Fókuszban: Románia - cégalapítás, építkezés, 2.rész

Románia ígéretes hely exportőrök és befektetők számára. Óriási előnye, hogy a közelünkben van, továbbá jelentős gazdasági és népességi (csaknem 22 millió fő) potenciállal rendelkezik. Gazdasági fejlődése a kilencvenes évek vége óta töretlenül dinamikus: az idei bruttó nemzeti össztermék előreláthatólag csaknem öt százalékkal fog növekedni.

I. Bevezetés

A közigazgatás Romániában

A 90-es évek elején végbement gyökeres változások óta Románia jelentős haladást mutathat fel a közigazgatás megreformálásában. Ennek ellenére továbbra is találkozhatunk nyugtalanító jelenségekkel, ilyen elsősorban a hatóságok önkénye, a közigazgatás minden szintjét behálózó korrupció, a pontatlan törvények és végrehajtási rendelkezések, de említhetjük a kisebbségek integrációjával kapcsolatos anomáliákat is. Amióta Románia eltökélte, hogy csatlakozik az Európai Unióhoz, ezeken a területeken is előrelépés tapasztalható. Törvények sokaságát alkották meg, így például a közigazgatási törvényt, és megszületettek a  decentralizáció konkrét jogi keretei is.

Egy újabb EU-bizottsági jelentés jelentős haladást állapított meg a Romániában akut problémának számító emberkereskedelem visszaszorításában és a szellemi vagy testi fogyatékkal élők gondozásának reformjában is. A gyermekvédelem területén szintén lényegesen jobb a helyzet mint korábban. Fontos lépéseket tett a román állam továbbá a korábban államilag kisajátított magántulajdon visszaszolgáltatásában (restitúció) is (lsd. elemzésünk 1. részét). Európa továbbra is innovatív, konkrét emberi szituációkhoz igazított és politikai szempontból is kiegyensúlyozott és valóban végrehajtható közigazgatási változtatásokat vár Romániától. A demokratikus alapelvek, amelyek az európai normák és törvények alappillérei, így mindenekelőtt a szabad véleménynyilvánítás lehetősége és az átlátható kormányzati munka, csak erősíthetik a demokratikus jogállamot.

A korrupció problémája

A román demokrácia egyik legnagyobb tehertétele, hogy lényegében lehetetlen ellenőrzés alá vonni a politikai és bürokrata elit ügyködését, amely saját pénzügyi és politikai érdekeit számos esetben a közjó rovására is érvényesíti. A népesség jelentős része tehetetlenül kiszolgáltatottnak érzi magát és ezért teljes passzivitást és érdektelenséget mutat a nyilvános ügyekkel kapcsolatban. Szintén hozzáférhetetlen a társadalmi kontroll számára a sok kiemelt pozícióban megtalálható posztkommunista elit, amelynek nem kis része van az elmúlt 15 évben riasztó méreteket öltő korrupcióban.

Vásárlóerő

Az összességében még igen alacsony romániai átlagkereset azonban korántsem annyira aggasztó, mint amilyennek első pillantásra látszik. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a népességnek majdnem 40 százaléka vidéken él, jelentős a nyugdíjasok aránya is, s ezek a társadalmi csoportok csekély jövedelmükkel csökkentik az átlagos vásárlóerőt. A kb. 10 milliós városi népesség lényegesen magasabb jövedelemmel rendelkezik. Figyelembe kell venni azt is, hogy a városban lakók 70 százaléka saját lakásában él, ennek köszönhetően a kieső lakásbérleti díjat is fogyasztásra tudja fordítani. Romániában évente több mint 100 ezer új személyautót adnak el, 2002-ben az eladási számok húsz százalékkal haladták meg az előző évieket. A METRO már 15 üzletet nyitott különböző nagyvárosokban és számos további vállalat, így a SELGROS, a Billa, a Carrefour, valamint La Fourmi is megjelent a román piacon, s mostanáig egyikük sem panaszkodott elhibázott befektetésről. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a román piacra könnyű betörni és a romániai terjeszkedés minden exportőrt biztos és gyors sikerrel kecsegtet. Mindenesetre annál sokkal jobb a helyzet, mint azt az országról alkotott, többnyire megalapozatlanul negatív vélekedések sugallják. A mi véleményünk ezzel szemben az, hogy elhibázott döntés lenne, Romániát befektetési szempontból figyelmen kívül hagyni.

II. Cégalapítás Romániában

A befektetés tervezése és előkészítése

A külföldi befektetések egyik legfontosabb alapszabálya a megfelelő tervezés és az alapos előkészítés. Egy reális üzleti terv éppen annyira elengedhetetlen, mint a körültekintő előkészítés, vagyis a befektetési vagy vállalkozási szándék megvalósulását befolyásoló minden lehetséges körülmény számbavétele. Az a legjobb, ha a legrosszabbra is felkészülünk. Számoljunk eleve magasabb magasabb adminisztrációs és egyéb költségekkel és igyekezzünk a lehető legrészletesebben tájékozódni a célország gazdasági és kulturális szokásairól is. Alaposan gondoljuk át azt is, hogy milyen eszközökre, ingatlanokra, személyzetre stb. van szükségünk. A lista tartalma és hossza természetesen minden befektetési terv esetében eltérő.

Egy külföldi befektetés jelentős, és optimális esetben hosszútávú vállalkozás, ezért az előkészítési szakasznak fontos részét képezi a beható minőségellenőrzés, külföldi partner esetén az üzemek kölcsönös meglátogatása, a termékek, a gyártási technológia, a gépek alapos vizsgálata, sőt akár egy tesztszéria előállítása is. Tanácsos figyelmbe venni azt is, hogy más országokhoz képest, milyen sajátosságai vannak a romániai üzemek és vállalatok működésének.

A román társasági jog

A leggyakoribb román cégforma a kft. - S.R.L (Societate cu raspundere limitata). A nemzeti kereskedelmi regiszter 2005-ben több mint 960.000 S.R.L.-t tartott nyilván. Ez az összes Romániában jegyzett kereskedelmi cég 94 százalékának felel meg. A mikrovállalat is népszerű cégforma. Esetében a teljes forgalom után fizetendő 2007-ben irányadó 2 százalékos adótétel 2008-ban 2,7 százalékra emelkedett, 2009-ben pedig 3 százalék lesz. A mikrovállalat eddigi legfontosabb kritériumai (a forgalom nem haladhatja meg a 100.000 eurót, az alkalmazottak száma pedig a kilenc főt) most egy harmadikkal is kiegészülnek: a tanácsadói- és menedzsment-tevékenységből származó árbevétel nem haladhatja meg a forgalom 50 százalékát. Ha a forgalom meghaladja az előírt felső határt, akkor a vállalat nem a következő év, hanem visszamenőleges hatállyal, a folyó év január elsejétől köteles nyereségadót fizetni (16 százalék).

A cégbejegyzés lépései

S.R.L. alapítása esetén az alapító okirat a cégszerződésből és az alapszabályzatból (LSC 5. cikkely) áll. Mivel az alapszabályzat és a cégszerződés tartalma a legtöbb esetben megegyezik, ezért elterjedt gyakorlat, hogy mindkét dokumentumot egyetlen okiratba vonják össze. Az alapítás tényét és az alapító okiratot a közjegyző hitelesíti. A cégbejegyzési kérelemmel egyidejűleg az ügyvezetőknek eskü hatályával bíró nyilatkozatot is be kell nyújtaniuk a Cégbejegyzési Hivatalhoz, miszerint a cég működése és épületei megfelelnek az egészségügyi, állategészségügyi, környezet-, munka- és tűzvédelmi előírásoknak (LSF 15. cikkely).  Ugyanitt kell kérelmezni a cég elnevezésének felülvizsgálatát; itt elsősorban azt vizsgálják, hogy a választott név nem hasonlít-e túlságosan más cég nevére. Az ellenőrzési időszak alatt az üzlettársak három hónapra lefoglaltathatják az elnevezést.  Az alapító okiratok benyújtását és hitelesítését a közjegyző végzi el.  A cégbejegyzés díja a társasági tőke nagyságától és a tevékenységi körök számától függ. A cég alapító okirata megjelenik Románia Hivatalos Közlönyében.

A cégbejegyzési kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:

1 Kérelem a cégjegyzékbe való bejegyzésre, valamint az illetékes

önkormányzat által kiállított engedélyt a tevékenységi kör gyakorlására.

2 A cég logója (eredeti).

3 Alapító okirat (eredeti).

4 Igazolás a cég székhelyéről (bérleti szerződés vagy tulajdoni lap). Ha lakóingatlanról van szó, akkor a lakók illetve a lakóház-képviselet engedélye is szükséges.

5 Igazolás bankszámla nyitásáról és az alaptőke letétbe helyezéséről

6 Igazolás az alaptőke befizetéséről az alapítási szerződésnek megfelelően (a befizetési vagy átutalási utalvány másolata). Természetbeni törzsbetétek esetén szükséges a megfelelő számlákat, a tulajdoni igazolást stb. bemutatni.

7 Tárgyi betétek (apport) esetén:

a. Tulajdoni igazolások, okiratok. Ha a tárgyi betétek ingatlanok, akkor igazolást kell csatolni az ingatlanra bejegyzett terhekről vagy a tehermentességről.

b. Hivatalos szakértő által készített értékbecslési jelentés a tárgyi betétekről.

c. Román közjegyző által hitelesített fordítás

8 Közjegyző által hitelesített nyilatkozat az üzlettársak és a cég ügyvezetőjének felelősségéről, valamint arról, hogy minden követelmény teljesült ahhoz, hogy üzlettársak, illetve ügyvezetők legyenek.

9 Fizetőképességi igazolás a cég származási országából, a cég vagy a cégvezetők bankszámláját vezető banktól vagy az illetékes Kereskedelmi- és Iparkamarától (eredeti és hitelesített fordítása)

10 A cég minden képviseleti joggal felruházott tagjának aláírása (közjegyző által hitelesített formában)

11 A cég minden törvényes képviselőjének adóigazolása

12 Az üzlettársak személyazonosságát igazoló hivatalos dokumentumok

Amennyiben az üzlettársak jogi személyek:

a. Ügyvezetői szerződés, amelyben a jogi személy ügyvezetői természetes személyekként megnevezésre kerülnek

b. a külföldi cégjegyzékbe való bejegyzés hitelesített másolata

c. A közgyűlés határozata a cég romániai alapításáról

d. Annak a természetes személynek a hitelesített meghatalmazása, aki jogosult az alapító okiratot az üzlettársak nevében aláírni

Amennyiben az üzlettársak természetes személyek:

a. személyi igazolvány vagy útlevél (hitelesített másolatok)

Ha az összes vonatkozó törvényi előírás teljesült, a Cégbejegyzési Hivatal bírója határozat útján engedélyezi a cégalapítást és elrendeli a Cégjegyzékbe való felvételt. A bejegyzést követően a cég román jogi személlyé válik. A Cégbejegyzési Hivatal továbbítja a bejegyzési igazolást és a bírói határozatot az adóhivatalnak és a hivatalos közlönynek, amely a határozatot megjelenteti.

Az üzleti tevékenység megkezdéséhez a következő engedélyek szükségesek:

1. Egészségügyi engedély;

2. Tűzvédelmi engedély;

3. Környezetvédelmi engedély;

4. Munkavédelmi engedély;

5. Állategészségügyi engedély (amennyiben releváns a tevékenység szempontjából);

6. A tevékenység leírása a környezetre és a természetre gyakorolt hatás szempontjából (amennyiben releváns a tevékenység szempontjából); 7. A cég székhelyének és esetleges üzemi épületeinek bemutatása

III. Építkezés Romániában - jellemző hibák

A román építőipari konjunktúra Románia EU-csatlakozását követően újabb lendületet kapott. Az építkezés lebonyolításánál, különösen jogi szempontból, mindenesetre nagyon körültekintően kell eljárni. A befektetők számos hibát követhetnek és követnek is el, gyakran már az építési vállalkozóval megkötött szerződésnél vagy az építkezés kivitelezésénél és az elkészült épület átvételénél. A hibák oka leggyakrabban az irányadó román építésügyi szabályozás elégtelen ismeretében rejlik.

Az alábbiakban 9 pontba összefoglalva mutatjuk be a nem kielégítően tájékozott befektetők által elkövetett legsúlyosabb hibákat.

1. A kivitelezés részletei csak magyar vagy német nyelven állnak rendelkezésre

Sok befektető az építési szerződés alapjául szolgáló részletes kivitelezési tervvel érkezik, ugyanakkor sokan nem fordítanak gondot arra, hogy ezeket a román körülményekhez igazítsák és román nyelvre le is fordítsák. Ez a kivitelezési munkálatok értékelésénél komoly nehézségeket és összetűzéseket is okozhat, különösen a befejezett építési munkák minőségét vizsgáló, többlépcsős eljárásban, amelyet a román építési hatóság képviselőjének részvételével kell elvégezni. Számos vitás esetben a felek számukra kedvező fordítást, vagyis szövegértelmezést követelnek a többnyire rendkívül túlterhelt fordítóktól. Hogy az ilyen helyzeteket kiküszöböljük, célszerű nem csak a szerződés, hanem minden vonatkozó kivitelezési terv és részlet román fordítását még a munkák megkezdése előtt elvégeztetni.

2. A projektet nem ellenőrzi hivatalos szakértő

Mivel sok befektető nem készítteti el projektjének román fordítását, továbbá nem igazítja a terveket a helyi körülményekhez, így arra sem kerül sor, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően hivatalos építésügyi szakértő (Verificatori de proiecte atestati) vizsgálja meg a terveket. Az ilyen mulasztásokat a román építési hatóság (Inspectoratul de Stat in Constructii) rendszeresen ellenőrzi és megfelelően szankcionálja is.

3. Román építésvezető alkalmazásának elmulasztása

A román törvényi előírások hiányos ismerete miatt sok megbízó elmulasztja egy hivatalos román építésvezető (Dirigente de santier) alkalmazását. Ennek következtében a megbízónak nincs megfelelő képviselete az építkezésen, továbbá olyan vétséget követ el, amelyek szintén szankciókat von maga után.

4. Nem születik megállapodás az építkezés állapotának felülvizsgálatáról

Az építtető gyakran elmulasztja, hogy az építési vállalkozóval kötött szerződésbe azt is belefoglalja, hogy az építkezés állapotát bizonyos időközönként felülvizsgálja, pedig az ilyen ellenőrzéseknek a részszámlák és a végszámla kifizetésének feltételeként kellene szolgálnia. Romániában még nincsenek idevágó törvényi szabályozások. Ha a szerződésbe mindezt nem foglalják bele, akkor a megbízó könnyen elveszítheti az áttekintést a teljesített kifizetések és az elvégzett munka viszonyáról, ami a megbízónak számottevő anyagi hátrányt is jelenthet.

5. Nem születik megállapodás a garancia határidejéről

A román törvényhozás csak néhány kitételt tartalmaz az építési munkákra vonatkozó garanciáról. Ha a szerződő felek nem foglalják bele az építési szerződésbe a garancia határidejét, akkor a román építésügyi szabályok értelmében a kivitelező kizárólag azokért a rejtett hiányosságokért felel, amelyekre az elkészült épület átvételét követő tíz éven belül derül fény, a korlátlan garancia csak a rejtett épületszerkezeti hibákra érvényes. Mindenesetre nagyon fontos, hogy a kivitelező garanciális kötelezettségei szerepeljenek az építési szerződésben.

6. Nem születik megállapodás biztosítékokról

Különösen fontosak az előlegfizetéssel, a szerződésteljesítéssel és a garanciával kapcsolatos biztosítékok. A legtöbb román építési cég számára egyelőre idegen ez a szokás, de ennek ellenére ragaszkodjunk ahhoz, hogy az erre vonatkozó megállapodás is belekerüljön a szerződésbe. Ellenkező esetben jogainkat és érdekeinket nem érvényesíthetjük kellőképpen esetleges jogsértések, fizetésképtelenség stb. esetén.

7. Nem születik megállapodás a bankgarancia-levél tartalmáról

A román bankok által kiállított garancialeveleket, amelyeket többnyire azért állíttatnak ki, hogy a megbízó biztosítsa magát arra az esetre, ha ügyfele nem végzi el a megállapodásba foglalt szolgáltatást, gyakran hiányosan és homályosan fogalmazzák meg, ami a gyakorlatban később jelentős nehézségeket okozhat és végrehajtásukat is lehetetlenné teheti. Ezért nagyon fontos, hogy a szerződés lezárásával megállapodás szülessen a banki garancialevél egyértelműen és jogilag is kifogástalanul megfogalmazott minimális tartalmáról vagy a garancialevél mindkét szerződő fél által elfogadott mintáját a szerződéshez mellékeljék.

8. Az elkészült épület nem a törvényi előírásoknak megfelelően lebonyolított átvétele

Romániában egy kormányhatározat részletesen szabályozza az elkészült épületek átvételének módját. Egyebek mellett jelen kell lennie az építésügyi hatóság képviselőjének és alá kell írni egy az előírásoknak megfelelően kiállított átvételi jegyzőkönyvet is. Aki nem tartja be a vonatkozó törvényi előírásokat, azt pénzbüntetésre ítélhetik, továbbá problematikussá lesz az épület telekkönyvbe való bejegyzése és a megfelelő iparűzési engedélyek megszerzése is.

9. Az  épületátvétel jogi következményeire vonatkozó ismeretek hiánya

Az elkészült épületek törvény által szabályozott átvételét számos befektető puszta formalitásnak tekinti, amelyet ennek megfelelően elhamarkodva és felületesen intéz el. Sokan elmulasztják például, hogy a törvényileg szabályozott formátumú átvételi jegyzőkönyvbe beleírják az elkészült épület esetleges hibáit és hiányosságait. E mulasztás következtében a megbízó jogi hátrányba kerülhet. Ha az átvétel során nem jelzi esetleges minőségi kifogásait, akkor később hivatalosan már nem támaszthat igényt kiegészítő, javító munkák elvégzésre az építési vállalkozóval szemben.

Elemzésünk harmadik és egyben utolsó részében Románia, Bulgária és Ukrajna mezőgazdaságát mutatjuk be.

A cikket a LASCO Hungary bocsátotta a FATÁJ rendelkezésére.