FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - Nemzedékekre tervezve

Faipari, bútoripari és erdészeti cégek adatbázisa -> FATUDAKOZÓ
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni! Mátyás Fakereskedo Kft
Faipari gépek -> Stonewood Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.


FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2021-02-01

Európa erdeje egyre több

Amit lehet hogy nem tud Európa erdeiről: az erdőterület, az éves növekmény és a fakitermelés, de a védett területek is folyamatosan növekednek. (Kiváló áttekintés, ismertetés Európa erdeiről, erdőiparáról, erdőgazdálkodásáról.)

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

 

A Finn Erdőpari Szövetség működteti a forest.fi hírportált finnül és angolul. Nyilván többnyire a finn erdőkkel, erdőiparral kapcsolatos híreket tesznek közzé, de előfordulnak általános témák is, mint ez az írásuk. Kiváló ismeretterjesztés az európai erdők ügyeiben kevéssé járatosak, a nagyközönség számára. Valójában az Európai Erdők állapota 2020 című jelentést (melyről vázlatosan az itt hivatkozott 2020-12-18-i FATÁJ cikkben írtunk) igyekszik a szerző közéthetően bemutatni, itt-ott finn vagy más északi sajátosságal fűszerezve.

 


 

Európa erdei.

 

Az erdők olyan süteményhez hasonlítanak, amely attól nő, ha eszünk belőle. Az európai erdőkben a fa mennyisége 50%-kal nőtt 1990. óta (lábon álló fatömeg), ugyanakkor a fakitermelés (bruttó) és az erdőterület is nőtt. A megújuló fa alapanyagra épülő iparágak folyamatosan új innovációkat generálnak.

Az Európai Erdők állapota 2020 jelentés szerint Európában, Oroszország nélkül, a fatömeg a felével nőtt 1990 óta, annak ellenére, hogy az erdőterület ugyanebben az időszakban csak kilenc százalékkal nőtt. Az teljes erdőterület 227 millió hektár, ami Európa területének 35 százaléka.

Több fa van, mert az erdők sűrűbbek. Az átlagos hektáronkénti fatömeg 169 köbméter, ami 40-nel több, mint 1990-ben - és összesen 31 ezer millió köbméter. A megnövekedett sűrűség egyik fontos oka az erdőgazdálkodás. Ennek köszönhetően az erdők korösszetétele megváltozott, és például az idősebb erdők aránya többet nőtt, mint más típusú erdőké bárhol Európában.

A fa mennyisége mindenhol folyamatosan nőtt, kivéve Közép-Európa nyugati részeit, ahol a növekedés különösen az elmúlt évtizedben lelassult. Az ok nem ismert.

Az Európai Unió az erdőterületek bővítésére törekszik, bár ennek két fontos akadálya van: a finanszírozás hiánya és a földért folytatott verseny.

 

 

 

A finn erdők napi növekedése 1.000 kilométer hosszú hengeresfa rakatot (sarangot) eredményezne. Finnországban a fák évi növekedési ideje körülbelül 100 nap. A fák nem nőnek télen. A növekedési szezonban a faállomány teljes növekedése körülbelül egymillió köbméter naponta. Ha ezt a mennyiségű fát egyméteres magasságban és egy méter szélesen halmozták volna fel (sarangolták volna), a keletkező rakat (sarang) több mint 1.000 kilométer hosszú lenne.

 

Az erdők növekménye is növekszik

 

Az európai erdők növekedésének éves volumene (növekménye) jelentősen meghaladja a fakitermelés mennyiségét. A növekmény is nőtt: 2015-ben 25 százalékkal több, mint 1990-ben.

Ugyanakkor a fakitermelés is növekedett. Ha a természetes kihozatalt (a mortalitást) - vagyis a természetes módon elpusztuló fákat - kivonjuk az európai erdők növekményéből, akkor a fakitermelés (bruttó) átlagos aránya az éves nettó növekményből 73 százalék. Ez az adat nem tartalmazza a fa háztartási felhasználását (saját felhasználás).

A többlet az erdőben marad, és hozzájárul a szén tárolásához.

Hogy lehet ez? Az erdő ugyanis megújuló természeti erőforrás. Ha használjuk,visszanő, és még nagyobb térfogatra, mintha nem használnánk. A fenntarthatóan (tartamosan) kezelt erdő valójában nem olyan sütemény, amelyet akár birtokolhat, akár megehet: valójában növekedhet, ha tudja, hogyan kell megenni.

Az európai országok közül Németországban nőtt a faanyag mennyisége a legjobban 2015-ben. Abban az évben az európai erdők 650 millió köbméterrel nőttek, és Németország részesedése ebből 100 millió m3 volt. Szinte egyenrangú volt Németországgal Svédország és Finnország. Ezek a számok most még mindig nőnek.

Abszolút értékben a fakitermelési adatok Svédországban voltak a legnagyobbak. Ha azonban a fakitermelést a fák növekedésével (a növekménnyel) hasonlítjuk össze, akkor arányosan Belgiumban volt a legnagyobb a bruttó fakitermelés: a növekmény 98,7 százaléka. A második leghatékonyabb fakitermelő Svédország volt, ahol a növekmény 93,9 százalékát vágták ki. Az összes többi országban ez az arány egyértelműen 90 százalék alatt volt.

Finnországban az erdők éves növekménye az 1950-es évek óta több mint kétszeresére nőtt, és jelenleg évi 110 millió köbmétert tesz ki. Ugyanebben az időszakban a finn erdőkben a fa mennyisége (lábon álló fatömeg) csaknem 70 százalékkal nőtt. A finn erdők területe körülbelül 10 százaléka Európa erdei területének, míg a finnországi erdő növekménye az európai erdők teljes éves növekményének 20 százalékát teszi ki.

 

A több fa nagyobb szén-dioxid-tárolást jelent

 

Az erdőkben a legfontosabb szénraktár fákból áll. Az élő fák szénraktára az erdő szénraktárának 36 százalékát teszi ki. A többit más növényzet, növényi avar és talaj tartalmazza.

A több fa a szén tárolásának közvetlen növekedését jelenti. A szénraktározás azonban akkor is növekszik, ha az elhalt növényekben és a növényrészekben a szén avarként és humuszként végzi.

 

 

Egy tonna szén-dioxid van egy köbméter fában. Átlagosan egy köbméter fa körülbelül ezer kilogramm szén-dioxidot köt meg. Míg a fák folyamatosan nőnek, egy hektár finn erdő évente körülbelül 4.700 kg szén-dioxidot köt meg. A finn fák szén-dioxid-tárolásának mintegy 60 százaléka a törzsükben található; a többi a lombkoronákban, ágakban, tuskókban és gyökerekben található.

 

Az elmúlt évtizedben az európai erdők által megkötött szén átlagos mennyisége évente 155 millió tonna volt. Az Európai Unió erdői olyan mennyiségű szenet kötöttek meg, amely az Unió összes szén-dioxid-kibocsátásának egytizedének felel meg.

Hasonlóan, az erdőből fájából készült termékek szén-dioxid-raktározása is növekedett Európában. 2015-ben az egy főre eső adat 2,8 tonna volt, szemben az 1990-es 2,5 tonnával. Csak arra van adat, hogyan nőt a tárolás mennyisége, de a tárolás egészére nincs adat.

 

 

 

140 személygépkocsi éves kibocsátását ellensúlyozza egy napközi. A napokban új napközi épült Helsinkiben, Lapinmäkiben. A megépítéséhez használt faelemek körülbelül 300.000 kiló szén-dioxid-tárolót képeznek. Ez megegyezik 140 autó használata által okozott éves kibocsátással. A finn erdők a növekedési szezonban (vegetációs idő) tíz másodperc alatt létrehozzák az épületben felhasznált faanyagot. A 14 emeletes, Finnország legmagasabb faépülete, amely Joensuuban van, annyi szén-dioxidot tárol, ami megegyezik 700 személygépkocsi egyéves szén-dioxid-kibocsátásával. (Forrás: Stora Enso)

 

A faértékesítésből származó bevételeket a fenntartható erdőgazdálkodás finanszírozására fordítják

 

Európa erdeinek háromnegyede kereskedelmi használatban van. (Gazdálkodási célú erdők.) Az erdők tulajdonosai megélhetésüket a természeti erőforrások bővítésével teremtik meg. Ezen természeti erőforrások messze legnagyobb pénzértéke a hengeresfa. 2015-ben az értéke 20,5 ezer millió euró volt.

A fa nyersanyag (feldolgozatlan hengeresfa) értékét illetően becsülve a legtöbb pénzt a 2015-ben Németországban végzett fakitermelések tették ki : 4,1 ezer millió Eurót, majd Svédország és Franciaország következett, mindkettőnél mintegy 2,8 ezer milliárd Euróval. Finnországban a kitermelt fa nyersanyag értéke sokáig évente mintegy 2 ezer millió Euró szinten maradt.

 

 

 

Svédországban évente 370 millió facsemetét ültetnek; Finnországban ez a szám 150 millió. Minden véghasználatban kitermelt fa után négy új csemetét ültetnek el, ha az erdőt csemetével újítják fel. Új állományokat vetéssel is létrehoznak, a vetés területe a csemete állományok negyede. A természetes felújítású erdők területe kétszerese a vetett területeknek. A természetes megújulás (erdőfelújítás) azt jelenti, hogy a véghasználatkor bizonyos számú nagy fát visszahagynak, hogy biztosítsák a magot az új állományhoz.

 

Az Európai Unió arra törekszik, hogy fokozza a fa nyersanyag felhasználását. Ennek legnagyobb akadálya az erdészet gyenge jövedelmezősége és a fakitermelő vállalkozók szűk kínálata.

Az erdészeti jövedelem rendkívül fontos az erdőben végzett összes művelet esetén, ideértve az erdőgazdálkodás ökológiai fenntarthatóságát is, mert ezt a pénzt fordítják a természetgazdálkodás finanszírozására. Az erdőgazdálkodás legfontosabb jövedelmezőségi tényezője a rönkfa (hengeresfa) termelése.

A fenntartható erdőgazdálkodásba beruházások enyhén növekedtek, 2015-ben hektáronként 22 eurót tettek ki. Az erdészeti jövedelem egyik évről a másikra nagy ingadozása azonban veszélyt jelent a fenntartható erdőgazdálkodásra.

 

 

 

Az erdő pusztítása Finnországban tilos. A finn törvények kötelezik az erdőtulajdonosokat, hogy minden véghasználat után új állományt hozzanak léte (erdőfelújítás), ültetéssel, vetéssel vagy természetes regenerációval. A módszert aszerint választják ki, hogy mi eredményezheti valószínűleg a legjobb eredményt azon a helyen. A felhasznált csemete Finnországban mindig hazai eredetű. A véghasználatok éves területe Finnországban a gazdasági erdők területének mintegy fél százaléka.

 

A finnek a legjobb gyűjtögetők Európában

 

Az erdők nemcsak faanyag források. Az európai erdők parafát, díszítő növényeket, gesztenyét, gyümölcsöt, gombát, ehető vadat és mézet is adnak. A fanyersanyagon kívüli erdészeti termék értéke 2015-ben 4 ezer millió Euró volt.

A vadászati és halászati engedélyek rendelkeznek a legmagasabb piaci értékkel, de a növények jövedelmező használatából származó bevétel még mindig kétszerese volt az állatok jövedelmező használatának. (Hoppá! vagy írjam ide: tajtékpipa?)

A legfontosabb díszítő növény a karácsonyfa. 2015-ben Európában a díszítő növény termelés értéke 1,4 millió euró volt, amelynek felét Németországban termelték.

Erdei eredetű élelmiszert, például bogyókat és gombákat 2015-ben mintegy ezer millió euróért állítottak elő. Ez nem tartalmazza a háztartási felhasználás (sajátfelhasználás) értékét.

Ami a mennyiséget és a pénzértéket illeti, Finnország állt az első helyen 156.000 tonnával és 214 millió Euróval. Finnországot Lettország (51.000 tonna és 64 millió EUR), Portugália (50.000 tonna és 197 millió EUR) és Spanyolország (44.000 tonna és 214 millió EUR) követte.

Az otthoni felhasználásra szánt erdészeti termékek szedése fontosabb azokban az országokban, ahol a mindenki jogát ("barangolás szabadsága") elismerik, mint például az északi országokban, a balti köztársaságokban, Skóciában, Ausztriában, Csehországban és Svájcban. A mindenki joga általában magában foglalja a bogyók és gomba szedését, sőt néha a kicsiben horgászat jogát is, mint Finnországban.

A vadon élő állatokon alapuló legfontosabb erdészeti termékek a vadhús, a méz és a méhviasz. Fontos vadállatok közé tartozik a fogoly, a fácán, a mezei nyúl, a jávorszarvas, a vaddisznó és a zerge. Pénzbeli értékét tekintve a három legfontosabb vadhústermelő messze Franciaország, Németország és Spanyolország volt. [Szerk.: Érdekes, a szarvast, a dámot, a muflont meg se említi. Persze finn a szerző.]

A vadhús teljes termelését Európában 2015-ben 888 millió euróra becsülték. A méz és a méhviasz értéke 293 millió euró volt, legtöbbjüket Németországban, Franciaországban és Svájcban állították elő.

 

A fa használata északon a legelterjedtebb

 

Az európaiak átlagosan 1,1 köbméter fát használnak fel évente. Ebben benne van a fűrészüzemek terméke, a falemezek, a papír, a karton és az energiafa (tűzifa). Az adat a délkelet-európai 0,7 köbmétertől változik az észak-európai 2,6 köbméterig.

1990-2015-ben a fatermékek felhasználása Európa minden részén növekedett, Közép- és Nyugat-Európát leszámítva, bár az adatok e térségekben voltak a második legmagasabbak Észak-Európa után. A hagyományos fűrészüzemi termékek és papír mellett a fát egyre innovatívabban használják különféle kompozit anyagokban, valamint a mikro- és nano-cellulóz alapú termékekben.

 

 

Faalapú sebkötözés. Az FibDex az UPM Biomedicals nanocellulózán alapuló sebkötöző finn nyírfából készül. A nanocellulóz rostok kisebbek, mint a hagyományos cellulózé, néhány nanométerig, ami a papír vastagságának mintegy százezred része. Mivel a nanocellulóz természetes anyag, kompatibilis az emberi szövetekkel és az nem utasítja vissza. A FibDex CE-jóváhagyással rendelkezik.

 

1990 és 2015 között a fatermékek exportjának értéke megduplázódott Európában. 2015-ben ez az érték 5,5 ezer millió Euró volt.

Az erdészeti ágazat 2015-ben Európa nemzeti termékének 0,7 százalékát termelte. Észak-Európában ez az arány magasabb volt: 2 százalék.

 

 

Fa háztartási eszközök. A fából és a bioműanyagból biokompozitokat lehet készíteni, szén-dioxid-lábnyomuk akár 80 százalékkal is kisebb lehet, mint a műanyagé. A biokompozitokat vágódeszkák, konyhai eszközök fogantyúinak és legutóbb háztartási eszközök gyártásához használják. A biokompozitok ötvözik a fa és a műanyagok legjobb tulajdonságait: a fa szilárdságát és keménységét, valamint a műanyagok tartósságát, formálhatóságát és könnyűségét.

 

Az erdészeti ágazat az erdőgazdálkodásból, a faiparból, valamint a cellulóz-, papír- és kartoniparból áll. Néhány országban a grafikai ipar is erdőiparnak számít.

2015-ben az erdészeti ágazat 2,6 millió európait foglalkoztatott, még ha 1990 óta egyharmaddal csökkent is e létszám.

 

15 kilométer hullámkarton egy kamionnyi faanyagból. Egy teljes kamion rakomány faanyagból mintegy félmillió egyliteres italos karton dobozt vagy 2,8 méter széles és 15 kilométer hosszú hullámkarton-szalagot jelent. Ebből 125.000 pizza doboz készíthető.

 

Az újrahasznosítás takarékosság az alapanyaggal

 

A legtöbb esetben a fából készült termékek újrahasznosíthatók, ez történik Európában is. Európa a legjobb fatermék-újrafeldolgozók közé tartozik.

A papír előállításához használt farostot 3-7 alkalommal lehet újrahasznosítani, mielőtt túl gyengévé válna a használatához. Az újrahasznosított papírból például új papír vagy karton is készíthető.

Papírt azonban nem lehet kizárólag újrahasznosított rostból készíteni, mivel a rostot eltávolítják az eljárásból, ha azok minősége túl rossz lesz. A hiányt erdei vagy más forrásokból származó friss rosttal kell pótolni, különben a papírgyártás hamarosan leállna.

A farostból, amit már nem lehet újrahasznosítani, általában bioenergiát állítanak elő.

 

A védett erdők területe növekszik Európában

 

Az elmúlt 20 év során a védett erdők területe Európában mintegy 65 százalékkal nőtt, és mára az erdőterület csaknem egynegyedét, azaz 49,3 millió hektárt fednek le. Európa erdőterületének mintegy 15 százaléka védett a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, és mintegy 9 százaléka egyéb okokból, például a táj védelme érdekében.

A biológiai sokféleség védelme érdekében védett európai erdőket három kategóriába sorolják aszerint, hogy mennyi emberi tevékenység megengedett bennük. A szigorúan védett európai erdők területe, ahol emberi tevékenység egyáltalán nem megengedett, 3,7 millió hektár, amelynek több mint a fele Finnországban található.

A védett erdők területe, ahol az emberi tevékenység megengedett, 6,4 millió hektár. Közülük a legnagyobb részesedés Svédországban, Olaszországban, Finnországban, Norvégiában és Spanyolországban található. Az aktív gazdálkodást mint védelmi eszközt 21 millió hektár erdőn használják. Az ilyen erdők többsége Franciaországban, Németországban és Lengyelországban található.

 

 

 

A hagyásfák hozzájárulnak a holtfa növekedéséhez. Annak érdekében, hogy több holtfa legyen az erdőkben, a finn erdőtulajdonosok hosszú ideig nagy, rönk méretű fákat hagytak a vágás helyén. Ezek a fák ki fogják élni az életüket, majd ledőlnek és holtfává válnak. Újabb elképzelés az, hogy mesterséges csonkokat hagyjanak az erdőben, a rönk méretet még el nem ért fákat 3-4 méter magasságban levágva. Először ezek jó fészkelőhelyként szolgálnak az odúban fészkelő madarak számára, és idővel ezek is holtfává válnak.

 

Az Európai Unió törekszik a biológiai sokféleség megőrzésére legértékesebb területek védelmével és a gazdasági erdők természetgazdálkodása révén, ideértve, hogy az erdőgazdálkodás során növelik az erdők holtfa mennyiségét. A holtfa fontos része az erdők tápanyagforgalmának. Számos erdei faj lakókörnyezetét képezi, és sok ilyen faj veszélyeztetett. A holtfa is szénraktárt képez, bár ez a bomlás előrehaladtával csökken.

Az európai erdőkben a holtfa mennyisége az élő fa mennyiségének 7 százaléka. Hektáronként a holtfa mennyisége 11,5 köbméter volt 2015-ben. Finnországban a kevesebb a holtfa hektáronkénti mennyisége, mint az élő fáé.

Az európai erdők fafajösszetétele egyre diverzifikáltabb. Az erdők 67 százalékában az uralkodó fajok száma kettő vagy több. A világ más részeiről behozott idegenhonos fajok Európa erdőterületének 3 százalékán vannak. Az invazív fajok az erdőterület fél százalékában dominálnak.

Az elsődleges erdők (primary forest, öreg erdő, "ős" erdő) területe Európában 2,2 százalék. Finnországban ez a földterület 2,9 százaléka, vagyis 985 000 hektár, ami az európai elsődleges erdők kétharmadát teszi ki.

 

 

 

Európa gazdasági erdőinek több mint fele tanúsított. A fatermék tanúsító címke elmondja a fogyasztónak, hogy az abban használt fát fenntarthatóan kezelt erdőben termesztették. Két erdőtanúsítási rendszert használnak Európában: a PEFC-t és az FSC-t. A PEFC-tanúsítvánnyal rendelkező erdők területe Európában mintegy 80 millió hektár, az FSC-tanúsítvánnyal rendelkező erdők területe 48 millió hektár. Mivel körülbelül 27 millió hektár, ami mindkét rendszerben tanúsított, a tanúsított erdők teljes területe körülbelül 100 millió hektár. Ez az erdészet által használt erdőterület mintegy 60 százaléka.

 

Az erdőket széles körben használják kikapcsolódásra

 

Európa erdőinek mintegy 70 százaléka felhasználható rekreációra. A legtöbb európai országban ez az arány 90 százalék. A rekreáció az erdők többszörös használatának egyik aspektusa: ugyanazokat a hektárokat lehet felhasználni mondjuk fatermelésre és rekreációra.

 

 

 

Az állami szervek - szuverén államok, helyi hatóságok (önkormányzat) és hasonlók - a tulajdonosai Európa erdei 53 százalékának. A többi magántulajdonban van. A magán erdőgazdaságok kicsik; többségük tíz hektár alatti. A magántulajdonban lévő erdők a legelterjedtebbek Észak-Európában, az ország területének akár 70 százalékáig, legkevésbé pedig Délkelet-Európában, ahol az állami szervek az erdők 90 százalékát birtokolják.

 

Az emberek jól használják a kikapcsolódás jogát is: az európaiak évente átlagosan 16 alkalommal látogatnak el az erdőbe. Finnországban a látogatások átlagos száma 140.

A mindenkinek joga bárki jogára utal, hogy túrázzon és ideiglenes tábort csináljon bármilyen erdőben. Európában a mindenki jogát bizonyos mértékben elismerik legalább az északi országokban, a balti köztársaságokban, Skóciában, Ausztriában, Csehországban és Svájcban.

Európa erdeinek mintegy 6 százaléka kifejezetten rekreációs célokat szolgál.

 

 

Svédország erdei az Airbnb-n keresztül elérhetőek. Az erdő nemcsak földterület; ez otthon is lehet, amely gondoskodik minden napi szükségletéről: ennivalót ad, ott lehet aludni és mosni a tóban. Svédország ezt az otthont mindenkinek fel akarja ajánlani mindenkinek a joga alapján, és bejelentette, hogy az egész ország elérhető lesz az Airbnb szállás szolgáltatáson keresztül.

 

Forrás: forest.fi
Írta: Hannes Mäntyranta
SzerkFord: MM

 

FORMANCE Kft

KEFAG Zrt

KARDEX Kft

BEK-HOLZ Kft

ERDÉRT-TUZSÉR Zrt

MobileForester by Woodspring

Erdoszöv Zrt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Belsound Kft - Zajvédelem

EGERERDO Zrt

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

Mátyás Fakereskedo Kft

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.