A román erdészek fegyverekkel védekezhetnek a fatolvajok ellen

A pénteken megszavazott, kihirdetésére váró törvénymódosításról Magyar Lóránd parlamenti képviselő elmondta: a jövőben valószínűleg lesznek még változtatások a jogszabályban, azonban a legfontosabb, hogy ezzel elindult egy folyamat az erdészek jogállásának szabályozásában.

Országszerte közfelháborodást okoztak a fatolvajok által elkövetett erőszakos cselekmények, amelyeknek az utóbbi években már hat erdész esett áldozatul. Néhány héttel ezelőtt Máramaros megyében halt meg egy saját fegyverével meglőtt erdész, aki fatolvajok nyomába eredt az erdőben. Szeptember közepén a moldvai Pascani közelében baltával ütöttek agyon, néhány nappal később pedig Torda közelében vertek meg és fenyegettek meg halálosan egy erdészt a tetten ért fatolvajok. A legutóbbi esetek és az erdők féktelen pusztítása nemrég ezreket szólított az utcára a napokban. 2017-től mostanáig a fatolvajok 90 esetben támadtak meg szolgálatot teljesítő erdészeket, akik 40 esetben kórházi kezelésre szorultak. Az utóbbi években több száz erdész szembesült halálos fenyegetéssel, hatan pedig életükkel fizettek Romániában, amikor illegális faszállítmányokat próbáltak megállítani.

Szerdán a képviselőház döntő döntő házként, 232 támogató szavazattal elfogadta az erdészeti alkalmazottak jogállását módosító törvényt. A kihirdetésére váró jogszabály értelmében az erdők, vadászati és halászati övezetek, valamint természetvédelmi területek őrzésével megbízott erdészeti alkalmazottak "halálos vagy nem halálos szolgálati fegyvert" kapnak. A szolgálati fegyverviselésre feljogosító különleges státuszt a munkavégző életét vagy testi épségét veszélyeztető feladatok és a szakma kockázata indokolja.

Egy másik módosítás azt írja elő, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor nyugdíjba vonuló erdészeti alkalmazottaknak prémium jár, amelynek összege nem lehet kisebb, mint a legutolsó havi bruttó fizetésük ötszöröse. A nyugdíjba vonuláskor kifizetendő prémiumot a munkáltató biztosítja, számoltak be a román hírügynökségek.

Három hete több ezer tüntető vonult utcára Bukarestben és más nagyvárosokban környezetvédő szervezetek felhívására, hogy a törvénytelen erdőirtások és az erdészek elleni egyre gyakoribb erőszak miatt tiltakozzon | Fotó: Inquam Photos / George Călin

Elindult egy folyamat A Maszol megkeresésére Magyar Lóránd, az RMDSZ parlamenti képviselője az új jogszabályról elmondta: ezentúl az erdészek kötelesek fegyvert viselni szolgálati idejükben, és az erdészetek dönthetnek arról, hogy halálos, vagy nem halálos fegyvert hordanak magukkal alkalmazottaik. A fegyverviselési kötelezettség azért rendkívül fontos, mert ugyan eddig is hordhattak magukkal fegyvert az erdészek, ám általában a szolgálati vadászfegyverüket vitték, azonban ha önvédelemből azzal emberre lőttek, az bűncselekménynek minősült - részletezte.

A nyugdíjba vonuláskor kifizetendő prémiumról a képviselő elmondta: az állami alkalmazottak eddig is jogosultak voltak erre a juttatásra, az újdonságot az jelenti, hogy ezentúl a magánerdészetek is kötelesek kifizetni azt. A harmadik fontos rendelkezés Magyar szerint az erdészek nyugdíjkorhatárának csökkentése 65-ről 63 évre. A munkavégzés jellege miatt kiemelt ez a rendelkezés, az erdészek ugyanis nagyfokú mentális és fizikai megterhelésének vannak kitéve munkavégzésük során.

A politikus szerint ugyanakkor az is lényeges, hogy a szakmát a fiatalok számára is vonzóvá tegyék. Magyar Lóránd úgy fogalmazott, hogy a jövőben valószínűleg lesznek változtatások a jogszabályban, azonban a legfontosabb, hogy ezzel elindult egy folyamat az erdészek jogállásának szabályozásában.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is azt hangsúlyozta, hogy az elfogadott jogszabály egy régi hiányosságot hivatott pótolni. "A legfontosabb, hogy végre van egy olyan kerettörvény az erdészek státuszára, jogaikra, kötelezettségeikre vonatkozóan, amely eddig teljesen hiányzott. A jogszabály az érintett szakszervezetek kérésére, hosszas egyeztetési folyamat végén született meg" - nyilatkozta a Maszolnak a frakcióvezető.

Szigorú szabályok

Szabó István mérnök, a Csíkszeredai Erdészeti Igazgatóság kommunikációs felelőse az erdészek önvédelmével kapcsolatos kérdésünkre elmondta, a jelenleg még érvényben lévő, 2004-ben elfogadott, 2016-ban módosított, 295. számú, a fegyverek és lőszerek rendszeréről szóló törvény szigorúan szabályozza, milyen esetekben, milyen feltételekkel és milyen fegyvert tarthat magánál szolgálati időben a terepen dolgozó erdész. Saját tulajdonú fegyvert a terepre vinni szigorúan tilos. Az erdészetek tulajdonában álló önvédelmi, vagy vadászfegyvereket az erre hivatott szakszemélyzet adhatja ki az erre a célra rendszeresített fegyverszekrényekből árulta el a részleteket a szóvivő.

A legtöbb erdészetnek van vadászterülete is, vadászati események alkalmával is meg van határozva, ki és milyen fegyvert vihet magával. A fegyverek kizárólag a saját területekre korlátozottan vihetőek terepre. A fegyvertartási, fegyverviselési engedélyek kiadása a rendőrség jogköre, ezek alapján tudják ellátni szolgálati időben az erdészeket a megfelelő fegyverrel. Az engedélyezési folyamatban el kell végeztetni a megfelelő orvosi vizsgálatokat, valamint fegyverhasználati- és őrző-védő tanfolyamon is részt kell venni - összegezte a fegyverviseléssel kapcsolatosan Szabó István.

Mindenre elszánt emberekkel van dolgunk

Az erdészek többsége most is rendelkezik fegyverviselési engedéllyel, így önvédelmi céllal vihetnek magukkal a terepre lőfegyvert, de ez csak gumilövedékes, nem halálos kézifegyver lehet - tájékoztatott Ábrahám István, a Hargita Megyei Állami Erdészet csíkszeredai műszaki irodájának vezetője. Azonban az általában csoportosan járó fatolvajokkal szemben nem sok esélye lehet az erdésznek. Az irodavezető szerint ugyan nincsenek sokan, ám annál elszántabbak, gátlástalanabbak a fatolvajok a csíkszeredai erdészeti területeken.

Sajnos az utóbbi időben újra aktívabbak az illegálisan fát kivágó csoportok. A fizikai akadályok, erdei sorompók nem igazán hatásosak, elmozdítják, megkerülik azokat. Az erdészeknek pedig egyszerűen fizikai lehetetlenséget jelent a rájuk bízott 1000-1200 hektárnyi területeket ellenőrizni. Ráadásul tettenérés esetén is óvatosan kell elbánni, hiszen nem veszélytelen feltartóztatni a tolvajokat. Ábrahám István szerint az erdész a leginkább azt teheti, hogy megpróbálja távolról nyomon követni a fatolvaj csoportot és nem avatkozik közbe.

"Hívnia kell a 112-es segélyhívót és lehetőség szerint valamelyik kollégáját is értesíteni. Ez utóbbi nem mindig egyszerű, mert az erdőségekben gyakran nincs telefon jel" - mondta a jelenlegi szabályozásokról az irodavezető. Ábrahám István szerint megoldást jelenthet, ha a településeken kívüli érintett területeken, kritikus pontokon térfigyelő kamerákat lehetne elhelyezni és ezeket rendszeresen ellenőrizve követni lehetne az illegális fakitermelést.

A Homoród Erdészeti Hivatal igazgatója, Simó Ferenc a témában kiemelte a hatóságokkal való együttműködés fontosságát is. Az erdészetek együttműködési szerződéseket írtak a rendőrséggel és a községi rendőrökkel időről-időre rajtaütés-szerű akciók megszervezésével próbálják felszámolni a falopásokat. Az ilyen őrjáratok gyakran járnak eredménnyel, ami azt mutatja, még mindig nagyon sokan lopják az erdőket, vágják illegálisan a fákat. Az erdészek terepen sajnos leginkább önmagukra számíthatnak, adott esetben az őket foglalkoztató erdészet jogi segítséget nyújthat - tájékoztatott Simó Ferenc.

Forrás: MASZOL; KrónikaOnline