZ1 különleges szélállóságú fokozatba sorolható. Az európai szabvány a szélterhelés alapján egy számot a kihajlás alapján egy betűt ad osztályozásként. /Lásd a 3. képet./ Ezeket együttesen értelmezve többféle eredmény is születhet. Ugyanaz a szerkezet kis kihajlást megengedve a C3, nagyobb kihajlást engedve a B5 kategóriát is elérheti.

3. kép - Az európai szabvány egyesített osztályozása

Érdekes megfigyelni, hogy a magyar és az európai osztályok fordított sorrendet követnek. A magyarországi szabály a legszigorúbb - SZ1- különleges szélállóságú fokozatból indul és halad az egyre enyhébb nagy, közepes, és kis szélállóságú elvárás felé. Az európai szabvány a legszigorúbb követelményt jelentő követelményszintre a C5 jelzést adja. A legenyhébb C1 követelményből indul ki, és halad a legmagasabb, már nyomásértéket tartalmazó Exxx követelmény felé. /Lásd az 1. táblázatot./

1. táblázat - Az európai osztályok összehasonlítása a régi magyar és a német jelölésekkel.

A hétköznapi szóhasználat az ellenállóság jellemzésére a viharálló fogalmat használja. A szerkezet mozgását a behajlás, fogalommal illeti. A műszaki szóhasználat pedig a tulajdonság jellemzésére a szélterhelés, szélnyomás fogalmakat használja.

Összefüggésben van a szélállósági jellemző a szerkezet deformációja miatt az ablak vagy ajtó léghanggátlási, hőátbocsátási jellemzőjével. A mérési adatok jelleggörbéjéből következtetni lehet a szerkezet légzárására és vízzárási jellemzőjére, valamint a biztonsági eszközök teherbíró képességére is.

A gyakorlati jelentőségét a szélállósági értékeknek és fokozatoknak az adja, hogy egyes épülettípusok, beépítettség mértéke, szélnek való kitettség miatt eltérő elvárásokat támasztunk a nyílászárókkal szemben. A toronyházakba, több emeletes épületekbe szigorúbb feltételeknek is megfelelő szerkezeti megoldások szükségesek, míg egy idényjelleggel használt épületbe egyszerűbb kialakítás is elégséges lehet. Azonban a szerkezetek deformációja hatására a tömítettség megszűnhet és így a fűtési idényben felesleges hőenergia távozik az épületekből.

A jelenlegi elvárás a magyar szabvány szerint: A szélállósági fokozatokat minden épületfajtánál általában a szélteher alapján kell megválasztani. Magyarország uralkodó széllökésértékek szerinti térképvázlaton jelölt zónáiban célszerű szélállóság fokozatokat táblázat tartalmazza. Az I. zónában SZ1 különleges szélállóságú, a II. zónában SZ2 nagy szélállóságú, a III. zónában SZ3 közepes szélállóságú szerkezetek alkalmazása célszerű.

Az új termékszabványra épülő kidolgozás alatt álló alkalmazási irányelv a szélnyomás terhelésének függvényében a település beépítettsége, az épület homlokzati magassága az épületen való elhelyezkedés (sarokhoz közel, falközépen) függvényében határoz meg javasolt teljesítményjellemző kategóriákat. Például utcasoros beépítésű maximum kétszintes családi házakra közepes szélállóságú SZ3/ C2-B3 osztályba sorolt nyílászárók elegendőek. Balaton parti többemeletes szállodán az épület sarkától 5 m-en belül és a negyedik emelet fölött különleges szélállóságú SZ1/ C4-B5 osztályba sorolt, míg az alatt elég különleges szélállóságú SZ1/ C3-B4 osztályba sorolt nyílászárók beépítése.

Papp Imre - vizsgáló mérnök, nyílászáró szakértő (MMK-01-4917)

ÉMI Nonprofit Kft.

További információk / Irodalomjegyzék/
[1] 89/106/EGK Építési Termék Irányelv (CPD)
[2] 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - Építési Törvény (ÉTV)
[3] 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
[4] 1999/93/EK Európai Közösségek Bizottsága határozata (1999. január 25.)
[5] MSZ 9384-2:1989 Ablakok és erkélyajtók. Műszaki Követelmények MSZ 9386:1993 Ajtók műszaki követelményei
[6] MSZ EN 14351-1:2006 "Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók."
[7] MSZ EN 12211:2001 "Ablakok és ajtók. Szélteherrel szembeni ellenállás. Vizsgálati módszer" (Angol nyelvű)
[8] MSZ EN 12210:2001 "Ajtók és ablakok. Szélállóság. Osztályba sorolás"