FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - Nemzedékekre tervezve

HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Faipari és erdészeti gépek -> WOODTECH CSOPORT Kft
Mátyás Fakereskedo Kft
Faipari gépek -> Stonewood Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.


FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2020-12-03

A BIOCERA fasebkezelő és oltóviasz alkalmazása

Az interjúnak az adja az apropóját, hogy a lassan három évtizede gyártott BIOCERA fasebkezelő és oltóviasz termékünket az utóbbi években egyre inkább kezdik használni sebkezelésre a szőlőtermesztésben (is).

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on


BIOCERA termékismertetőért kattints a képekre!

Időpont: 2020. november 11.

Helyszín: Microsoft Teams online beszélgetés

A beszélgetés résztvevői:

Werner János - Szőlészeti vezető - Gere Attila Pincészete, Villány (WJ)

Daku Lajos - Tulajdonos, ügyvezető igazgató - Szolvegy Vegyipari Kft. (DL)

Szabóné Borsodi Tímea - Kereskedelmi vezető - Szolvegy Vegyipari Kft. (BT)

 

A BIOCERA sebkezelő használata a szőlészetekben

 

DL: A BIOCERA termékünk már a 90-es évek óta van a piacon, kezdetben leginkább a házikertekben, kertészetekben ill. a közterületek, parkok faápolói használták nagy mennyiségben. Először színtelen volt és a faápoló cégeket a lakosok többször feljelentették, hogy a fák metszése után nem végeznek sebkezelést. Ekkor színeztük meg a készítményt, hogy a kezelt felület jól látszon. Ahol a fákon barna színű metszési felület látható, ott a BIOCERA készítményt alkalmazzák. A szőlészetek, - ahogy a bevezetőben is említettük -, az utóbbi öt-hat évben kezdték észrevehetően használni.

 

BT: Hogyan találtak rá a BIOCERA termékünkre? A nyilvántartásunk szerint 2016-ban indult, most már 5 éve tart a kapcsolatunk, és azóta vásárolnak tőlünk.

WJ: Úgy indult, hogy 2016. februárjában kerültem Gere Attila Pincészetéhez. Mivel nálunk a metszési időszak mindig decembertől február közepéig tart, ezért már a tőkék ebben az időpontban meg voltak metszve. Tehát amit Ön is mondott, hogy ötödik éve van kapcsolatunk, az tulajdonképpen most a negyedik metszési szezon lesz. A mi pincészetünk ökológiai szőlőtermesztést folytat 80 hektáron, és ezért meg van határozva, hogy milyen készítményeket használhatunk a növényvédelemben, és a tápanyagutánpótlásban.

 

DL: Hogyan jutottak el arra a döntésre, hogy szükség van sebkezelésre a szőlészetekben? Korábban nem volt ez gyakorlat.

WJ: A sebkezelést azért kezdtük, mert a szőlőnek létezik egy súlyos betegség-együttese, az ESCA. Ez magyarul a szőlő korai tőkepusztulását jelenti. Ezt számos baktérium, gomba, körülbelül húszharminc faj okozza. Ezt legjobban a kajszi gutaütéséhez tudom hasonlítani. Ott is több kórokozó váltja ki ezt a tünetegyüttest, és a lefolyása is hasonló lehet.

 

Amit a kajszinál, és a szőlő esetében is tapasztalunk az az, hogy ezek a kórokozók a metszési sebfelületeken keresztül fertőzik meg a szőlőtőkét. Év közben a tünetek különböző módon jelennek meg, attól függően, hogy melyik kórokozó, milyen mértékben hatalmasodik el a tőkének a belső fás részeiben.

 

Vannak olyan tünetek, - most lehet, hogy túlzok, ha azt mondom, - hogy ma még egészséges a szőlőtőke, de holnapra szinte olyan, mintha leégették volna a levelét. Tehát máról holnapra is megtörténhet, de van olyan tőke is, amely évről évre fokozatosan sorvad, mutatja a tüneteket és lassan pusztul el. Arra jutottunk, hogy valamilyen védekezésre szükség van ezen tünetegyüttesek ellen.

BT: Miért választották a BIOCERA-t?

WJ: A mi esetünkben is, illetve más szőlészeteknél is gyakori, hogy a metszés szakaszosan történik, nem egy időben fejeződik be. Nálunk ez a 80 hektár családoknak, illetve vállalkozóknak van kiadva a kézi szőlőművelésre, a metszéstől az utolsó zöldmunka befejezéséig, így nem egyszerre fejezik be a 80 hektáron a metszést.

 

A tőkepusztulást okozó kórokozók elleni védelem lehetne például a metszés utáni réz, vagy egyéb gomba- és baktériumölő hatóanyagú szerrel történő permetezés is, hiszen a korai tőkepusztulást általában különböző baktériumok és gombák okozzák, és a réz mind a baktériumok, mind a legtöbb gombabetegség ellen hatásos. Azonban arra, hogy hetente egyszer aszerint állítsuk be a permetezőgépet, ahogy metszenek, nincs lehetőség, legalábbis nehéz kivitelezni.

 

Ezért is merült fel a sebkezelés. Megnéztem, milyen termékek jöhetnek szóba, és így jutottam el az Önök termékéhez, a BIOCERA-hoz. Az volt a fő feltétel, hogy biológiai gazdálkodásban engedélyezett legyen. Ezért a 2016/2017-es metszési szezonban használtuk először.

 

BT: Használtak-e korábban más fasebkezelőt, amellyel nem voltak elégedettek, és ezért váltottak?

WJ: Arra határozottan emlékszem, hogy több készítményt próbáltunk ki még az első évben. A használhatóság alapján maradtunk az Önök termékénél. A BIOCERA jól ecsetelhető, nem fagyveszélyes, ill. fagyos időben is használható, szükség szerint denaturált szesszel hígítható, színezett, így ellenőrizhető a használata, kiszerelése praktikus stb.

 

DL: Még szeretném itt megemlíteni, hogy a BIOCERA-nak az engedélyeztetési vizsgálata valamikor a 80-as évek végén volt. A tesztelést gyümölcsösben végezték, rézoxikloriddal együtt, és anélkül is. Nem találtak az eredményekben különbséget, tehát a hatásosságát a természetes eredetű összetevői réz nélkül is biztosítják. A rézoxikloridot, - vagy akár a nedvesíthető ként -, Önök is hozzákeverhetik a BIOCERA-hoz, nem fog stabilitási problémát okozni. Szükség esetén tudjuk nagyobb kiszerelésben is gyártani.

WJ: Nekünk megfelelő ez az egyliteres kiszerelés, mert ki szoktuk osztani a szőlőművelőknek, és ők is visszajelezték számunkra, hogy pont jó nekik ez.

 

WJ: Vissza szeretnék térni még a kórokozókkal összefüggésben a sebkezelésnek a jelentőségére.

 

Úgy kérjük a szőlőművelőktől a sebkezelést, hogy amikor kimennek, és megmetszenek egy adott mennyiségű tőkét, akkor azok sebfelülete még aznap legyen lekezelve. A legfontosabb, a tökéletes az lenne, ha például megmetszenek kb. 50 tőkét, majd nekiállnának utána ezeket lekezelni, de nyilván ezt nehéz kivitelezni. Abban maradtunk, hogy úgy nem mehetnek haza, hogy az aznapi megmetszett szőlőtőkéknek a sebei nincsenek lekezelve.

 

Adunk a szőlőművelőknek ecsetet, denaturált szeszt, amivel hígítani tudják, ha szükséges. Ecsettel viszik fel az anyagot a sebfelületekre. Nyilván a használhat előtt alaposan felkeverik.

 

Esőálló is a BIOCERA, azt megerősíthetem.

 

Mivel színes a készítmény, könnyen ellenőrizhető, látszik, hogy a seb le van-e kezelve.

 

BT: Meg lehet azt határozni, hogy egy négyzetméterre vetítve mennyi BIOCERA-ra van szükség? Legutóbb 100 liter terméket rendeltek tőlünk. Ez mekkora területre, meddig elég Önöknek?

WJ: A mennyiségre azt tudom mondani, hogy az én számításaim szerint körülbelül ebből a literes dobozból másfél doboz elég egy hektárra.

 

Nálunk az úgynevezett Guyot művelést alkalmazzuk. Ez a másfél liter/hektár, ami szükséges és elegendő mennyiség, az úgy értendő, hogy kb. 7000 tőkével számolunk hektáronként és nálunk nem sok metszési felület keletkezik. Nyilván fajták között van különbség, mert egy Cabernet Sauvignon, aminek erőteljes a növekedése, vastag a cser része, amit visszavágunk, az nyilván vastagabb, mint egy Pinot Noir-nál, vagy egy Merlot-nál. Tehát itt is lehet különbség. Ez a másfél doboznyi mennyiség ez egy nagy átlag, amit tudok mondani.

 

BT: Mi indokolja a sebkezelést rögtön a metszés után? Miért nem ér rá tavasszal, hogy összevárják és az egész ültetvényt lepermetezzék rézzel?

WJ: Azért, mert ezeknek a kórokozóknak, amiket említettem, a zöme sajnos alacsony hőmérsékleten is képes támadni, minél előbb le kell zárni a sebfelületet, ezért nem szabad várni.

 

DL: Úgy gondolom, hogy a sebkezelés eredményessége függ attól is, hogy éppen a szőlőnek milyen biológiai életciklusánál tartunk. Lemosó permetezésnél filmképzés nem történik, a rézionok valamilyen mélységig behatolnak, de a nedvezés, a könnyezés miatt inkább kifelé jönnek. A BIOCERA esetén az alkohol, valamilyen mértékig a méhviasz és a fenyőgyanta is, de alapvetően az alkohol, mélyebbre be tud hatolni a metszett felületen keresztül, és így mélyebb rétegben is számottevő fertőtlenítést végez, és le is zárja a sebet. Ugyanakkor a méhviaszból és a fenyőgyantából is bejut valamennyi a mélyebb rétegekbe is. Ráadásul az anyag fagyálló, míg egy diszperziós védőanyag érzékeny a fagyra. A BIOCERA hidegben, januárban és februárban is jól használható. Melegben, nyáron kicsit meglágyul a film, így a szőlővessző mozgását (növekedését) is tudja valamelyest követni.

 

WJ: A szőlő metszésének az optimális időpontja nem az, amit mi alkalmazunk. A házi kertekben a gazdáknak mindig javaslom, hogy amennyire csak tudják, tolják ki a metszést arra az időpontra, amikor könnyezik a szőlő. Tehát március, április elejéig, mert akkor a szőlő könnyezik, és mivel a könnyezési nedv belülről kifelé jön, ez védelmet ad a sebfelületeknél. De az árutermelő gazdaságok nem engedhetik meg azt, hogy márciusban kezdjék a metszést, mert akkor nem lennének kész a munkákkal.

 

A tőkepusztulást okozó kórokozók ellen úgy is tudnánk védekezni, hogyha egy idős ültetvényt kivágunk, és mielőtt azt újra telepítjük, pihentetnénk a területet. Ez régen bevett gyakorlat volt. Ahhoz, hogy egy új ültetvényt létesítsünk, kellenek szaporítóanyagok, ültetőanyagok is. Ennek megvan a hatósági útja: az úgynevezett törzsültetvényekről lehet csak a szaporítóanyagot megszedni, azokat szemlézik, ki kell zárni az idegen és a beteg tőkéket. Vagyis, ha nem alapos, nem precíz az ellenőrzés, a törzsültetvényekből, és az oltvány iskolából akár a szaporítóanyaggal is bekerülhetnek a kórokozók, az ültetvények már korán megfertőződhetnek ezzel az ESCA betegséggel.

BT: Milyenek a tapasztalataik a BIOCERA-val?

WJ: Amióta használjuk, a fiatal ültetvényeinkben minimális a tőkepusztulást okozó kórokozók jelenléte. Amikor a sebkezelést a főnökömmel megbeszéltem, először ő is csodálkozott, hogy én ilyesmihez ragaszkodnék, mert nem volt korábban bevett gyakorlat. De most itt Villányban felbuzdultak más termelők is, és úgy néz ki, hogy egyre többen alkalmazzák. A másik az, hogy azt mondtam, legalább próbáljuk mérsékelni, vagy ha lehet, megakadályozni, hogy a fiatal, tehát a három, négy, de inkább 10 éves kor alatti ültetvényekben is megjelenjen, és elhatalmasodjon ez a betegség. Az idősödő ültetvényekben már benne van, megakadályozni a bejutást már nem tudjuk, de mérsékelhetjük a tovább szaporodását. Azt látom, és meg is tudnám mutatni, hogy szerencsére az ilyen fiatal ültetvényeinkben minimális a tőkepusztulás. Biztos vagyok benne, hogy a BIOCERA készítmény igenis hatásos és jó.

 

BT: Azt lehet tudni, hogy korábban, a BIOCERA használata előtt körülbelül mennyi volt a tőkepusztulás, százalékosan, és az alkalmazás után, ha ez most a minimális, akkor ez mennyi lehetett, néhány százalék?

WJ: Nem történt sajnos ilyen felmérés, így hát most nem merek konkrét számokat mondani, inkább a tendenciát, amit az előbb említettem. Én azt látom, hogy a fiatal ültetvényeknél, ha vigyázunk, akkor minél jobban kitolható, megelőzhető, hogy betegség miatt nagyobb, magasabb tőkehiány jelentkezzen. Az a legnagyobb probléma az ültetvényben, ha magas a tőkehiány, mert ugyanúgy végigmegy a talajművelő gép és a permetezőgép, ha hiányzik a tőke, ha nem. Nálunk alacsony tőketerheléssel dolgozunk, tehát most két-három tőkéről születik egy palack prémium minőségű bor. Tehát a tőkehiány azonnal megérződik a bevételen. Emiatt kellene, hogy a fertőzést minél jobban csökkentsük, és megelőzzük az újabbak kialakulását, és ne legyen nagy a tőkepusztulás.

 

BT: Ön szerint a BIOCERA méhviasz tartalmának van-e jelentősége? Mi azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon értékes anyag. Önnek milyen érzése, tapasztalata van erről?

WJ: Nyilván, hogy nagyon előnyös, hogy benne van, mert hát önmagában a méznek is, a méhviasznak is van, - amennyire tudom -, antibakteriális és antivirális hatása. Amikor önök ezt kifejlesztették, erre valószínűleg gondoltak.

 

DL: Igen, gondoltunk erre az ismert hatásra, bár a kérdéssel inkább az érzésére lettem volna kíváncsi, hiszen a természetes eredetű, környezetbarát anyagok divatossá is váltak. De az az igazság, hogy azóta szerepeltetjük a címkén, hogy méhviasz tartalmú fasebkezelő, amióta hallottam, hogy egy növényvédőszerboltban több vevő is hangsúlyozta, hogy a méhviasz tartalmú fasebkezelőt kéri. Nem a BIOCERA-t, hanem a méhviasz tartalmú fasebkezelőt, ez ragadt meg a vásárlók emlékezetében, ill. ezt fontosnak tartották.

 

WJ: Hát biztos, hogy előnyös, ha tudják a termelők, hogy tartalmazza.

 

WJ: Itt még, ami eszembe jutott, az alkalmazás költsége, a hektár költség. Ezt azzal összefüggésben kell megbeszélni, hogy milyen az eredményesség. Nem számoltam utána, de egy egyszerű rezes metszés utáni lemosó permetezés valószínűleg költségtakarékosabb lenne, mint a sebkezelés.

 

A szőlőművelők is mentesülnének ettől a plusz feladattól, de az említett okok miatt, - hogy ezt nehéz kivitelezni, és a sebeket gyorsan kell lezárni -, ezért is ragaszkodom a használatához, illetve a látott tapasztalatok alapján.

 

DL: A lemosó permetezés olcsóbb, minden szempontból, de ha most azt vesszük, hogy másfél liter kell egy hektárra, - még van vele egy kis munka is, tény és való -, de az összköltséget nézve, azért ez nem olyan jelentős. A hatásossága pedig lényegesen nagyobb, mint egy lemosó kezelésé.

 

WJ: Igen, persze értelemszerűen, ezt így összességében kell nézni. Ami még eszembe jutott, itt a hotelnél történt, hogy amikor a szél a diófák ágait letörte, akkor ezeket is lefűrészeltük, hogy egyenes metszlap legyen, és bekentük BIOCERA-val.

 

Egyébként szoktam azt ajánlani a szőlőművelőknek is, hogy sebkezelésnél célszerű nemcsak a metszlapot, hanem kicsivel alatta is bekenni. Tehát 1-2 centiméterrel a metszés alatt is kenjék körbe, hogy teljesen lezárják a felületet.

 

DL: A fáknál, a nagyobb sebeknél ajánljuk, hogy évente célszerű felújítani a sebkezelést. Egyébként a méhek, és a darazsak is szeretik összegyűjteni a BIOCERA-t, gondolom a méhviasz és a fenyőgyanta tartalom miatt.

 

További sikeres gazdálkodást és szőlőművelést kívánunk Önöknek, örülünk, hogy ehhez a BIOCERA termékünkkel mi is hozzájárulhatunk. Nagyon köszönjük az interjút és a beszélgetést.

 

(x): SZOLVEGY Kft.

 

Pfiffer Bútor Kft

FORMANCE Kft

MobileForester by Woodspring

KEFAG Zrt

KARDEX Kft

BEK-HOLZ Kft

ERDÉRT-TUZSÉR Zrt

Erdoszöv Zrt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Belsound Kft - Zajvédelem

EGERERDO Zrt

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

Mátyás Fakereskedo Kft

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.