Az együttműködés keretében elindulhat az okleveles faipari technikusképzés, amely még szorosabban kapcsolja össze a technikumi szakképzést és a felsőoktatást.

A programban részt vevő tanulók a technikumi képzés mellett a Soproni Egyetemmel közösen kialakított felsőoktatási tartalmakkal is találkozhatnak. Sikeres továbbtanulás esetén pedig – az egyetem kreditelismerési szabályai alapján – akár 30 kredit elismerésére is lehetőség nyílhat.

Az együttműködés egyszerre szolgálja: a magas színvonalú szakmai képzést, a továbbtanulás támogatását, az egyetem és a technikum szakmai kapcsolatának erősítését, valamint a faipari szakember-utánpótlás fejlesztését.

Forrás: SopronMédia FB / Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum

Az MI/AI szerint: „Az okleveles faipari technikus 5 éves, érettségivel és technikusi szintű szakképzettséggel záruló duális képzés, amely szoros kapcsolatban áll az felsőoktatással.

Főbb jellemzők a faipar esetén:

• Időtartam: 5 év (általában általános iskolai utolsó évétől vagy bemenettől függően, vagy mint okleveles technikusképzés).
• Tartalom: Emelt óraszámú matematika, fizika és szakmai tantárgyak az egyetemi tanulmányok megalapozásához.
• Kimenet: Technikus szintű szakképzettség és beszámítható kreditek a felsőoktatásban (pl. faipari mérnökképzés).
• Feladatok: Bútorok, faépületek, nyílászárók tervezése, CNC gépek programozása és gyártásirányítás.

Pirkadatkor indul a munka a Corticeira Amorim (forrás: angol) parafatölgy-erdeiben. A parafa betakarítása május vége és augusztus között zajlik, és nagy részét ma is kézi erővel végzik.

„Átlagosan egy fa 170, nagyjából 200 évig is terem, így 15–17 alkalommal tudjuk lefejteni a kérgét” – magyarázza Carlos Abreu, az Amorim Florestal kommunikációs osztályának munkatársa.

Egy parafatölgynek legalább kilenc évre van szüksége ahhoz, hogy újranöveszti kérgét, és körülbelül 25 évre az első szüretig. Ezeket a hosszú időtávokat nehéz összeegyeztetni a kis- és közepes termelők igényeivel, akik Amorim beszállítóinak 90 százalékát adják.

„Az erdeinkben megvalósított kezdeményezéseinkkel igyekszünk megmutatni más földtulajdonosoknak, hogy az erdőt lehet másként is kezelni, és így jó jövedelmet elérni” – mondja Nuno Oliveira, az Amorim Florestal erdészeti igazgatója.

A Rio Frio birtok Amorim legújabb innovációinak kirakata. A világ egyik legnagyobb ember által telepített parafatölgy-erdejeként szabadtéri laboratóriumként szolgál. Itt a kutatók azt vizsgálják, miként lehet felgyorsítani az első szüretet, kiválasztani a legjobb növényeket és növelni a termelékenységet anélkül, hogy felborítanák az ökoszisztémát. Az egészséges fák jobb minőségű parafát is adnak.

A betakarítás csak az első lépés. Még összetettebb kihívás ennek a nyersanyagnak a folyamatosan bővülő termékpalettává alakítása. Észak-Portugáliába, Amorim történelmi üzemeibe utazom, ahol a parafa a világ egyik legfejlettebb iparába lép be.

Az 1870-ben családi vállalkozásként alapított Amorim ma már multinacionális cég mintegy 4000 alkalmazottal, több mint 100 országban van jelen, és évente több mint 1 milliárd eurós árbevételt termel.

Ma már több mint 30 iparág használja a parafát, az építőipartól és szigeteléstől kezdve a padlóburkolatokon át a tömítőrendszerekig. A repülőgépipar az egyik leggyorsabban növekvő terület, és egyben az ipari titoktartás által legjobban védettek közé tartozik. A bemutatóteremben azonban kézbe veheti ezeket a csúcstechnológiás anyagokat. Eduardo Soares, az innovációért és üzletfejlesztésért felelős igazgató megmutatja egyik zászlóshajó-terméküket.

„A P50 az egyik legismertebb anyagunk, lényegében egy parafakompozit, hővédő pajzs, amelyet egy hordozóeszköz több szakaszában is alkalmaznak, vagyis amikor csak hővédelemre van szükség.”

Az Amorim közlése szerint az elmúlt tíz évben több mint 90 millió eurót fektetett kutatás-fejlesztésbe. Ez a csúcstechnológiai megközelítés a vállalat alaptevékenységét, a parafadugó-gyártást is átalakította. A cég már régen bejelentette, hogy legyőzte a TCA-t, azt a vegyületet, amely a dugóhibáért felelős, és tönkreteheti a bort.

Portugália számára a parafa több, mint puszta üzlet. Az ország természeti és kulturális örökségének része. Új felhasználási módokat találni rá azt is jelenti, hogy ezt az örökséget életben tartják.

Forrás: Euronews
Írta: Monica Pinna

A rangos elismeréssel az Állatorvostudományi Egyetem tiszteletbeli doktorává fogadta Prof. dr. Faragó Sándort. A kitüntetés az akadémikus több évtizedes, az egyetemi és tudományos életben végzett kiemelkedő munkájának elismerése.

Az ünnepélyes tanévnyitón Prof. dr. Sótonyi Péter rektor köszöntötte az új hallgatókat, hangsúlyozva az egyetemi közösség hagyományainak és értékeinek továbbadását. Az eseményen átadott Honoris Causa cím tovább erősíti a két felsőoktatási intézmény közötti szakmai és tudományos kapcsolatok jelentőségét.

Forrás: Soproni Egyetem

A Kismarton közelében, a Lajta-hegységben kialakított, mintegy 4 kilométer hosszú élményútvonalon testközelből ismerhetik meg a látogatók a korszerű és klímatudatos erdőgazdálkodást. A program egyszerre szól szakembereknek, természetkedvelőknek és családoknak, a gyerekeket is rengeteg felfedeznivaló várja!

Időpont: 2026. szeptember 25–27.
Helyszín: Lajta-hegység, Kismarton közelében
A belépés ingyenes!

Mire számíthatnak az ERDEI NAPOKON?
40 hektáros rendezvényterület és kb. 4 km hosszú, könnyen bejárható élményútvonal
Erdészeti gépek és technológiák élő, működés közbeni bemutatói
Harvester, forwarder, kötélpályás technika, mulcsozógépek, aprítógépek és mobil fűrészüzemek
Hagyományos faközelítés lóval, valamint modern fakitermelési módszerek
Betekintés a klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodásba és a természetvédelem világába
Erdészeti és természetvédelmi szakértők tanácsadása
Erdőhöz és faanyaghoz kapcsolódó szakmák, képzések és karrierlehetőségek bemutatása
Gyerekbarát állomások, játékos és interaktív programok
Regionális finomságok fenntartható vadgazdálkodásból és biogazdálkodásból

A túraútvonal a „Neusiedler See – Nordöstliches Leithagebirge” európai védett területen található lombos elegyes erdőn vezet keresztül. A látogatók azt is megtudhatják, hogyan készíthetők fel erdeink a növekvő szárazságra és a szélsőséges időjárásra, valamint hogyan működhet együtt a modern erdőgazdálkodás és a természetvédelem.

Fontos: a rendezvény teljes területén kötelező a sisak használata.
Saját, CE-jelöléssel rendelkező erdészeti vagy kerékpáros sisak használható, illetve a helyszínen letét ellenében sisak is rendelkezésre áll.

A rendezvény természetes erdei terepen zajlik, ezért megfelelő, stabil lábbeli viselése ajánlott.

Töltsenek el három különleges napot a természetben, és fedezzék fel, hogyan találkozik az erdőben a hagyomány, a modern technológia, a kutatás és a fenntarthatóság!

​ 𝐓𝐨𝐯á𝐛𝐛𝐢 𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬 𝐢𝐧𝐟𝐨𝐫𝐦á𝐜𝐢ó𝐤:
Kutyák behozatala nem megengedett.
Dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad.

forrás: Erdei Napok

A pusztulás különösen látványos a Nyugat-Dunántúlon, így Vas megyében, benne az Őrségben, ahol korábban a lucfenyő meghatározó eleme volt a tájképnek.

A lucfenyő telepítése a második világháború után gazdasági és stratégiai szempontból is fontos volt. Az egyenes törzsű, gyors növekedésű és jó minőségű faanyagot adó luc ideális választásnak tűnt, hogy kielégítsék az építőipar, a bányászat és a papíripar igényeit. Az 1950-60-as években nagy területeken ültették ezt a fafajt, különösen a hűvösebb és csapadékosabb nyugat-magyarországi térségekben.

Hazánkban a lucosok döntő többsége tehát telepített erdő.

Egészen az 1990-es évek elejéig nagyon jól érezte magát a lucfenyő az Alpokalján és Vas megye déli részén, mára azonban alig néhány százalékát teszi ki az erdőállományoknak. Az Őrség kapujában, például az ivánci, ezerhektáros erdészkerületben a 30 éve még kétszáz hektár lucos mostanra hét hektárra zsugorodott.

A klímaváltozás miatt a lucfenyő gyakorlatilag éhen és szomjan hal.

A sekély gyökerű fafaj rendkívül érzékeny a csapadékmennyiség és a páratartalom csökkenésére. Ha nem kap elegendő vizet, legyengül, és nem tud hatékonyan védekezni a másodlagos károsítók, például a falánk, évente több generációval is támadó szú ellen. Ahogy a fenyők általában, a luc is termel gyantát, amibe gyakorlatilag belefojtja támadóját. Ha azonban nincs víz, nincs gyanta se, a károsító pedig akadály nélkül szaporodhat és szétrágja a fa vízszállító szöveteit.

Pandúr Tibor kerületvezető erdész a károsító elleni küzdelem kapcsán elmondta, kezdetben szúcsapdákat állítottak fel, és megfigyelték, hogy ahol nőtt a kártevők száma, egyre több lucfenyő elpusztult. Ezeket szálalóvágással kivették az erdőből, később a fertőzött egyed körüli fákat is eltávolították több méteres sugarú körben, de így sem tudták megállítani a szúbogarak károkozását.

Az elszáradt állományok helyére több éve már tölgyet ültetnek, elegyfajokkal (vörösfenyő, erdei fenyő, hegyi juhar, madárcseresznye) biztosítva a biodiverzitást, ezáltal az erdő ellenálló képessége is nő.

A lucfenyő teljes megmentésére Magyarországon kevés az esély, de a károk mérsékelhetők: fontos a vegyes erdők kialakítása, az őshonos fafajok arányának növelése, a szúfertőzött fák gyors eltávolítása. A lucfenyő valószínűleg nem tűnik el teljesen Magyarországról, és ez fontos, mert vannak állat- és növényfajok, amelyek ehhez a fafajhoz kötődnek. Meghatározó erdőállományokat azonban már nem fog alkotni.

Forrás: A Mi Erdőnk

Ígéretünkhöz tartva magunkat, a halaszthatatlan biztonsági beavatkozást 2026. szeptember 21. és 25. között végezzük el a 6604-es számú közúton, Pécs – Mecsekszentkút és Remeterét között a Ranga László úton, valamint a mellette haladó kerékpárút mentén. A munkálatok célja továbbra is egyértelmű: a közvetlen balesetveszélyt jelentő fák eltávolításával a közlekedők és az erdőjárók biztonságának megőrzése.

A beavatkozás az alábbi közlekedési hatásokkal és korlátozásokkal jár:

• Autósok: A munkálatok idején az érintett útszakaszon szakaszos forgalomkorlátozásokra, útszűkületre és lassabb haladásra kell számítani. A munkagépek és a szállítójárművek mozgása miatt kérjük, hogy a megszokottnál is nagyobb körültekintéssel, csökkentett sebességgel közlekedjenek!
• Kerékpárosok: Mivel a fakitermelés az út menti sávot érinti, a balesetveszély elkerülése érdekében a közúttal párhuzamosan haladó kerékpárutat a munkálatok idején teljesen lezárjuk.
• Gyalogosok és túrázók: Kérjük az erdőjárókat, hogy biztonsági okokból kerüljék el a fakitermeléssel érintett területeket, és semmiképpen ne lépjenek be a lezárt övezetekbe.

A munkálatokról és a lezárásokról előzetesen tájékoztattuk Pécs, Orfű és Abaliget önkormányzatait, valamint értesítettük az illetékes hatóságokat: az Országos Mentőszolgálatot, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot és a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányságot. Az útlezárás a helyközi autóbusz-forgalmat is érinti, ezért a szükséges egyeztetéseket a MÁV-START Zrt.-vel is elvégeztük.

Köszönjük a helyi partnereink türelmét és a nyári együttműködést, amely lehetővé tette, hogy a főszezont zavartalanul élvezhessék a térség látogatói – és köszönjük a lakosság megértését is, amiért most, a szezon lezárultával biztosítjuk a térség közlekedőinek biztonságát.

Tisztelettel kérjük a lakosságot, hogy indulás előtt számoljanak a megnövekedett menetidővel, a helyszínen közlekedjenek fokozott figyelemmel, és legyenek türelemmel az ott dolgozó munkatársaink iránt. Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!

Forrás: Mecsekerdő Zrt.

Soós Zoltán, a Dalerd Zrt. szegedi erdészetének igazgatója ma kora este a helyszínen televíziónknak adott interjújában elmondta: a Viola dűlőtől egészen a Lombkoronasétányig található, közel 8 hektáros erdőt, amely élet- és balesetveszélyessé vált, ki kell vágni.

Az erdészeti hatóság felé ezt már bejelentették, a természetvédelmi hatósággal és a makói önkormányzattal pedig egyeztettek róla. A munkálatokat szeptember közepén kezdik, a fakitermelés várhatóan november elejéig tart, a terület takarítása után pedig új erdőt telepítenek.

Nagyjából 130-150 centiméter nagyságú, szárazságtűrő facsemetéket ültetnek el.

forrás: Makói Városi Televízió

Az idei találkozó programja már Annafürdőre vezető út során elkezdődött. Első állomásként a festői Závodon a Fachwerkhaus megtekintésére nyílt lehetőség, ahol Szász Gábor okl. építész; építészmérnök-mérnöktanár vezetésével ismerhették meg a különleges épületet és annak történetét. A rövid kulturális program után a társaság a Lengyel-Annafürdő Természetismereti és Turisztikai Központ szaletlijéhez érkezett, amely idén otthont adott a közös ebédnek és a találkozónak. A megérkezést követő baráti üdvözlések után a minden évben hagyománnyá vált csoportkép is elkészült, amely ezúttal is szép emléket őriz majd az együtt töltött napról.

A találkozó hivatalos részét Gőbölös Péter vezérigazgató köszöntője nyitotta meg. Szívből jövő szavakkal üdvözölte a megjelent nyugdíjas kollégákat, és röviden tájékoztatást adott a Társaság az elmúlt találkozó óta eltelt egy évében elvégzett munkáiról, a cég gazdálkodásáról és a következő időszak terveiről.

A délelőtti programokat követően egy finom ebéd mellett folytatódott a találkozó. A közös étkezés ezúttal is jó alkalmat teremtett a kötetlen beszélgetésekre, a régi történetek felelevenítésére és az emlékek felidézésére.

A desszertről ezúttal egyik nyugdíjas kolléganőnk gondoskodott, aki saját készítésű zserbóval kedveskedett a társaságnak. A finom sütemény nemcsak az ebéd méltó lezárása volt, hanem egy újabb szép gesztus is, amely jól mutatja, hogy az összetartozás érzése a nyugdíjas évekkel sem ér véget.

Ezt követően egy kis ajándékkal is kedveskedtünk nyugdíjas kollégáinknak, ahogy az már évek óta szép hagyománya a találkozónak.

A találkozó során ismét bebizonyosodott, hogy az idő múlása ellenére a közös munkaévek emlékei, az emberi kapcsolatok és a barátságok továbbra is összekötik egykori és jelenlegi kollégáinkat. Jó volt újra együtt lenni, beszélgetni, nevetni, és egy kicsit visszatekinteni azokra az évekre, amelyek oly sok közös emléket adtak mindannyiunknak.

Sajnos az idő múlásával természetes módon egyre kevesebben tudnak eljönni közénk: vannak, akik már nincsenek közöttünk, mások az ország távolabbi pontjára költöztek, vagy éppen egészségi állapotuk nem teszi lehetővé a részvételt. Az ő emléküket és jelenlétüket szívünkben őrizzük, és velük együtt gondolatban mindig teljes a kör.

Köszönjük minden résztvevőnek, hogy elfogadta meghívásunkat, és velünk töltötte ezt a szép napot. Mi, vendéglátók is hálásak vagyunk azért, hogy évről évre részesei lehetünk ennek a különleges találkozásnak.

Jövőre ismét találkozunk!

forrás: Gyulaj Zrt.
szöveg: Németh-Halász Tünde HR (Gyulaj Zrt.)
fotók: Stein-Szabó Stefánia (Gyulaj Zrt.); Szász Gábor okl. építész; Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

Fekete István szülőháza és romtemplomok – Göllén kirándultunk

A Dunántúl lankái között, egy olyan vidék fekszik, ahol a történelem nem csupán a földben és az épületekben él, hanem az emberek hitében, hagyományaiban és mindennapjaiban is. Adásunkban erre a különleges tájra látogatunk, hogy feltárjuk a múlt és jelen összefonódását, és megértsük a közösségek identitását.

Mithrasz szentély – a fény istene és kultuszának nyomai

Ha Fertőrákos környékén járunk, érdemes egy kicsit letérni a megszokott útról. A táj itt nemcsak természeti szépségeket rejt, hanem olyan emlékeket is, amelyek egészen a római korig vezetnek vissza bennünket. Egy csendes, fák ölelte helyen bújik meg a Mithrasz-szentély, amely egykor egy titokzatos vallási kultusz szertartásainak adott otthont.

Vadvilág – Szeptember: szarvasbőgéstől hangos az erdő

A szeptemberi szarvasbőgés a hazai erdők egyik legszebb és legizgalmasabb történése. Ilyenkor a csendes erdő egyszer csak megtelik mély, messzire hallatszó hangokkal. A bőgés nem egyszerűen egy hang a térben. Ez az ősz egyik legősibb erdei színjátéka, amelynek főszereplői a gímbikák.

A teljes műsor (26:00)

– Fekete István szülőháza és romtemplomok – Göllén kirándultunk
– Mithrasz szentély – a fény istene és kultuszának nyomai
– Vadvilág – Szeptember: szarvasbőgéstől hangos az erdő

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Muladi Imre emlékére

A közelmúltban kaptuk a szomorú hírt, hogy Muladi Imre, iskolánk egykori műszaki tanára 75 éves korában elhunyt.

Muladi tanár úr pályája egybeforrt intézményünkkel. Tagja volt az iskola első tantestületének és nyugdíjazásáig folyamatosan itt dolgozott. 

1951 június 4-én született Csongrádon. Szülei pedagógusok voltak, édesanyja általános iskolai tanárnő, édesapja tanár, majd iskolaigazgató volt. Gyermekéveit a csongrádi tanyavilághoz tartozó Kónyaszéken töltötte, mivel szülei ott tanítottak. Középiskolai tanulmányait a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban végezte. 1969-ben sikeres érettségi vizsgát tett,  és felvételizett a Miskolci Nehézgépipari Egyetemre. Sajnos a felvételije nem sikerült, ezért elhatározta, hogy kitanulja a géplakatos szakmát. A következő évben sikeresen felvételizett a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskolára, ahol 1973-ban gépipari üzemmérnök diplomát szerzett. A diploma megszerzése után a szentesi Kontakta vállalatnál helyezkedett el gyártástechnológusként. Megnősült, felesége Kocsis Ágnes szintén szakmabéli, műszaki rajzolóként dolgozott. Házasságukból egy fiú gyermek, Norbert született.1974-ben volt gimnáziumába felkérték óraadó tanári állásra. Műszaki rajzot, gépészeti ismereteket és anyagismeretet tanított a leendő faipari szakembereknek. Közben az új bökényi városrészben felépült az új faipari szakközépiskola épülete, ahová műszaki tanárnak hívták. 1976 szeptember 1-én megkezdte az új intézmény működését, amelyben Muladi Imre számára meghatározó szerep jutott. Ő volt az, aki megalapozta és folyamatosan fejlesztette a műszaki rajz tanítást az intézmény falai között. Módszerei úttörő jellegűek voltak. Az országban először ő fejlesztette ki a műszaki rajz oktatásának audiovizuális alkalmazását. Eredményeit országosan is elismerték. Módszereit  mindig szívesen megosztotta kollégáival, rendszeresen tartott bemutató órákat, továbbképzéseket. A 80-as évek végén felkérték országos szaktanácsadói munkára . Szakmai tevékenysége mellett rendszeresen vállalt osztályfőnöki feladatokat is. Diákjai számára felejthetetlen osztálykirándulásokat szervezett, pályájukat kitartóan egyengette. Tanítványai közül évente 3-4 fő rendszeresen sikeresen felvételizett a faipari és gépipari felsőoktatási intézményekbe. Miután diplomát szereztek, valamennyien kiemelték, hogy a Sághyban Muladi tanár úrnál megszerzett képességek egyetemi szintűek voltak, és a műszaki tárgyakkal senkinek nem volt gondja.

 2011-ben nyugdíjba vonult, ezután feleségével közösen családi házuk építésével, fóliázással töltötték napjaikat. Mindig nagyon várták, hogy fiuk és családjának látogatását. Egy ideig még óraadóként bejárt szeretett iskolájába, de sajnos több súlyos betegség megakadályozta, hogy még hosszú ideig átadhassa tapasztalatait a fiatal nemzedéknek. 

Türelemmel viselt súlyos betegsége  2026. szeptember 1-én legyőzte. A sors fintora, hogy épp azon a napon ment el, amikor egykori iskolájában elkezdődött az 50. tanév. Volt diákjai, kollégái fájdalommal telve, ugyanakkor hálás szívvel búcsúznak  tőle .Munkája hosszú időre meghatározta a műszaki tárgyak oktatását a Sághyban.   

Nyugodj békében Imre!

Írta: Várkonyi István oktató
Forrás: Hódmezővásárhelyi SzC Csongrádi
Sághy Mihály Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium