FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - akkumulátoros gépek

BelSound Kft
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
STIHL
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2018-12-20

A foglalkozás-egészségügy egy csapatmunka

A GINOP 5.3.4-16-2018-00037 kódszámú és Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése a feldolgozóipar esetében: fafeldolgozás, fonottáru gyártása; papír, papírtermék gyártása, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység és bútorgyártás nemzetgazdasági alágazatok terén című Európai Uniós projekt kapcsán osztotta meg gondolatait Dr. Felszeghi Sára a foglalkozás-egészségügy és munkabiztonság fontosságáról.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on


Sára Egyetemi docens a Miskolci Egyetem Egyészségügyi Karán, ahol kutatócsapatot is vezet, mindezek mellett foglalkozás-egyészségügyi szakfőorvos.

 

Jelenleg hol dolgozik, és milyen pozíciót tölt be munkahelyén?

 

Jelenleg a Miskolci Egyetem egyetemi docense vagyok, és vezető főorvosa vagyok az egyetemen működő Egészségügyi Szakmai és Módszertani Központot. Több mint 15 évig a foglalkozásorvostan országos szakfőorvosa voltam, és jelenleg is megyei szakfőorvosa vagyok. Egyetemi docensként foglalkozásorvostant, egészségfejlesztést, népegészségtant, ergonómiát, környezetegészségtant oktatok.

Végzettségeimet tekintve gyerekgyógyászati, háziorvostani, foglalkozásorvostani szakvizsgával rendelkezem, emellett jogi tanulmányokat folytattam, illetve az EOQ MNB Minőségi Menedzser, és Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben tanúsítással is rendelkezem. Ezenkívül számos más területen dolgozom. Vezetem az Egészségügyi Szakmai és Módszertani központot Miskolcon, ami egy olyan komplex programot tartalmaz, ami 2013-ban Európa legjobb ellátási modellje lett. 2014-ben átvette Franciaország és nemzeti programmá nyilvánította. 2015-ben Finnország is átvette és ennek alapján kért fel Románia és a Moldáv Köztársaság, hogy egyfelől a foglalkozás-egészségügyi törvényük, másfelől a népegészségügyi programjuk megalkotásában vegyek részt. Lehetőségem volt több országban is látni a foglalkozás-egészségügy helyzetét, és azt látom, hogy Magyarország még ma is, a megelőző orvoslásnak az élén jár. Bár véleményem szerint nagyon megérett a foglalkozás-egészségügyi jogszabályunk egy foglalkozás-egészségügyi törvény létrehozására. Ezt csak úgy lehet, ha előtte mi végzünk egy olyan felmérést, kutatást, ahol meglátjuk azokat a fókuszpontokat, amelyeket tulajdonképpen nekünk figyelembe kell venni ahhoz, hogy egyáltalán egy egységes nagyon erős foglalkozás-egészségügyi törvénnyel védjük a szakmát és a munkavállaló egészségét, valamint a munkáltató érdekét, és nem utolsó sorban biztosítsuk a szakmának azt a kapaszkodót, amit egy jól megtervezett, jól koreografált törvény biztosíthat. Mert a jelenlegi jogszabály erre nem mindig alkalmas.

 

Mi az, amit fontosnak tart a munkavédelemben? Mi az, amit kiemelne?

 

Amikor a munkavállaló belép egy munkahelyre és azt mondja, hogy én holnaptól vagy mától itt fogok dolgozni, addig be se léphetne, amíg egy munkavédelmi oktatáson nem esett át. Csak egy probléma van, hogy nagyon sok helyen azt tapasztaljuk, hogy megtörténnek ezek a munkavédelmi oktatások, de a visszakérdezés elmarad. Lehet, hogy a munkavállaló tudomásul veszi, de nem érti, hogy mit akarnak és mit várnak el tőle. Aztán még van egy nagyon nagy probléma: nagyon sok munkavédelmi oktatás a technológiára vonatkozik vagy a gépekre, hogy hogyan kell a gépet kezelni, hogy emeljen fel valamit vele, stb. De hogy miért így emelje fel, meg miért szükséges ez a technológia, arról jelenleg nem kerül szó, magyarul nem tudja, miért kell neki egyéni védőeszközt használni, pl. a zajvédő eszközt használnia. Van olyan is, hogy amikor jelen van a vezető, akkor fején van a zajvédő eszköz, mikor kiment, leteszi. Ebből kifolyólag az is része kéne, hogy legyen a munkavédelmi oktatásnak, hogy milyen egészségügyi károsodás követezik be akkor, hogyha ő ezeket a dolgokat nem tartja be. Vagyis a következményekről kéne neki pluszba tudni. Ez jelenleg sehol nem követelmény, nem is csinálják vagy nagyon kevés helyen. Viszont a munkáltatónak kötelezettsége van a munkavállalóval szembe. A foglalkozás-egészségügynek is kötelessége elmondania, hogy kérem ön egy veszélyes vagy rákkeltő anyaggal dolgozik, a továbbiakban ön ezeket az előírásokat azért kell, betartsa, mert ellenkező esetben nagyon súlyos károsodások érhetik, pl. rákos megbetegedés alakulhat ki.

Itt beszélhetünk a kockázatelemzésről, melynek része a humánfaktor, ezzel a foglalkozás-egészségügyi orvos foglalkozik. Véleményem szerint mindenkinek egyénre szabottan kellene kockázatelemzést végezni. Nem elég, ha azt mondom, hogy egy-egy állás milyen kockázatokkal jár, hanem itt Kiss Pistáról és Nagy Piroskáról külön-külön meg kell állapítani, az egyéni kockázatait. Ugyanis lehet, hogy teljesen egészséges vagy, 40 éves, de lehet, hogy van valami krónikus megbetegedése. Erről a munkáltató nem tudhat, a foglalkozás-egészségügyi orvos viszont igen. Egyedül ő tud korlátozási intézkedéseket javasolni, hogy az állapotromlást elkerüljék.

A munkáltatónak kötelezettsége a kockázatértékelés elvégzése. Minden kockázatértékelés a munka világában szereplőknek csak biztonságot jelent, a munkáltatónak, hogy nem lesz munkahelyi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés, nem kell kártérítést fizetni a családnak, nem kell helyettesről gondoskodni. Nem kell, majd az illetőnek rehabilitációs munkakört biztosítani, ha visszatér, vagy ha nem, akkor átképezni egy olyan feladatra, amit a sérült egészsége mellett is tud végezni.

Ugyanígy a munkavállalónak nem mindegy hogy ő egy 60%-os fizetést visz haza, azaz táppénzen van-e vagy a teljes fizetést kap. Ha kórházban fekszik, a családi háttér segít, de plusz kiadásokat jelent attól függetlenül, hogy a kórházi ellátás ingyenes, de majd a gyógyszert meg kell venni, esetleg ételt kell bevinni stb. Nem beszélve annak a családnak a harmóniájáról, ahol bármelyik családtag hiányzik, az felborul. Aztán ott vannak az anyagi és egyéb kiadások mellett, ami egy ilyen egészségkárosodással együtt jár, hogy elveszti a munkaképességét, részben vagy teljesen. Attól a pillanattól azt a feladatot nem tudja ellátni. Akkor a munkavállalót át kell képezni, ami a munkavállalónak tehát neki is plusz erőfeszítéseket jelent, arról nem beszélve, hogy nyilván plusz kiadásokkal jár. Mindemellett a társadalom szempontjából sem mindegy, hogy valaki eltartó vagy eltartott. Nyilván ennek is meg vannak a maga gazdasági vonatkoztatásai.

 

Tud esetleg mondani pár személyes példát foglalkozás-egészségügy kapcsán?

 

Nem is olyan régen történt, jött egy munkavállaló azzal, hogy ő rendben van, ugyan a háziorvosa javasolta, hogy fogyjon, mert el van hízva, és most már diétázik 1 hónapja. A has mérete mégsem csökken. Vizsgálom a beteget és gyerekfejnyi tumort tapintok a hasában, petefészek rákja volt. Semmilyen panasza nem volt. Ma a háziorvos, a 4 órás rendelési idő alatt a 40-60 néha 80, de járvány ideje alatt akár 100 beteget meg kell nézzen. Ott tűzoltásra van idő, az akut betegek ellátására, a szűrő vizsgálatokra alig. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a munkaköri alkalmassági vizsgálatokon az addig még nem ismert sorsszerű krónikus betegségek 27-31%-át szűrik ki, aminek népegészségügyi szempontból is nagy jelentősége van, ezért is változtatni kellene a kompetenciákon, mert a foglalkozás-egészségügy az a hely, ahol ezen a téren hatékonyabban tud szűrést végezni. Jelenleg 10-15%-os népegészségügyi szűréseket az aktív lakosság körében, akár 98%-ra emelhető. Persze ahol nem adminisztratív tevékenységnek tekintik a foglalkozás-egészségügyi ellátást, és sajnos ezt néha a munkáltató is támogatja, aki nem értve, hogy ezek a vizsgálatok nem csak a munkavállalót, hanem a munkáltatókat is védik. A legtöbb munkáltató azt mondja, hogy neki az a jó orvos, aki nem veszi ki a munkából a munkavállalót, hogy vizsgálatot végezzen, hanem csak aláírja az alkalmasságot igazoló papírt, legfeljebb megnézik a vérnyomását és ugye nem sokat vizsgálgatják. Volt olyan cég, amelyik pont ezért bontott velem szerződést, mert nem voltam hajlandó ilyen módon eljárni.

 

Az ideális az lenne, ha a munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi orvos nem lennének közvetlen anyagi függésben egymással!

 

Ezt úgy lehetne, ahogy pl. a háziorvosi rendszer is működik. Tehát a TB rendszerében létesíteni egy foglalkozás-egészségügyi fiókot. Ide a munkáltató befizetné a pénzt, mégpedig annyit, amennyit a törvény előír, és ettől a pillanattól kezdve a TB kötne szerződést az orvossal így ellenőrizhető lenne, hogy a szakma szabályai szerint végzi el az orvos a feladatát vagy nem, és megszűnne a közvetlen anyagi függőség is a foglalkozás-egészségügy és a munkáltató között.

 

Ön szerint, egy ilyen Európai Uniós projekt, mint a GINOP-534 konstrukció, hogyan segíti elő a munkavédelem ügyét az érintett ágazatban?

 

Bármi történik egy munkavállalóval egy munkahelyen azért egyetemlegesen a munkavállaló felelős. A foglalkozás-egészségügyi ellátás szakmai segítséget nyújt a munkáltatónak a munkavállalók egészségének megőrzésében. Ebben nagy jelentősége van a munkahelyi egészségfejlesztésnek, ami egy folyamat, hogy a munkavállaló egészsége egyre jobb legyen. Ehhez nem kellenek nagy beruházások, csak odafigyelés a munkáltató részéről. Például a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalók esetén a relaxációs szobát alakít ki, vagy több pihenőt biztosít a munkavállalónak. Stresszoldó tréningeket, mozgáslehetőségeket biztosít kezdve a tornától a gyógytornáig, fittness, jóga. Bármi jöhet, ami megfelel ennek a célnak, és a munkavállaló tetszését, s így együttműködését elnyeri. Nem is kell sok hely hozzá, egy terem elég ahol pl. felszerelek egy bordásfalat, itt a számítógép előtt dolgozó ki tudja nyújtani magát. Tehát ezek nem nagy beruházások, de jelenleg a jogalkotó nem támogatja a munkáltatónak az ilyen beruházásait, sajnos, még adókötelesek is. Tehát nekünk az is a célunk ezzel a projekttel, hogy a jogalkotónak felhívjuk erre a figyelmét és javasoljuk, hogy azok a munkáltatók, akik erre anyagiakat fordítanak, legyen lehetőségük pl. az adóalapjukból leírni. Míg a foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybevétele kötelező, addig a munkahelyi egészségfejlesztés nem kötelező, így a munkáltatón túl, a munkavállaló együttműködésére is szükség van a hatékony egészségfejlesztésben.

Természetesen a munkahelyi egészségfejlesztés nem csak a mozgásra, hanem táplálkozásra, a stressz oldásra, különböző addikciós állapotok megszüntetésre, pl. dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, egyre több szerencsejáték függő, de a számítógép függőség is egy igen súlyos probléma. A jogszabály kimondja, hogy napi 6 óránál többet a számítógép előtt nem dolgozhatsz és minden 50 perc után 10 perc kötelezően össze nem vonható szünetet kell biztosítani a munkavállalónak. Na, ez egyáltalán nem így működik a munkahelyek legtöbbjén. És még egy érdekes dolog, nagyon kevés az a munkavállaló, aki 6 óra számítógép előtt töltött idő alatt a munkát befejezte. Hazamegy és hazaviszi a munkáját és otthon folytatja. Így nem hogy 6 órát, hanem 8-10 órát ül a számítógép előtt és az ezzel kapcsolatos összes mozgásszervi, látás, pszichés megbetegedések igen rövid idő alatt kialakulnak a túlzott igénybevétel miatt.

Ezek, azok a nagy problémák, amelyekre mi itt keressük a választ. Nagyon fontos, hogy érhető útmutatók készüljenek a munka világának, de mellette ott van a jogszabálynak a módosításának szükségessége. Nyilván a szakmán belül és a munka világán belül a meglévő rendeletek betartása az egy alapvető kérdés, de emellett ami nagyon fontos lenne, hogy végső soron jussunk el oda, hogy mindenki vegye tudomásul, hogy nem igaz, hogy csak a képesség és a képzés a gazdasági tényező, hanem az egészség is! Az egészséges munkavállaló jobban teljesít, ami nagyobb termelékenységet, így több profitot hoz magának a cégnek is.

 

Mi a helyzet a nyugdíjasokkal, illetve az idős munkavállalókkal?

 

Általában a nemzetközi irodalom az idősödő munkavállalót akkor kezdi el idősödőnek számítani, amikor az összmunkaidejének felét letöltötte. Vagyis a 40 évből dolgozott húszat. Ezért, ha valaki 25 éves korában elkezdett dolgozni 45 éves korától idősödő munkavállalónak számít. Az idősödő munkavállalót a kockázatok másképp érik, mint a fiatalabb generációt. Ezért ahhoz, hogy az aktív életkort meg tudjuk hosszabbítani, vagyis hogy 65 év kor után is tudjon dolgozni ehhez egyetlen lehetőség, hogy az idősödő munkavállalónak az ezzel kapcsolatos intézkedéseket teljesen másképp kéne szemlélni, mint ahogy ma jelenleg szemlélik.

Azt szokták mondani, hogy "A jövő a fiatalok kezében van." Ez talán így volt. De amit a demográfiai adatok mutatnak, hogy elöregedő korfával rendelkezik az európai, s benne a magyar társadalom, sajnos az igazság az, hogy ma nyugodtan elmondhatjuk, hogy a jövő egyre inkább az idősödő aktív lakosságának a kezében van. Három lehetőség van. Vagy hozunk munkaerőt más országokból, vagy több gyerek fog születni (amire most számos intézkedés született), vagy pedig az aktív életkor meghosszabbításával, lehetővé tesszük, hogy az emberek tovább dolgozzanak!

Egy nagyon jó családtámogatási programmal lehet törekedni arra, hogy minél több gyermek szülessen (ez történik most Magyarországon). Az egészséges korfa piramis alakú, jelenleg a korfa urna alakú, ami vagyis nem lesz, aki a gazdaságot fenntartsa.

A munka világának is feladata az aktív életkor meghosszabbítása, és ezzel szorosan összefügg, hogy a társadalomban, hogy hogyan becsüljük meg az idős embert. Ugyanis gondoljanak bele, hogy sehol a világon nincs olyan, hogy valaki ma pl. 65 évesen elmegy nyugdíjba, de a tegnap még nem volt 65 éves csak 64 és 364 napos. Mi is történik? Ő akkor még egyetemi tanár, asztalos, nővér, de a 365.-ik napon nyugdíjas lesz. Vagyis nem nyugdíjas ápoló vagy nyugdíjas egyetemi tanár, hanem csak nyugdíjas.

Mit is teszünk? Egy tömeggé silányítunk egyéni értékeket. És akkor csodálkozunk, hogy az a társadalom hátára, vállára nehezedik. Kérem, meg kéne tartani ezeket az értékeket. Ha nem másra, hogy tanácsot adjon a fiataloknak, átadja a tapasztalatait annál a cégnél, ahol ő előtte dolgozott. Vagy ha az utcában lakik, olyan család, ahol kisgyerek van és én tanár voltam, akkor reggel elviszem, délután visszahozom a gyereket, amíg haza jönnek a szülők tanulok vele, játszom vele. Én is fontosnak érzem magam, a gyereknek a helyzete is meg van oldva. Mert mit mondott egy kedves barátnőm, aki mellesleg 87 éves és ma is felkészít egyetemre hallgatókat, magyar irodalom szakos tanár. Azt mondta, hogy az ember nem attól öregszik, meg hogy elmúlt az idő felette, hanem ha már semmit nincs, amit csináljon az életben, nincs célja!

 

Mit üzenne a munkáltatóknak és munkavállalóknak?

 

A lényeg az, hogy én azt szeretném, hogy a munkavilágában lévők mindenki elégedett lenne a helyzetével, mert azt szoktam mondani az se jó, ha a foglalkozás-egészségüggyel a munkáltató nem ért egyet vagy nem találja fontosnak. A nagyobbik baj, ha a munkavállaló se tartja fontosnak, és ezt akkor nem tartja fontosnak, ha a munka elvégzése a foglalkozás-egészségügy és munkabiztonság részéről nem a szakma szabályai szerint történik.

A foglalkozás-egészségügy egy multidiszciplináris szak, és látják, nekem több szakvizsgám van, és ebből a legkomplexebb és legnehezebb szakvizsga a foglalkozástan szakvizsgám volt. Tehát itt toxikológiától ergonómiáig, pszichés megterheléstől zajártalomig, mindenről tudni kell. Ismerni kell az összes belgyógyászati kórképeket és emellett ismerni kell minden olyan lehetőséget, amivel ezeket meg lehet előzni. A foglalkozás-egészségügy egy csapatmunka, itt mindenki egy fogaskerék, ahol meg van az adott feladata a munkáltatónak, munkavállalónak, munkabiztonságnak és nyilván a foglalkozás-egészségügynek is. Ezért nincs olyan, hogy én felsőbb rangú vagyok, mint a foglalkozás-egészségügy vagy a munkáltató, ebben a kérdésben mindenki azonosan jó és mindenkinek a legjobb tudása szerint kellene eljárni.

 

A projekt hivatalos honlapján a későbbiekben további hasznos információkat talál: http://www.feldolgozoiparibiztonsag.hu/

Forrás: OKISZ

Dunaker Kft - Alapítva 1986

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.