Áprilisi hókár az erdőkben

Vasárnapra minden helyreállt a Mátrai településeken, jelenleg a kárfelmérések zajlanak, amivel várhatóan a jövőhét végére végeznek a szakemberek. A múlt hét elején leesett nagy mennyiségű hó szinte megbénította a mátrai településeket, több falut napokig nem lehetett megközelíteni és áram sem volt. Ilyen nagy hóra, ráadásul áprilisban a helyiek szerint legalább 30 éve nem volt példa.

Egyeztetés a biztonságosabb mátrai közlekedésért (április 25.)

Az elmúlt heti havazás nem várt helyzetet teremtett a Mátrában. Többen napokra a hegy fogságában estek áram és telefon nélkül. A hasonló helyzetek elkerülése érdekében egyeztetett ma Horváth László, a térség országgyűlési képviselője, Szabó Zoltán, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója és dr. Jung László, az Egererdő Erdészeti Zrt. vezérigazgatója.

A zöldbe borult fák nem bírták a hóterhet, sok az úttestre dőlt, ami akadályozta a közlekedést és a mentést, illetve számos elektromos légvezetéket elszakított. A ma délelőtti egyeztetésen szóba került a közutak melletti védősávok méretének megnövelése, ami a nyilvánvalóan a kritikus szakaszok mentén fák kivágásával járna. Ez ugyan fokozhatná a közlekedésbiztonságot, ugyanakkor természetvédelmi tekintetben aggályos és a szakemberek szerint nehezen fenntartható alternatíva. A kritikus szakaszokon akár 30 méter magas fákról beszélünk, így el lehet képzelni, hogy ez milyen jelentősen alakítaná át a Mátra látványát az utak mentén.

Az áramot szállító légvezeték kiváltására a szakemberek egyik javaslata az útpadka mellett elvezetendő földkábel lefektetése volt. Ez a megoldás nem jelentene olyan környezeti terhelést, és könnyebben kivitelezhető, mintha az erdő területén, a sziklás talajban kellene végigvinni a vezetéket.

A beszélgetés során dr. Jung László példaként hozta fel az erdészet új turistaházát, amelybe olyan aggregátort szereltek be, amire áramkimaradás esetén automata vezérlőegység kapcsol át. Az elektromos áram nem csak a világításhoz és melegítéshez szükséges, hanem egyebek mellet a szennyvízátemelő szivattyúk működéséhezés és a mentőegységek telefonos kapcsolattartáshoz is. Megfontolandó, hogy a hegyi településeken található, közösségi funkcióval bíró épületek  - például hotelek, önkormányzati ingatlanok- működéséhez érdemes lenne-e a feltételként szabni az ilyen aggregátorok meglétét.

A Felső-mátrai utak egyébként szombattól járhatók, a hatóságok és a speciális mentőalakulatok éjt nappallá téve, különösen nehéz körülmények között, közösen tisztították az utakat, megfeszítve dolgoztak az emberek biztonságáért - olvastuk a képviselő facebook oldalán.

A Bükk hegység az áprilisi havazás után 2017. április 27-én.

A Szalajka völgy az áprilisi havazás után 2017. április 27-én.

Nagy László FB bejegyzése április 24-én:

A szürreális, de gyönyörű talán a legjobb kifejezés. Májusi lombba fakadt bükkerdők 700 méteren, fél méteres hótakaróval, januárt megszégyenítő télben.1-1,2 méteres hóátfúvásokon átverekedni április végén, 25 évnyi Börzsöny járás után is döbbenetes élmény és kissé tudathasadásos is. Szerencsére ág-, gallytörések, itt-ott lombelfagyás és a fiatalosok lehajlásain kívül nagyobb erdőkár nélkül megúszta a Börzsöny, köszönhetően annak, hogy 700 m felett ugyan pattanásig feszülten, de még rügyben állnak a bükkös állományok, magas kőrisek, hegyi juharok.

Parkerdő Zrt. április 21-én:

A kirándulók testi épségét szem előtt tartva a Pilisi Parkerdő lezárja az alábbi linken található, erdészetenként felsorolt útvonalakat.

Az elmúlt napokban nagy mennyiségű csapadék, a magasabban fekvő régiókban hó és jégdara zúdult az országra. A hegyvidéki területeken a hóréteg még nem olvadt el, ezért számos turistaút jelenleg is csúszós, nehezen vagy egyáltalán nem járható. Súlyosbította a helyzetet a rendkívül erős szél is, így a nedves hó súlya alatt a frissen kilombosodott fák koronái meghajlottak, sok helyen kidőltek, eltörtek a fák.

Forrás és képek: a fent hivatkozott helyek