FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - Nemzedékekre tervezve

Faipari, bútoripari és erdészeti cégek adatbázisa -> FATUDAKOZÓ
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni! Mátyás Fakereskedo Kft
Faipari gépek -> Stonewood Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.


FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2021-02-04

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen erdőgazdálkodik. Az erdészet 1977-ben alakult, kilenc erdészkerületből áll, és Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén csemetekertet működtet.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

A fűrészüzemben főként a saját termelésű akác alapanyagot dolgozzák fel, négy oldalt fűrészelt, hegyezett karót készítenek. A 24 hektáros csemetekert mindenekelőtt a saját, valamint a társerdészetek igényeit szolgálja ki nemes nyár, akác és szürke nyár szaporítóanyaggal, illetve cser, tatárjuhar, vadkörte, vadalma csemetéket is nevelnek. Az erdészet területe három erdészeti kistájra terjed ki: a Duna-Tisza közi hátságra, a Gödöllői-dombságra és a Tápió-Zagyva-vidékre.

 

Kiváltságos helyzet

A tartós szegfű eszmei értéke 250 ezer forint

Pótharasztot először 1280-ban említik írásos formában. A rajta keresztül haladó Kőrösi útnak köszönhetően gyorsan fejlődött a település, 1350-ben I. Lajos király hetivásárt, 1417-ben Zsigmond évi vásárt engedélyezett a falunak - 1404-től a Harazthyak tulajdonába került.

Nagykőrös városa 1642-ben megvásárolta Pótharaszt pusztát, mely lőportermelése miatt a török uralom alatt kiváltságokat kapott.

Ennek alapját a salétromos talaj adta, valamint a környék elegendő faanyaga, ami a kifőzéshez volt szükséges. A falu lőporral fizette meg adóját, ehhez az erdőből csak meghatározott mennyiséget kellett kivágni. A tulajdonosok folyamatos jövedelmet vártak az erdőtől, ami szintén szabályozta a kitermelést és védte az erdőket a túlhasználattól. "Ha valaki az erdőről hír és cédula nélkül fát visz, 12 forintra büntetik és marhája elvétetik" - így rendelkezett a helyi erdőtörvény 1759-ben.

 

Akácot telepítettek

Kevesen tudják, hogy ezt a homokbuckás tájat 200 évvel ezelőtt sivataghoz hasonlító futóhomok uralta. A török kori háborúk, a legeltetés és a faanyagszükséglet megváltoztatta az ökológiai állapotot, és a külterjes gazdálkodás kényszere miatt a homok még inkább mozgásba lendült. Kopár dombtetők keletkeztek, és az egykori termőtalaj vastagon eltemetődött a mélyebb részeken is.

Sétakörök

Erdei kilátó a Buckás Sétakörön

A Monori Erdészet a 2014-ben felújított és átadott Erdőőri lak kirándulóhely és a Pótharaszti Sétaerdő létrehozásával vállalt közjóléti szerepet. Az Erdőőri lakhoz három ismeretterjesztő táblával ellátott sétakör kapcsolódik. Bejárásukkal megismerhetjük a helyi növény- és állatvilágot, a terület múltját és sajátosságait. A 2014-ben és 2016-ban létesített erdei pihenőhelyeken padok, asztalok, valamint tűzrakó hely várja a kirándulókat. 2016-ban a NEFAG Zrt. a Pest Megyei Természetbarát Szövetséggel karöltve felújított mintegy 150 kilométer turistaútvonalat, majd 2017-ben a Pest megyei piros turistaútvonal mellett megépült a Hubertus kápolna pihenőhely, a következő évben pedig egy újabb nagy esőbeállót, az Erdei Tantermet adta át a nagyközönségnek.

A helyzet kezelésére már a 19. század elejétől születtek kezelési tervek.

A homok bármi áron való megkötése volt a kor feladata, és erre az akác bizonyult a legalkalmasabb fafajnak. Időközben a hidrológiai viszonyok is számottevően megváltoztak, az egykori tölgyesek termőhelye jórészt eltűnt. A korabeli leírások szerint a három város: Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét határában nagy kiterjedésű erdőterületek lehettek. A bronzkori és a későbbi népvándorláskori népeknek ideális szálláshelyet kínált a táj, mert télire sem kellett elhagyniuk a legelőterületeket, és az egykori erdőssztyepp erdők helyét jó minőségű szántóföldé tudták alakítani.

A Monori Erdészet területén megtalálható tölgyerdőket is az 1920 körüli faínség miatt vágták utoljára tarra és sarjról újították fel.

Ezek az erdők az 1950-es években készült légi fotókon még legelőerdő képét mutatták, azóta akáccal besűrűsödtek.

A pótharaszti erdő nevezetességét Kitaibel Pál (1757-1817) botanikusnak, a magyar természettudomány kimagasló alakjának köszönhetjük, aki felfedezte és leírta egyebek közt a liláspiros virágú tartós vagy pótharaszti szegfűt (Dianthus diutinus).

 

Kitartó munkával

Balla Károly (1795-1873) 1827-ben Nagykőrös városától harminckét évre bérbe vett Pótharaszton egy 1200 holdas, futóhomokkal borított területet. A városvezetésnek az volt a kikötése, hogy erdővel megkösse a futóhomokot, és ahol lehetséges, szőlőt telepítsen. A bérlő nagy kitartással és szakértelemmel olyan eredményt ért el, hogy a város a szerződés lejárta után is nála hagyta a területet. Ennek is köszönhető a közel 12 ezer hektáros összefüggő erdőtömb, aminek a felét a Monori Erdészet kezeli.

Balla Károly sírja a róla elnevezett major közelében, az egyik sétakör mellett található.

Trianon után Kaán Károly miniszteri államtitkár személyesen is ellenőrizte a Pótharaszton végzett munkát. Az általa meghirdetett Alföldfásítás szerencsésen találkozott a puszták hasznosításának tervével, és Nagykőrös példásan használta ki a program lehetőségeit. Minden évben megkapta ezért a legnagyobb erdőtelepítőnek járó különdíjat. A szakszerű erdőgazdálkodás érdekében, Pótharaszton 1929-ben erdőmesteri állás szerveződött, majd az 1930-as években az Alföldfásítás céljából létrehozták a Mendei csemetekertet. A pótharaszti erdő részét képezi a Csévharaszti Ősborókás, amelynek védelem alá helyezését elsőként Kaán Károly a Természetvédelem és a természeti emlékek című alapművében javasolta, végül 1935-ben helyi, 1940-ben pedig országos védettséget kapott.

1970-ben megalakult a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, de a Csévharaszti és Mendei Erdészeteket csak 1977. január 1-jén vonták össze.

 

Erdőőri lap épülete Csévharaszton.

 

Az így létrehozott Monori Erdészet igazgatója, Szöőr Levente felismerte, hogy az akkori fafajösszetétel megmaradása esetén az ezredfordulóra az éves véghasználati lehetőség közel az egyharmadára esne vissza, ezért a gyorsan növő nemes nyár állományok létesítését szorgalmazta. A mai erdőgazdálkodást a teljes tervszerűség és szabályozottság jellemzi.

 

Justin erdő

A Monori Erdészet az elmúlt évtizedekben arra törekedett, hogy a települések közelében, az erdőfelújítások során olyan erdőket hozzon létre, amelyek megfelelő környezetet teremtenek a pihenéshez és a kiránduláshoz. Az erdészet a települések határában 400 hektáron őshonos, hosszú vágásfordulójú kocsányos tölgy állományra cserélte le a korábbi kultúrerdőket. Így történt ez Justin István kerületvezető erdész kerületében is, aki Üllő határában 39, Felsőpakony határában 23 hektár elegyes, leendő parkerdőt erdősített és ápolt.

Justin István a róla elnevezett erdőben

A Justin családnak már a harmadik nemzedéke szolgálja az erdőket ezen a helyen.

Justin István erdész édesapja példáját követte. Fizikai dolgozóként kezdte, majd Szegeden levelezőn elvégezte a Kiss Ferenc Erdészeti Technikumot. Előbb a Mendei Erdészet Tápiószecsői Fűrésztelepén volt műszaki vezető, majd 1977-től a Monori Erdészetnél szakosított erdőművelő kerületvezető erdészként dolgozott. Kerületének kiemelt fontosságú része volt az Üllő határában fekvő Fácános. Az üllői árbóc akác anyaállományának kiemelt kezelése, felmérése, kiértékelésében végzett szerepvállalása után a szakszerű véghasználat és felújítás eredményeként, ismét árbócakác-állomány áll méltó utódként. Azonban 2014-ben az egyik utolsó erdősítési munkája nyomán kocsányostölgy került az akác helyére. Tisztelegve a szakember több mint négy évtizedes pályája előtt, az erdőt Justin erdőnek nevezte el az erdészet. Nyugdíjba vonulása után fia, ifjabb Justin István vette át a stafétát, és édesapjától örökölt szakmaszeretetével és hűségével kezeli tovább az Üllő környéki erdőket.

Visszatekintve az elmúlt száz évre, azt mondhatnánk, hogy könnyű dolgunk van nekünk, a jelen erdészeinek.

Gépek segítik a fakitermelést, csemetenevelést, az erdőfelújítást és az ápolási munkákat, az irodában pedig számítógépen dolgozhatunk. Autóval közlekedhetünk, és a mobiltelefon révén minden információhoz azonnal hozzájuthatunk. Akkor mégis mitől nehéz a munkánk?

 

Jó csapat

Akác erdősítés erdei fenyő után Vasad település határában

Komoly kihívás úgy megfelelni a kor követeléseinek, hogy betartjuk a szakmai elveket, szempontokat, és hűek maradunk elődeinkhez; továbbvisszük szellemiségüket, szakmaszeretetüket, elismeréssel adózunk küzdelmes munkájuk eredményei előtt. Hogy a helyükbe léphessünk, és a múlt őrzésével építhessük a jövőt, jó csapat kell. Ez a Monori Erdészetnél szerencsére mindig megvolt.

A legtöbb kollégának ez az első munkahelye, a kerületvezető erdészek átlagos munkaviszonya 26 év.

Ha feltételezem, hogy mindenki innen megy majd nyugdíjba, akkor 7 nyugalmazott kollégánk is lesz, aki több mint 40 évig szolgálta az erdészet ügyét.

 

Kindla Norbert

NEFAG Zrt. Monori Erdészete

Forrás: magyarmezogazdasag.hu / A Mi Erdőnk
Ez a cikk és a témában további cikkek a A Mi Erdőnk 2020/5 számában jelent meg.

 

FORMANCE Kft

KEFAG Zrt

KARDEX Kft

BEK-HOLZ Kft

ERDÉRT-TUZSÉR Zrt

MobileForester by Woodspring

Erdoszöv Zrt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Belsound Kft - Zajvédelem

EGERERDO Zrt

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

Mátyás Fakereskedo Kft

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.