FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - nemzedékekre tervezve

Weitzer Parkett Kft
Faipari gépek -> Stonewood Kft
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FORMANCE Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.


FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2020-01-20

Energia, Tiszta fejlődés, Klíma, Éghajlatváltozás

Az erdővel, fafelhasználással kapcsolatos megállapításokat kerestük ezekben: 2020. január 16-tól elérhető a kormányzati honlapon a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia tervezete, a Nemzeti Energiastratégia, a Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve és a Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

Nos, az itt bemutatott 4 dokumentum 77 + 98 + 293 + 46 oldal, amihez még hozzájönnek a mellékletek és más kísérő iratok. Így a tallózva kiemelésekkel is elég hosszú a jelen cikk. Azonban érdemes végiggörgetni, hiszen az erdőgazdálkodásra, sőt akár a faiparra is (alapanyag) hatást gyakorló gondolatok, szándékok találhatóak ezekben az anyagokban. Bízom az olvasó türelmében és érdeklődésében.

 

A kormany.hu hely dokumentumai között az Innovációs és Technológiai Minisztérium Tájékoztató és háttéranyagi között találhatóak a január 16-án feltöltött Klíma - és energiastratégiai dokumentumok, mely kapcsolóval 14,3 MB terjedelmű zip-ben 10 fájl tölthető le. (pdf-ek és xlsx-ek)

 

 


 

 

Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről

 

Tartalom

Vezetői összefoglaló

I. A jelentés célja

II. Az éghajlatváltozás éghajlati hatásai a Kárpát-medencében és Magyarországon

II.1. Magyarország éghajlata napjainkban

II.2. Várható éghajlati változások a 21. században a Kárpát-medence területén

III. Az éghajlatváltozás szektorális hatásainak ismertetése

III.1. Vízgazdálkodás

III.2. Természet és -biodiverzitásvédelem

III.3. Egészségügy

III.4. Erdőgazdálkodás

III.5. Mezőgazdaság

III.5.1. A talaj, a víz és a levegőminőség változása térségünkben

III.5.2. A növénytermesztés változása térségünkben

III.5.3. Az állattenyésztés változása térségünkben

III.6. Halgazdálkodás

III.7. Katasztrófavédelem, biztonságpolitika, klímamigráció

III.8. Településfejlesztés és -üzemeltetés

III.9. Energiagazdálkodásra gyakorolt, az éghajlatváltozásból fakadó hatások

III.9.1. Áramellátás

III.9.2. Gázellátás

III.9.3. Távhőellátás

III.10. Turizmus

IV. Legfontosabb válaszlépések, beavatkozási irányok, és szempontok

IV.1. Elsődleges kormányzati intézkedések

IV.1.1. Szakpolitikai döntéshozatal

IV.1.2. Szakpolitikai finanszírozás

IV.2. Kiemelt, a hiányterületeket érintő innovatív kutatási projektjavaslatok

IV.3. Szakpolitikai fejlesztési tervezés szempontjai

IV.3.1. Természeti erőforrás-gazdálkodás

IV.3.2. Fizikai infrastruktúra

IV.3.3. Speciális, időjárás-érzékeny ágazatok

 

A 77 oldalas jelentésből ide másoljuk az Erdőgazdálkodás alfejezetet amely nem túl bíztató jövőt mutat.

 

III.4. Erdőgazdálkodás

 

Az erdőknek fontos szerepük van a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, hiszen egyrészt megkötik a légköri szén-dioxid jelentős mennyiségét, másrészt kedvező mikro-, mezo- és makroklimatikus hatásuk révén hozzájárulnak a szélsőséges hőmérsékleti és csapadékviszonyok mérsékléséhez. Hazánk vegetációföldrajzi helyzetéből adódóan a zárt erdők és az erdőspuszta átmenet zónájában fekszik, ezért az éghajlatváltozás érzékenyen érintheti erdőterületeink közel felét. Az erdőket alkotó fafajok életlehetősége, növekedési potenciálja - fatermőképessége - a genetikai adottságokon túl leginkább a termőhelyük által befolyásolt. Az adott termőhely adottságait az évi csapadékeloszlás megváltozása, az évi átlaghőmérséklet növekedése, az aszályos időszakok gyakoribbá válása, az alacsony relatív páratartalom és a szélsőséges időjárási jelenségek (pl. szélviharok) gyakoriságának növekedése mind jelentősen befolyásolják. Mindezek alapján az erdők életfeltételeit és az adott területen a gazdaságos és fenntartható erdőgazdálkodás lehetőségeit tehát az erdészeti klímatípusok vagy klímaosztályok változása alapvetően meghatározza.

Az Erdészeti Tudományos Intézet, valamint a Nyugat Magyarországi Egyetem kutatásai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországon az erdészeti klímaosztályok jelentős eltolódása következik be (19. ábra), északi és a magasabb tengerszintű területek irányába vándorolnak. A klímaosztályok vándorlásának prognosztizált üteme messze meghaladja a fafajok természetes terjeszkedésének ütemét, ezért a kedvezőtlen klímazónában "ragadt" fafajok, erdőtársulások fennmaradása csak bizonytalan ideig lehetséges.

A jelenlegi kedvezőtlen irányú éghajlatváltozás hatására lucfenyveseink már legyengültek, ezért jelentős pusztítást okoznak a szúfélék. E jelenség a Kárpát-medence egészében jelentős károkat okoz az egykorú monokultúrás hegyvidéki állományokban. A bükk állományok felújítása jelenleg is csak az éghajlatváltozás hatásainak ellenállóbb állományokból származó szaporítóanyagokkal végezhető sikeresen. Fel kell készülnünk arra is, hogy a ma még erdősült területeken a jelenlegi fafajok már nem lesznek képesek fennmaradni, az ország elmúlt 90 évben folyamatosan növekvő erdőterülete csökkenni fog. Ez a gyors változás felboríthatja az ország több mint felét borító, őshonos faállományaink ökológiai egyensúlyát. A romló termőhelyi adottságok elkerülhetetlen velejárója a fák növekedésének visszaesése, hosszabb távon az erdőkből kitermelhető faanyag mennyiségének csökkenése, tehát kevesebb megújuló alapanyag és tüzelő áll majd rendelkezésünkre. Az éghajlatváltozás szempontjából különösen kedvezőtlen, hogy a növekedés mérséklődése és a fapusztulások miatt jelentősen csökken a fák által tárolt és folyamatosan megkötött szén mennyisége, ami tovább gyorsítja az éghajlatváltozást.

 

Rákattintva nagyítható.

 

19. ábra: Erdészeti klímaosztály változás 1961-90 és 1991-2010 között (bal) CarpatClim-HU alapján, valamint a becsült változás 1991-2010 és 2021-2050 között (jobb) az ALADIN klímamodell eredményei alapján. [Forrás: NAIK Erdészeti Tudományos Intézet alapján Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (nater.mbfsz.gov.hu)]

 

Jól mutatja az éghajlatváltozás veszélyeit az elmúlt évtized, különösen az elmúlt évek kiugróan magas erdőkárai, amelyek a szlovén, német, cseh erdőket jelentősen átformálják és már hazánkban is megfigyelhetőek.

Nemzetközi példák igazolják az erdőtüzek gyakoriságának várható növekedését, amire itthon is folyamatosan fel kell készülnünk.

A hazai komplex ökonómiai modellbe vont erdőgazdaságokban a jövedelemkiesés még enyhe kimenetelű éghajlatváltozás esetében is számottevő, közepesen erős (1,7°C nyári átlaghőmérséklet-emelkedés) változás esetén a jövedelemkiesés mértéke pedig már olyan nagyságrendű, ami megkérdőjelezi a gazdálkodás rentabilitását is. Már sajnálatos valóság, hogy a párás klímát kedvelő lucfenyő fokozatosan kipusztul hazánkból. Az erdészeti kutatás által készített előrejelzések alapján 2050-re a bükk számára alkalmas termőhelyek is eltűnnek az országból, a legszárazabb erdészeti klímatípus, az erdős sztepp területe sokszorosára növekszik.

Az erdők állapotának romlása nem csak a faanyagellátásra gyakorol kedvezőtlen hatást, csökkennek, beszűkülnek, esetenként meg is szűnnek az erdők által a társadalom számára nyújtott, széles körű ökoszisztéma szolgáltatások (talaj, vízkészletek, települések védelme, rekreáció stb.), amelynek gazdasági és szociális hatásai szinte felbecsülhetetlenek.

 


 

 

Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040 ig

Tiszta, okos, megfizethető energia

98 oldal, pdf.

 

Tartalomjegyzék:

 

1. A Nemzeti Energiastratégia jövőképe

1.1. A stratégia programjai és projektjei

1.2. Fő célszámok

2. Középpontban a fogyasztó

3. Földgázpiac

3.1. Gázpiaci stratégiánk fő elemei

3.2. A gázpiaci infrastruktúra fejlesztése és racionalizálása

3.3. Régiós gázpiaci integráció, intézményfejlesztés

4. Kőolaj- és kőolajtermékek piaca

5. Szénpiac

6. Villamosenergia-piac

6.1. Villamosenergia-piaci stratégiánk fő elemei

6.2. A villamosenergia-kereslet várható alakulása

6.3. A villamosenergia-mix átalakulásának fő trendjei

6.4. Fő beavatkozási területek

6.4.1. Hatékony, alternatív technológiák számára is elérhető megújuló támogatások

6.4.2. A megújulók integrációját támogató infrastruktúra, szabályozási és piaci környezet kialakítása

6.4.3. A flexibilis kapacitások leépülésének megakadályozása és képességeik javítása

6.4.4. Az ellátásbiztonság garantálása tartalék kapacitások fenntartásával

6.4.5. Innovatív megoldások piaci alkalmazását segítő szabályozási környezet kialakítása

7. Hőpiac

8. Dekarbonizáció

8.1. A nukleáris kapacitások fenntartása

8.2. A megújulóenergia-felhasználás bővítése

8.3. Energiahatékonyság

8.4. Közlekedés-zöldítés

9. Energetikai innováció és gazdaságfejlesztés

10. Az energiaszektor adószabályozásának átalakítása

11. Nemzeti energetikai vagyonpolitika

12. Munkaerőpiac

13. Kiberbiztonság

14. A stratégia végrehajtásának gazdasági hatásai

14.1. A célok elérésének költségigénye

14.2. Egyéb gazdasági hatások

14.3. Fejlesztési források

15. Zászlóshajó-projektek

Ezek mindegyike azonos szerkezetű: Jelenlegi helyzet és kihívások / Küldetés / Intézkedések / Indikátorok / A nukleáris termelés aránya / Finanszírozás / Felelős / A megvalósítás időtávja. Egy kivétel az áramtermelés, ahol vizsgálták a nukleáris termelés arányát is.

   1. Klímabarát és rugalmas áramtermelés

   2. A gazdaság energiahatékonyságának javítása

   3. Közlekedés-zöldítés

   4. Energiatudatos és modern magyar otthonok

   5. Energetikai innovációs projektek

   6. Az energia- és klímatudatos társadalom megteremtését szolgáló program

 

A fafelhasználás szempontjából fontos a 8.2. A megújulóenergia-felhasználás bővítése alfejezet a 44. oldaltól.

A helyzet: "Magyarország megújuló forrásból származó energia-felhasználásának aránya 2017-ben 13,3%-ot tett ki. A villamosenergia-felhasználás terén 1994 és 2017 között 2,2%-ról 7,5%-ra, a közlekedésben 0,9%-ról 6,8%-ra, a fűtés-hűtés területén pedig - elsősorban a biomassza-felhasználásnak köszönhetően - 6,5%-ról 19,6%-ra nőtt a megújuló energia aránya a teljes bruttó energiafelhasználáson belül. Az elmúlt években a legdinamikusabban a naperőművi termelés, a megújuló alapú távhő és a hőszivattyús rendszerek, valamint a kötelező bekeverési aránnyal bíró bioüzemanyagok használata nőttek."

A cél: "Összességében a megújuló energiaforrások használata terén célunk, hogy annak aránya a bruttó végsőenergia-felhasználáson belül minimum 21%-ra nőjön 2030-ra. A cél elérésének kritikus eleme egy mérséklődő energiaintenzitású, azaz az energiahatékonyságot prioritásként kezelő gazdasági növekedési pálya megvalósítása."

Ez az alfejezet a fával külön nem foglalkozik.

 

Az anyagban a tűzifa szó először a 87. oldalon (98-ból) fordul elő az Energiatudatos és modern magyar otthonok zázlóshajó projekt tárgyalásánál a helyzetelemző bekezdés egyik mondata zárójeles részében. Majd: "A KSH arról közöl adatot, hogy a nem távfűtéssel fűtött lakott lakások 38%-ában fűtenek tűzifával." E két eset kivételével a tűzifa szó az egész anyagban máshol nem fordul elő.

 

A tűzifával, illetve a fa fűtőanyagként használatával kapcsolatban tehát ez a Nemzeti Energiastratégia közvetlen megállapításokat lényegében nem tartalmaz.

 


 

 

Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve

293 oldal, pdf

 

4.2.2. Megújuló energia

Ezen alfejezet figyelemre méltó megállapítása:

"A megújuló energia gerincét adó biomassza tényleges felhasználása nagymértékben függ az egyéb energiahordozók árától és azok fogyasztásától. A hazai GDP növekedésével párhuzamosan a földgáz felhasználása - a lakossági biomassza helyettesítő termékeként - folyamatos nő. Továbbá az energetikai biomassza kínálati árát - az importlehetőségek mellett - igen nagymértékben a rostfa és papírfa iránti kereslet határozza meg."

"Magyarországon jelenleg nagyon domináns a biomassza-felhasználás megújulókon belüli aránya. 2016-ban a teljes megújulóenergia-felhasználás több mint 80%-át a biomassza adja, amelynek elsődleges forrása a legszegényebb réteg háztartási tűzifa-felhasználása."

"2030-ra jelentősen változnak ezek az arányok, és egy sokkal diverzebb megújulóenergia-hasznosítással találkozhatunk: 75%-ra csökken, de továbbra is domináns marad a biomassza-felhasználás részesedése."

 

 

Az előrejelzés szerint a mához képest 15 éven át enyhe megúluló felhasználási (azon belül biomassza) növekedést 5 év alatti gyors csökkenés fogja követni, különösen a biomassza terén, mely fogyasztása a 2016. évinél is alacsonyabb szintre esne vissza.

 


 

 

Nemzeti Tisza Fejlődési Stratégia tervezete.

46 oldal, pdf

 

A 10. oldalon: "Várhatóan a klímasemlegesség 2050-ig tartó eléréséhez Magyarországon az ÜHG kibocsátását 1990-hez képest kb. 95%-kal kell csökkenteni. A 95%-os összkibocsátás-csökkentési cél elérése érdekében, amelyhez ma még nem ismert technológiák is szükségesek lesznek, a következő ágazatokban szükséges a kibocsátások abszolút nullára történő csökkentése*: áram és távhő termelése; energetikai célú olajfinomítás, kokszolás; közlekedés; energiahatékonyság; mezőgazdaság, halászat, erdészet energiaigénye; termékhasználat (üvegházhatású fluortartalmú gázok és oldószerek)."

* A fenntartható módon termelt biomassza tüzelése nulla kibocsátással számít ezen ágazatokban.

 

13. oldal 3.3. Megújuló energia

"... 1994. és 2017. között ... a fűtés-hűtés területén pedig - elsősorban a biomassza-felhasználásnak köszönhetően - 6,5%-ról 19,6%-ra nőtt a megújuló energia aránya a teljes bruttó energiafelhasználáson belül."

"Nagy mennyiségben jelenlévő biomassza felhasználást csak a káros anyag kibocsátás kontrollja mellett, illetve az értékes erdőterületek és termőföld biológiai szempontjait szem előtt tartva szabad hasznosítani."

"A fűtési és hűtési szektorban nagy potenciál van a hatékony biomassza hasznosításában mind az egyedi fűtőberendezésekben, mind a távhőszolgáltatásban, valamint a környezeti hőnek a hőszivattyúkon keresztül történő használati lehetőségeiben."

 

26. oldal:

KAP keretében az alábbi intézkedésekkel számolunk:

- ....

- A szénmegkötés fokozása (szén-dioxid-tárolás talajban talajok szerves szénkészletének növelésével és biomasszában);

- ...

- Pilot üzemek beindítása a biomassza-alapú gazdaság innovációinak bemutatására;

 

27. oldal 3.8.2. Földhasználat, a földhasználat megváltoztatása és erdőgazdálkodás (LULUCF)

"A LULUCF szektor nettó nyelésének fő oka az erdők tekintélyes CO2 megkötése, amely az elmúlt évtizedekben zajlott jelentős mennyiségű erdőtelepítésnek és a tartamos erdőgazdálkodásnak köszönhető. A szektor nettó nyelésének mértékében - az itt elszámolt folyamatok bonyolult dinamikája miatt - trend nem mutatható ki, az eredmények 1985 és 2017 között jelentősen ingadoznak. (Az átlagos éves elnyelés mértéke 3,6 millió tonna CO2 egyenérték.) 2017-ben az erdők 4,9 millió tonna CO2-ot kötöttek meg."

 

Szén-dioxid

A meglévő erdőkre készített modellezés* során kapott eredményeket a 1. táblázat és az 1. ábra mutatja. Ezek szerint a LULUCF szektor erdőkből származó elnyelései minden forgatókönyv esetében csökkenni fognak. Ezt magyarázza az erdők idősödése (idősebb korban lassabban nőnek a faállományok, ill. az első forgatókönyv esetében több véghasználat történik); a megnövekedő fakitermelés (az első két forgatókönyv esetében). Az FRL forgatókönyv esetén a holtfa széntárolóban majdnem nullára csökken a szénlekötés, ugyanakkor a fatermék széntárolóban nagyjából ugyanennyivel nő; és a másik két forgatókönyv esetében is hasonlóan ellentétes tendenciák figyelhetők meg. Ezek eredőjeként e két utóbbi széntároló szénegyenlege 100-250 ezer tCO2/év elnyelést mutat a teljes vizsgált időszakban. Végül a szerves talajok szénkibocsátásával kapcsolatban feltételezzük, hogy az a jelenlegi mintegy évi 62 ktCO2/év szinten fog maradni. Fentiek miatt különösen fontos megfelelő intézkedések kidolgozása, hogy hosszú távon biztosítsuk az erdők CO2 megkötő képességét.

*A részletes metodikai leírást az I. melléklet tartalmazza

 

 

1. táblázat: A projekciók nettó szénkibocsátási eredményei

(a) a földfeletti plusz földalatti biomassza,

(b) a holt fa esetében különböző fakitermelési szcenáriók szerint (tCO2/év)

 

 

1. ábra: Nettó biomassza CO2 kibocsátási projekciók a meglévő erdőkben a fakitermelési forgatókönyvek szerint

 

Erdőtelepítések esetében két forgatókönyvvel számoltunk: egy kisebb és egy nagyobb erdőtelepítési ütemmel (2. táblázat). Ezekkel az erdőtelepítésekkel az erdők jelenlegi szénlekötéséhez képest mérsékelt nagyságú szénlekötést lehet elérni (3. táblázat). Ez a szénlekötés ugyanakkor egyrészt (a telepítésekre rendelkezésre álló területek termőhelyének nem ismerete miatt alkalmazott módszerből adódóan) inkább alábecslést jelent, és elég nagy megbízhatósággal becsülhető, másrészt biztosíthatja, hogy az erdők összességében még az FRL forgatókönyv alkalmazása esetén is továbbra is nettó szénkibocsátók maradjanak.

 

 

2. táblázat: Az erdőtelepítések összesített nagysága a két használt forgatókönyvben (ha/év)

 

 

3. táblázat: A feltételezett erdőtelepítésekkel megköthető szén mennyisége az összes széntárolóra, ill. a földfeletti biomasszára (tCO2/év)

 

34. oldal 3.10.3. Környezeti hatások

 

Levegőtisztaság-védelem
A hosszú távú éghajlat-politikai és levegőtisztaság-védelmi célkitűzések elérése csak összehangolt tervezés útján lehetséges, kiemelten az alábbi területeken:

- ...

- Energiahatékonyság, megújuló energia: Az energiatermelés és használat hatékonyságának javítása, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetetése, a biomasszától eltérő megújulóenergia-termelés és használat elősegítése egyaránt csökkenti a légszennyezőanyagok és az ÜHG-k kibocsátását;

- ...

- Energiahatékonyság: a lakossági fűtőberendezések korszerűsítése a jelentős mértékű szén-dioxid kibocsátás-csökkentés mellett jelentős légszennyezőanyag (PM2,5, NMVOC, NO2, SO2) kibocsátás-csökkentéssel is jár;

- ...

 

44. oldal Mellékletek

 

1. MELLÉKLET: Modellezés az Erdészeti ágazat esetében

 

Az erdészeti ágazatra két különböző, de egymást kiegészítő projekciót készítettünk: egyet a meglévő erdőkre a 2018/841. sz. LULUCF Rendelet által előírt erdő referencia szint ("Forest Reference Level", FRL) levezetésére használt CASMOFOR-NFI modellel (melynek részletes leírása megtalálható a 2018-ban leadott National Forest Accounting Plan-ben: NFAP, 2018); és egyet az ezután várható erdőtelepítések szénlekötésére a CASMOFOR modellel.

A meglévő erdők biomasszája esetében a becsült kibocsátásokat (beleértve a szektorra jellemző elnyeléseket is) több tényező határozza meg. A projekció készítés során figyelembe vett főbb tényezők az alábbiak voltak (a külön nem említett esetekben a modellezés a fenti NFAP-ben leírt standard modellezési módszerekkel, ill. ország-specifikus adatokkal történt):

Terület nagysága a különböző kategóriákban (erdőművelési ágban maradó terület: "forest land remaining forest land"; erdőtelepítések: "land converted to forest land"; erdőirtások: "forest land converted to other land use"): Magyarországon e két utóbbi folyamat is előfordul, többé-kevésbé befolyásolja az összes nettó szénlekötést, és a modellezés során megfelelő forgatókönyvekkel vettük őket figyelembe. A maradó területek nagysága egy adott évben az előző évi terület, valamint az erdőtelepítés és az erdőirtás területének egyenlege.

Fanövekedés nagysága: ez függ az erdők fafaj- és korosztály-összetételétől, valamint az állandónak tekinthető termőhelyi tényezők (pl. talajtípus) szerinti összetételétől, de számos, emberi behatás miatt változó környezeti tényezőtől is (pl. a levegő CO2-koncentrációja; a N-ülepedés mértéke; klimatikus tényezők). Míg az előbbieket a modellezésnél figyelembe tudtuk venni, az utóbbiakat nem, ami növeli a projekciók bizonytalanságát.

Fapusztulás (mortalitás) nagysága: ennek van egy, az állandó környezeti tényezők hatására, a fenntartható erdőgazdálkodás körülményei között kialakult, többé-kevésbé ismert, és a modellezés során is figyelembe vett mértéke; de a jövőben a melegedő és szárazodó klíma hatására jelentősen megemelkedhet. Annak ellenére, hogy egy közelmúltban zárult kutatási projektben elért eredmény alapján (Somogyi, 2018) rendelkezünk becsléssel e megemelkedő mortalitásról is, azt a modellezésnél nem vettük figyelembe annak érdekében, hogy jobban elemezhetők legyenek a közvetlen erdészeti beavatkozások hatásai, melyeket három forgatókönyvvel próbáltuk elemezni (l. lejjebb). Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy amennyiben a mortalitási becslések valósággá válnak, akkor ha 2,5 fokos hőmérséklet-emelkedést feltételezünk 2100-ig (ez megfelel az IPCC RCP 4.5-ös forgatókönyvének), akkor 2050-re évente 1-2 millió tCO2/év, 2100-ra viszont már akár 13 millió tCO2/év többlet-kibocsátással kell számolni az alábbi nettó szénkibocsátáson kívül.

Fakitermelés nagysága: A modellezés során mind a faállomány-nevelési eljárások (ún. tisztítások és gyérítések) során, mind a véghasználatok során elvégzett fakitermeléseket figyelembe vettük. Az összes fakitermelést illetően három, különböző erdőgazdálkodási, ill. biomassza-felhasználási szemléletet tükröző forgatókönyvre készítettünk projekciót (4. táblázat). Az első az erdő referencia szintnél követett elvet követi: a jövőbeli fakitermelések kizárólag az erdők mindenkori állapotától függenek, és a fakitermelés nagysága a fafaj-, kor- és termőhely szerint elvégzendő beavatkozásokból automatikusan adódik. Ennél a forgatókönyvnél számoltunk a legnagyobb fakitermeléssel, mely 2040 után meghaladja az évi 10 millió m3-t (jelenleg kb. 7,5 millió m3 az éves átlagos fakitermelés). A második forgatókönyvnél egy ennél kisebb, elsősorban a fa iránti igényből levezetett fakitermeléssel számoltunk; ennél az éves kitermelés mértéke a jelenlegiről kb. 8,5 millió m3-re emelkedik. Végül a harmadik forgatókönyvnél azt feltételeztük, hogy a fakitermelés kb. a jelenlegi szinten marad (ennél várható, hogy a legtöbb szén az erdőkben marad, legalábbis a modellezési időtávon).

 

 

4. táblázat: A projekció során alkalmazott fakitermelési forgatókönyvek (m3 kitermelt fa/év) (FATÁJ szerk. megj.: Itt nyilván bruttó m3-ről van szó, de ezt a módszertani mellékletben elfelejtették megemlíteni.)

 

A nem biomassza széntárolók közül a jelenlegi projekciókészítés során a holtfa széntároló lekötését becsültük meg, és szakértői becslést adunk a fatermékek széntárolóra nézve.

Forrás: kormany.hu
Szerkesztette, kivonatolta: MM

 

KEFAG Zrt

KARDEX Kft

BEK-HOLZ Kft

ERDÉRT-TUZSÉR Zrt

Erdoszöv Zrt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Belsound Kft - Zajvédelem

EGERERDO Zrt

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.