FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - nemzedékekre tervezve

Weitzer Parkett Kft
Faipari gépek -> Stonewood Kft
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FORMANCE Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.


FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2020-06-17

Erdélyi Tibor - a tánc és a faanyag szeretete

Életében összekapcsolódik a tánc és a faanyag szeretete - Erdélyi Tibor a faragás mellett az Állami Nép Együttes szólistája, majd több együttes koreográfusa volt, sokszor pedig párhuzamosan feldolgozta ugyanazt a témát szobraiban és a színpadra állított munkáiban is.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

- Egy kis faluból, Uszkából származik. Mennyire meghatározó a művészetében a gyermekkora és a szülőföldje?

- Én az "Isten háta mögött" születtem, ahogy Móricz Zsigmond írja, ott, ahol "a kis Túr siet beléje", és ahol megszületett a Himnusz szövege. Azt mondják, minden művész a gyermekkorát idézi meg és alkotja meg újra a műveiben, és számomra is a gyermekkor határoz meg mindent. Szoktam mondani, hogy nekem egy életem volt, akárki kérdez, mindig ugyanazt tudom mondani: azt, ami történt velem. Épp befejeztem a Két boldog ember című könyvemet, amiben leírtam az egész életünket.

- Faragni is a szülőfalujában kezdett el?

- Igen. Édesapám géplakatos volt, vassal dolgozott, de én ki nem állhattam a rideg vasat, mindig a fához vonzódtam. Mielőtt megszülettem volna, édesanyámmal együtt elmentek Csengerbe bútort venni. De már nem tudtak hazajönni, csak egy síró bútorral: a családi legenda szerint valószínűleg egy fiókban hoztak haza. Talán itt kezdődött a fához való vonzódásom.

 

Fotó: MTI, Balogh Zoltán

 

- Még gyermek volt, amikor édesapját elhurcolták málenkij robotra. Ez is közrejátszott abban, hogy később elhagyta a szülőfaluját?

- Igen. Amikor édesapámat elvitték málenkij robotra, gondoltuk, hogy soha többé nem jön vissza. Édesanyámmal és három testvéremmel mindössze öt hold földünk volt, amiből sem megélni, sem jóllakni nem lehetett. A kilátástalanság és a tanulni vágyás miatt jöttem el. Szűk volt nekem az a világ, akárhogy próbálkoztam, nem tudtam tágítani. Budapesten először rokonoknál laktam, majd miközben a Városligetben az épülő világkiállítás pavilonjainál bámészkodtam, egy mester elhívott az Iparművészeti Múzeum asztalosrestaurátor-tanulójának. Ezt a csodálatos szakmát hagytam ott később a táncért.

- Hogyan került kapcsolatba a tánccal?

- Citerával korábban is kísértem táncosokat, ezt később, a Zalka Máté tanulóotthonban is folytattam. Viszont a tánccsoportban egyszer megbetegedett egy fiú, én pedig felajánlottam a tanárnak, hogy szívesen beállok a következő fellépésre, ha kell, ezt én is el tudom táncolni. Megkérdezte: mégis hogyan? Hiszen sosem táncoltam. Rögtön rávágtam, hogy néztem, és közben megtanultam. És ez nem háryjánoskodás, már másnap fel is léptem velük Visegrádon. Később az MTA Központi Együttesébe kerültem, majd 1951-ben a berlini Világifjúsági Találkozón meglátott Rábai Miklós, az Állam Népi Együttes művészeti vezetője, és megkért, hogy felvételizzek hozzájuk. Végül több mint száz jelentkező közül engem vettek fel.

- Később koreográfusként is tevékenykedett, sőt a fafaragást sem hagyta félbe, szobrokat kezdett készíteni. Mi indította arra, hogy alakokat faragjon meg? Munkásságában hat egymásra a két művészeti ág? Van köztük kapcsolat?

- Először csak használati tárgyakat készítettem, kulacsot, mángorlót, edényeket. De ilyeneket már régóta nem csinálok, mert ezek legfeljebb dísztárgyaknak jók, hiszen ki mángorol manapság, ki iszik ivócsanakból? Amikor erre rájöttem, már inkább ábrázolni szerettem volna. És épp az ábrázolás köti össze az életemben a két művészeti ágat. Például mielőtt koreográfusként megcsináltam a Halálra táncoltatott lány balladáját, meg is faragtam. Amikor mindkét művel elkészültem, akkor azt mondták a tanítványaim, hogy na, ez most van kész.

- A párjával együtt harminchárom éven át rendszeresen visszatértek Japánba néptáncot tanítani. Ez hogyan kezdődött?

- A Vadrózsák Táncegyüttessel egy fesztiválon léptünk fel Sidmouthban, ahol nemcsak ugyanazt az egy táncot táncoltuk minden este, hanem hét különböző koreográfiát adtunk elő a hét nap alatt. Olyan nagy siker lett, hogy az egyik japán tánccsoport vezetője felvetette, mi lenne, ha kimennék Japánba táncot tanítani. Csak a párommal voltam hajlandó elmenni, ami ellen nem volt kifogásuk, mert úgy gondolták, páros táncot még jobb tanítani. Miután visszajöttünk, azt gondoltam, lehet, hogy visszahívnak még egyszer vagy kétszer. A vége az lett, hogy harminchárom éven át jártunk vissza.

- Befejezte az életrajzi könyvét, idén Kossuth-díjat kapott. Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

- Nagyon régóta szerettem volna megfaragni édesapám történetét, aki harmincnyolc évesen halt meg. Nagyon sokáig nem mertem a témához nyúlni, de úgy éreztem, eljött az ideje. Nagyjából kilencvenszázalékos állapotban van, majdnem kész vagyok vele. Ez az a munka, amit még mindenképp be szeretnék fejezni, mert úgy érzem, ennyivel tartozom édesapámnak. Emellett számtalan helyen kiállítottam már, de az álom egy méltó helyen lévő állandó kiállítás. Ezért hoztunk létre egy alapítványt, hátha valaki felkarolja az ügyet. És így egyben maradna akkor is, ha már nem leszek.

Forrás: magyarnemzet.hu
Írta: Izsó Zita

Kiegészítés:

 

Erdélyi Tibor bemutatása a Wikipédián.

Ebből faragóművészeti tevékenyége:

Először munkaként, majd saját örömére díszítette a fát. Az első népi motívum a néptáncban használt kellékére, egy botra került fel. A gyakorlat formálta tehetségét. Pásztorfaragásokból kiindulva talált sajátságos stílust, mely a néptánc mozdulatokból és autentikus hagyományokból is építkezett. Citerásként beugró néptáncosként kezdődő táncművészi karrierje évtizedei alatt, szabadidő faragóból, elismert mesterré vált. Elnyerte a Népi iparművész (1970), a népművészet mestere (1998) címet és elérte a legrangosabb két elismerést is: Gránátalma- és Kapoli nagydíjat. Rönkbútorait, vallási, pásztor, sámán táncos témájú faragványait, egyedi csanakjait számtalan kiállításon jutalmazták nagydíjjal. Állandó kiállítása (Luby Kastély) mellett, az ország szinte minden nagyobb városában és budapesti kiállításokon láthatták munkáit, beleértve a várat, Néprajzi Múzeumot, Klébersberg Művelődési Házat, Művészetek Palotáját. Felszentelt keresztje áll Budapesten a II. kerületben, II. világháborús emlékműve (1992) Uszka falujában, melynek díszpolgárává avatták. A vatikáni Betlehem kiállításon (2012) is képviselte hazánkat. Három könyv (Püski Kiadó) mutatja be csodás szobrait. Csoóri Sándor Kossuth-díjas író-költő így ír előszavában: "Szépen el kellene helyezni téged a két Szervátius és Brancusi között."

Országos hírű munkái közül is kiemelkednek:

- Az Apostolok a mester nélkül,

- Levétel a keresztről,

- Inkvizíció,

- Sámán,

- Siratóasszonyok,

- Haláltánc,

- Széki táncház,

- Noé Bárkája,

- Isten Fája. 

 

Erdélyi Tibor: Budapestért díjas (6:17, youtubera feltöltve 2017-09-15)

 

 

Néptáncos és faragó: restaurátorként kezdte, citerásként került a néptánc bűvkörébe, hogy aztán évtizedekig legyen a Vadrózsák Együttes, majd az Állami Népi Együttes koreográfusa, vezetője. Szobraiban is tovább él a tánc. Érdemes művész, Erkel-díjas, a Népművészet Mestere.

 

Erdélyi Tibor népi szobrász kiállítása Sárospatakon (2:58, youtubera feltöltve 2010-03-25)

 

 

Az "Erdélyi Tibor fafaragó" szavakra keresve pedig számtalan további találat lesz, melyekből fafaragó művészete is megismerhető.

Szerk.: MM

 

KEFAG Zrt

KARDEX Kft

BEK-HOLZ Kft

ERDÉRT-TUZSÉR Zrt

Erdoszöv Zrt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Belsound Kft - Zajvédelem

EGERERDO Zrt

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.