FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL akkumulátoros gépek

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Agroforg Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2017-12-04

Erdő nélkül nincs élet

Nem könnyű feladat a NAIK ERTI igazgatójának lenni. Borovics Attilának napi 8-10 órában az egyik legnagyobb feladata, hogy beszerezze a megfelelő információkat, s ezek értékelése után határozzák meg tevékenységük irányát. Az erdőfelújítással százéves befektetést alapoznak meg, ahol ma a klímaváltozás a kulcsszó.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

Az intézet jogelődjének történetét 1897-re, Selmecbányára vezetik vissza.

"A 120 éves múlt kötelez, az akkor elkezdett munka alapjain kutatunk ma is" - jegyezte meg Borovics Attila, az abban az időben felújított tölgyerdő éppen most éri el az első vágásfordulóját. Az agrár szakemberek nehezen értik, mit jelent ilyen távlatokban gondolkodni, ugyanakkor az erdészeknek is vannak napi szintű feladataik. Mégpedig az erdő felújulási időszakában. A magot, a makkot elszórják a fák, hektáronként akár egymillió csemete is megjelenik, azokból aztán egy-két év múlva néhány ezer, majd csak néhány száz marad. Semmi máshoz nem fogható ez a szelekciós folyamat.

 

Tudományos háttér

 

Az erdészeti kutatás a gyakorlati gondokat feltáró, azokat megértő és megoldani kívánó tevékenység.

"Van, amit a petricsészében vizsgálunk, de a legfontosabbak az 1960 óta tartó tartamkísérleteink" - nyugtázta az igazgató. Az intézet az Akadémiával együtt költözött Sopronba, s a határmenti város vált az erdészeti oktatás és kutatás fellegvárává.

"A költözéseket átszervezések követték, majd 1949 után alakult ki mai formájában az ERTI" - hangsúlyozta. A pártállami időszakban váltunk a "fenyő országává", ezen a területen abban az időben többen dolgoztak, mint a mai intézet teljes létszáma. A fenyőterület arányát akkor a nulláról 11 százalékra sikerült növelni, és az intézet abban is fontos szerepet játszott, hogy a korábbi 1,1 millióról 2 millió hektár fölé nőtt a hazai erdőterületek nagysága.

Az alföldfásításban nagy szerepet játszott az 1924 óta működő Püspökladányi Szikkísérleti Telep. Olyan termőhelyeken is fát kellett ültetni, ahol korábban erre nem volt példa. Ezt pedig csak tudományos vizsgálatokkal lehetett megalapozni. Az Alföldön hiába szeretnénk őshonos fákból álló erdőket létrehozni, a területekről eleink elvezették a vizet, s megjelentek a szikes foltok.

"Azokra nem lehet ráengedni a tölgyet" - mutatott rá az igazgató, hogy az erdész nem azért telepít akácot, mert nem képes másban gondolkodni, hiszen már a környezet sem őshonos.

Az ERTI sárvári központja a gyorsan növő fafajok - mint a nemesnyár - vizsgálatára jött létre, s közelükben száz hektáros csemetekert szolgálja a gyakorlatot. Nyárból ezer darabos géngyűjteménnyel rendelkeznek, az utóbbi fél évszázad hagyatéka. Amikor újabb igény merül föl - például energetikai célú fára -, csak be kell nyúlni a gyűjteménybe, kivenni, letesztelni, s kiválasztani a nagy biomassza hozamú fajtákat. Néhány éven belül már meg is jelenhetünk vele a piacon.

 

A legnagyobb kihívás

 

A nemesítés láncreakció, amiben mi felhasználjuk elődeink munkáját, az utódaink pedig majd a miénket. Ha ezt a folyamatot valaki megszakítja, szinte a nulláról lehet újraindítani" - hangsúlyozta az igazgató. A gyakorlati vizsgálatok mellé felzárkózott a genetika is. Az intézeten belül működő genetikai laboratóriumban pontosan meghatározható, hogy mennyire tud alkalmazkodni a fa a külső beavatkozásokhoz. Mára az erdő alkalmazkodó képessége az egyik legfontosabb értékmérővé vált.

Különbséget kell tenni az ültetvényes gazdálkodás és az őshonos erdők között. Ma már sok esetben nem is erdőművelési ágban, hanem agrártevékenységként hoznak létre ipari ültetvényt. Gazdaságosságát tekintve az ültetvényerdő összemérhető bármely szántóföldi kultúrával. A nemesnyárnál a gyökeret levisszük 5-6 méterre, így például kevésbé érzékeny az aszályra.

"Faanyagot gyártanak, ez nem erdő, hanem ültetvény" - szögezte le az igazgató.

Agrárerdő esetében a "visszavitt" fának több szerepe van. Nemcsak megköti és szerves anyagggal gazdagítja a talajt, árnyékol is. Törökországban már felismerték az "élelmiszertermelés az erdőben" vagy "árnyékgazdálkodás" jelentőségét. A bordeaux-i borvidéken pedig kivágtak néhány szőlőtőkét, s az értékes ültetvényekbe fákat ültettek. Először rossz ötletnek tűnt, de hamar rájöttek, kevesebbet kell permetezni, jobb alattuk a mikroklíma és nincsen napégés.

A klímaváltozás nem csak az erdészeknek óriási kihívás, hanem az egész agráriumnak. A klíma harmincéves időszakra adott "időablak", amit az idősíkon tologathatunk előre. Ha a bükkös klímát nézzük, előbb-utóbb a szárazságtűrőbb tölgy nyer. Ám ha kihúzunk a rendszerből akár egyetlen tényezőt, már megváltozik a fafaj összetétele.

Több állomás

Az erdőkből folyamatosan gyűjtik az adatokat, Mátrafüreden hatvanéves megfigyelési rendszert tartanak fenn. Püspökladány a sziki vizsgálatok terepe. Innen származik az a turkesztáni vagy pusztaszil, amely sok esetben az utolsó megoldás a szélsőséges talajok hasznosítására. A soproni kísérleti állomáson elsősorban az ökonómia területén vizsgálódnak, az ottani kollégák az egyetemen is oktatnak. A Szombathelyen található Kámoni Arborétum a fenyőnemesítés egykori központja, ma inkább az ökoturisztika, a közjólét és az erdészeti tudományos eredmények bemutatására szolgál. Sárváron van az intézet központja, de Budapesten is működtetnek mérnöki irodát.

"Ha változás várható a következő harminc évben, akkor a felújításnál nem a bükköt kell kivágni, hanem vagy szárazságtűrőbb bükk származásokkal kell pótolni, vagy más fafajjal elegyíteni" - mutatott rá az igazgató, hogy meg kell nézni azokat a térségeket, ahol már most olyan a klíma, amelyen nálunk ötven év múlva várható, s ha ott bükköt találunk, onnan kell makkot szedni.

 

Erdő nélkül nincs élet

 

"Néhány lépéssel mindig a gyakorlat előtt kell járnunk" - jelezte a szakember, hogy fásításnál nem elég a múltból kiindulni, a jövőbe terveznek. Sokrétű tevékenységük között szerepel az ökoszisztéma-szolgáltatás értékelése. Mindenki használja az erdőt, de nem tudjuk, mit is ér. Az erdő nem csupán faanyag, vad, annál sokkal több, ingyenes rekreációs helyszín, a gombák, a források, a tiszta levegő, a méhlegelő. Nem kell mindenáron piacosítani, de a társadalmi hasznokat, a közérdekű feladatokat, amit egyébként az erdész munkája során ellát, melléktermékként szolgáltat, értékelnünk kell.

Nemesnyár-szaporítóanyag előállításban, fajtahasznosításban piacvezetők. Mintegy nyolcszáz külföldi fajtát teszteltek, alig tíz vált be belőle. A császárfával az emberek hiszékenységére építenek. Bár erdészeti célra árulják, dísznövényként engedélyezték. Ráadásul e faj ökológiai kockázatot rejt, kivadul.

Napenergia, szén-dioxid, víz és egy kis tápanyag, és ha ott a fa, ezzel a kör bezárul.

"Erdő nélkül nincsen élet" - zárta beszélgetésünket Borovics Attila.

Azok a nagy kultúrák, amelyek kiirtották erdeiket, rövidesen megszűntek. Ez összefügg a fentarthatóság elvesztésével, a természeti erőforrások túlhasználatával.

Forrás: A Mi Erdőnk 2017/5

 

PFIFFER BÚTOR

KUHN Rakodógép Kft

Dunaker Kft - Alapítva 1986

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.