Interjú Hegedűs József fafaragóval

Saját munkáival, illetve gyűjteményének darabjaival rendezte be egykori szülői házát Hegedűs József. Képünkön a mester fából készült gyermekjátékai Fotók: Mészáros János

- Édesapám parasztember volt, aki mindent megcsinált a ház körül - kezdte történetét a hamarosan nyolcvanegyedik születésnapját ünneplő Hegedűs József.

- Télen járatni kellett a lovakat, így lovas szánt készített magának. Mindig segített a szomszédunkban élő bognárembernek, és kitanulta a mesterséget. Volt egy kevés szerszáma, mellyel dolgozott, így kiskoromban én is beálltam mellé segédkezni. Rákaptam a mesterségre, és már a gyerekjátékaimat is magam készítettem.

- Történt egyszer, hogy édesapám nyújtófát csinált, és mondtam neki, hogy ezt én is el tudom készíteni. Elmagyarázta, hogyan kell gyártani, majd nekifogtam. Mikor jöttek hozzánk vendégségbe, mindenki azt hitte, hogy az én nyújtófámat édesapám készítette. Ez nagyon jóleső érzéssel töltött el - folytatta a régmúlt felidézését.

Az 1984-ben megalakult Jász-Nagykun Szolnok Megyei Népművészeti Egyesületnek Hegedűs József lett a titkára.

Célul tűzték ki egy közösségi alkotóház létrehozását.

Ez végül Tiszavárkonyban épült fel.

- Nagyon sok munkánk volt benne. Rengeteg hozzáértő mesterember dolgozott rajta. A tervek elkészítése után sok művész összefogásával, adományokból, támogatásból és önkéntes munkából épült fel végül 1987-ben. Sok tábort szerveztek ott, mely lehetőséget kínál családok, óvodások, iskolások, kirándulni vágyók számára is.

Hegedűs József többek közt a Tószegi Általános Iskolában is dolgozott, ahol alsó tagozatos diákokkal foglalkozott.

- Nagyon szerettem gyerekeket tanítani, sok helyettesítést vállaltam. Kézműves szakköröket is vezettem, ahonnan nagyon sok, a gyerekek által készített kisebb alkotásokat megtartottam. Voltak, akik annyira megszerették ezt a világot, hogy a fafaragást választották szakmájuknak. Közülük páran még szakdolgozatot is írtak rólam. Mindez a mai napig nagyon nagy elismerés a számomra - mondta a mester, aki elmondása szerint táborokban és a szakirodalom tanulmányozásával fejlesztette szakmai ismereteit.

Egyedi, zsűrizett bútorgarnitúrákat is készít, mint például ez a különleges formavilágú konyhaasztal és a hozzá tartozó székek

- Sikerült divatba hozni például a vésett, és főleg az esztergált fatálakat. Érdeklődésemhez igen közel áll az erdélyi fafaragó hagyomány, szemléletem mégis sok mindenben eltér ettől. Így a használati tárgyak mellett több székelykaput, kopjafát és bútorgarnitúrát készítettem. Mindezekre - és a munkám összes többi alkotására - jellemző, hogy a fa erezetét szeretem érvényesíteni díszítés gyanánt - merült el a részletekben Hegedűs József.

Három székelykaput is készített, Szegvári Károly festőművész hortobágyi múzeumába, a Tiszakürti Arborétum Tisza felőli bejáratához, illetve Szolnokra, a NEFAG Erdei Művelődési Házának bejáratához. Ezekhez egyenes és bog nélküli tölgyeket használt, melyeket egyévnyi száradás után, félszáraz állapotban lehet elkezdeni megmunkálni. Három kopjafát is alkotott, mindegyiket különböző helyeken - Szolnokon, Tiszavárkonyon és Jászkarajenőn.

Az elkészült kopjafák közös vonása, hogy négyzetes alaprajzúak, és díszük hasonlít a guzsalyéhoz, valamint minden oldaluk egyforma kiképzéssel faragott.

- Édesapám emlékére, munkáim elhelyezésére, de legfőképp a művészektől kapott alkotások tárolására rendeztem be az egykori szülői házat Tószegen. Mikor itt vagyok, a tárgyak által mindig vissza tudok emlékezni a múltra, a vásárokra, a kiállításokra és a barátságokra. Mostanában leginkább használati tárgyakat készítek. Legkedveltebb darabjaim közé tartoznak a kézzel faragott vagy esztergált tálak, melyeken szintén hagyom érvényesülni a fa anyagát.

Érdekes időutazást tehetünk a kiállított fafaragások segítségével

Számos díjat és kitüntetést vehetett már át színvonalas munkájáért

Hegedűs József 1979-óta rendszeresen részt vesz megyei és országos kiállításokon. Az idők során összesen tizenhat megyei díjat és három országos első helyezést vehetett át. Munkásságát Király Zsiga- és Csokonai Vitéz Mihály-díjjal ismerték el. 1988-ban a Magyar Művelődési Intézettől Népi Iparművész kitüntető címet kapott. Ezt a kitüntetést egyes alkotások vagy egész életmű elismeréseként azoknak a népművészeknek adományozza az állam, akik hosszabb időszak alatt kifejtett munkásságuk során a népművészet fejlesztésében kimagasló eredményeket értek el.

Forrás: SZOLJON