FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - Nemzedékekre tervezve

HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Faipari és erdészeti gépek -> WOODTECH CSOPORT Kft
Mátyás Fakereskedo Kft
Faipari gépek -> Stonewood Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.


FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2021-01-13

Interjú a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánjával

Képzéseink gyakorlatiasak, napi kapcsolatban állunk azokkal a cégekkel, ahol szinte kizárólagosan egykori hallgatóink dolgoznak. Az erdészet területén szinte kizárólagosan, hiszen erdőmérnökképzés csak nálunk van az országban.- mondta Bidló András, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának (SOE-EMK) dékánja.

 

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on


Az interjú a Figyelő Felsőoktatási Rangsor 2019 évi kiadványában jelent meg.

 

Az Erdőmérnöki Kart mi különbözteti meg a többi intézménytől?

Egyrészt a szakmai tapasztalat, ami az elmúlt közel 210 év alatt halmozódott fel a karon. Hazánkban erdészeti, vadgazdálkodási, természetvédelmi területen a mai napig vezetők vagyunk. Másrészt a hagyományok, az 1735-ben alakult Selmecbányai Akadémián létrejött diákhagyományok a múltban gyökereznek, de ma is élnek. Ennek része egymás segítése, a közösség, a hazafiasság és az összetartozás, ami életük végéig elkíséri a hallgatókat.

"A harmadik tényező, hogy képzéseink gyakorlatiasak, napi kapcsolatban állunk azokkal a cégekkel, ahol szinte kizárólagosan egykori hallgatóink dolgoznak. Az erdészet területén szinte kizárólagosan, hiszen erdőmérnökképzés csak nálunk van az országban."

 

A hasonló tematikájú karok közül miért a SOE-EMK-t választják a diákok?

A vadgazdamérnök, a természetvédelem, a környezetmérnöki és a földmérés-földrendezés Bsc-k elindításánál is elsők vagy az elsők között voltunk, így nagy tapasztalatunk van.

Az országban nálunk indult először környezetmérnök-képzés 1978-ban, így már akkor tanítottuk a témakört, amikor még kevesen tudták, mi is az a környezetvédelem.

Jómagam is az EMK-n végeztem és az évfolyamtársaimmal máig évente összegyűlünk. 1956-ban több 100 hallgatónk ment ki nyugatra, ők is együtt maradtak. Kanadában például külön magyar divízió végzett. Egykori diákjaink a mai napig visszajárnak hozzánk, és hallgatóink támogatása érdekében több alapítványt, valamint tudományos, szociális ösztöndíjat is létrehoztak. Három évtizedes kapcsolatunk van a Göttingeni és a Freiburgi Egyetemmel, akikkel hallgatói és oktatói csereprogramokat valósítunk meg. Hallgatóink, oktatóink szinte a világ összes országába eljutnak.

 

Hogyan csatornázzák be a képzésbe a munkaerőpiaci igényeket?

A tantervek kialakításakor konzultálunk a piaci szereplőkkel és napi kapcsolatban vagyunk a potenciális munkaadókkal, beleértve a szakterületen dolgozó cégeket, a természetvédelmi szervezeteket, az államigazgatás szervezeteit és egyesületeket (mint az Országos Erdészeti Egyesületet). Számtalan vendégelőadónk is van. Hallgatóink a kötelező szakmai gyakorlatot munkapiaci szereplőknél töltik.

 

Miért alkalmazzák előszeretettel az EMK-s hallgatókat?

A munkaadók ismerik a képzésünket, hiszen gyakran nálunk végeztek. Másrészt a szakmai gyakorlat során megismerik a hallgatóinkat is. Mivel mi is napi kapcsolatban vagyunk a vezetőkkel, sokszor kérnek minket, hogy ajánljunk munkaerőt a megüresedett helyekre. A diákjaink ráadásul sokoldalúak, vannak biológiai ismereteik a természetről, mérnöki tudásuk, amit a tervezés tesz szükségessé és gazdasági ismereteik, hiszen gazdálkodniuk is kell, - emiatt sokfelé helyezkedhetnek el: az erdő- és vadgazdálkodás mellett a természetvédelemtől az útépítésig sok területen várják őket.

Az ön számára melyik a legkedvesebb szak?

Természetesen az Erdőmérnöki Kar vezetőjeként valamennyi szakot fontosnak tartom. Az erdőmérnöki, a vadgazdamérnöki, a természetvédelmi szakok mellett két szakot mégis kiemelnék, mert ezek kevésbé ismertek.

Az egyik a környezetmérnöki, a másik pedig a földmérés-fölrendezés, amely lényegében térinformatikai képzés.

Azt tanítjuk, hogy miként tudunk egy űr- vagy légi felvételt kiértékelni és egy digitális terepmodellt feldolgozni. A GPS korában a terepi mérés mellett ugyanis egyre fontosabb az adatbázisok használata. Korábban az erdészek még szekérrel és lovas kocsival jártak az erdőre, ma viszont gyakran először az űrfelvételt nézzük meg, és csak utána megyünk ki a terepre. A döntéshozáshoz egyébként mindig szükség volt adatokra: a fenntarthatóság fogalma 300 éve az erdészek fejében született meg, ekkor pedig arra is rájöttek, hogy a fenntarthatósághoz adatelemzés kell.

 

A munka eredménye ráadásul csak hosszú távon látszik meg...

Valóban, mi száz évvel előre tervezünk. Azokat a bükkös állományokat, amelyeket most vágnak ki a kollégák, Ferenc József alatt ültették. Amit most ültetünk, azt majd 2100 után vágják ki, tehát így kell tervezni. Ez például a klímaváltozás és a társadalmi elvárások változása miatt sok nehézséget okoz, de ez szakmánk egyik szépsége is.

 

Az erdészettel különleges szemléletmód és felelősségtudat is jár?

Aki azt hasznosítja, amit mások száz éve ültettek, tisztelnie kell elődei munkáját.

És annak, aki most ültet fát, amiből száz év múlva lesz csak érték, bíznia kell a jövőben.

Munkánk végeredményét az unokáink fogják látni. Ez nagy felelősség, hiszen ha hibázunk, annak száz évre szóló hatása van.

 

Mit javasol azoknak, akik nem nyernek felvételt?

Bár a hallgatók többsége állami ösztöndíjas, minden évben van pótfelvételi a költségtérítéses helyekre. Aki a felvételt követően szorgalmas és jól tanul, az átkerülhet állami ösztöndíjas helyre. A másik lehetőség az, hogy növeljék a tudásukat nyelvvizsgával és szakmai tapasztalattal. A fontos tárgyakból érdemes lehet újra érettségizni, vagy munkát vállalni olyan területen, ami kapcsolódik a diák jövőbeli szakmájához.

 

Mennyire könnyű az intézményben és Sopronban boldogulni?

A családosoknak kedvez, hogy a kampuszon van kollégium, ahol gyerekes szobák is rendelkezésre állnak. Sopronban nincsenek nagy távolságok, minden megoldható, miközben Bécs, Pozsony közelsége további előny és Budapest is egyszerűen elérhető, így bármikor könnyen ki lehet tekinteni a világba.

 

Mit csinálnak a frissdiplomások a képzés után?

A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) 2017-es adataiból azt láthatjuk, hogy az agrár képzési területen az alapképzésüket sikeresen teljesítő hallgatók (a végzést követő egy vagy három évvel később) 34 százaléka folytatja tanulmányait valamilyen mesterképzésben, 50 százalékuk dolgozik és csak 6 százalékuk regisztrált álláskereső.

A képzési terület osztatlan mesterképzéseinek diplomásai esetében a munkaerőpiacon lévők aránya még magasabb (73 százalék), és csak egy százalékuk számít álláskeresőnek.

Érdemes kiemelni, hogy a munkaerőpiacon elhelyezkedő valamely osztatlan mesterképzés frissdiplomásainak 97 százaléka diplomás munkát végez.

Az agrár képzési területen végzettek más képzési területek diplomásaihoz képest közepesnek mondható havi átlagjövedelemre (alapképzés esetén bruttó 220, osztatlan mesterképzés esetén 200 ezer forintra) számíthatnak. A három legnépszerűbb szak esetében kiemelkedő mértékű (bruttó 333 ezer forintos) kezdő fizetéssel rendelkeznek a SZE-MÉK mezőgazdasági mérnöki alapképzésén végzett diákok. Ami a diplomások által ellátott munkaköröket illeti, a mezőgazdasági mérnöki alapszakon végzett hallgatók változatos pozíciókban dolgoznak: mezőgazdasági mérnököket, mezőgazdasági vállalkozókat, egyéni vállalkozókat, területi képviselőket, üzletvezetőket és szaktanácsadókat is találunk közöttük.

Az élelmiszermérnöki képzésben végzett diplomások többsége minőségbiztosítási mérnökként, míg a vidékfejlesztési agrármérnöki alapszakon végzett diákok legnagyobb része értékesítőként áll alkalmazásban a DPR adatai szerint.

 

Online nyílt nap lesz január 14-én a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán, melyről több információt itt tudhatsz meg!

 

Névjegy

Prof. Dr. Bidló András egyetemi tanár

1991 óta a Soproni egyetemen tanít, felsőfokon beszél németül

 

Kutatási területei:

- termőhelyismerettan

- talajtan

- talajásványtan

- erdei ökoszisztémák anyagforgalma

- talajvédelem

- erdőállományok szénkörforgalma

- talajok széntárolása

 

Forrás: UniLife

 

 

Pfiffer Bútor Kft

FORMANCE Kft

MobileForester by Woodspring

KEFAG Zrt

KARDEX Kft

BEK-HOLZ Kft

ERDÉRT-TUZSÉR Zrt

Erdoszöv Zrt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Belsound Kft - Zajvédelem

EGERERDO Zrt

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

Mátyás Fakereskedo Kft

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.