Bakonyerdő Padkűn kilátót avatott Balatongyörök határában

A magyar erdők a nemzet közös örökségének részét képzik, melyek védelme és fenntartása mindannyiunk kötelessége-jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Bakonyerdő Zrt. által megvalósított Padkűi kilátó ünnepélyes átadásán.

Nagy István hangsúlyozta, az erdőgazdálkodás Magyarország egyik fő kitörési pontja lehet a 2020-ig terjedő vidékfejlesztési ciklusban. Hozzátette: az erdőgazdálkodás már ma is mintegy 100 ezer ember megélhetéséhez járul hozzá. A következő 10 év alatt pedig további 700 ezer hektárral szeretnénk növelni az erdők területét, hogy az erdő által borított területek nagysága mihamarabb 20-ról 27 százalékra nőjön - szögezte le Nagy István. Aláhúzta: fontos, hogy az emberek újra egységben legyenek a természettel.  Szavai szerint a  Padkűi kilátó ékes bizonyíték arra, hogy lehetséges olyan létesítményeket alkotni, melyek által otthonosabban érezhetjük magunkat a természetben, miközben képesek vagyunk megőrizni azt.

Bíró Róbert Balatongyörök polgármestere, Nagy István FM államtitkár és Varga László a Bakonyerdő Zrt vezérigazgatója avatták fel a kilátót.

A Padkűi kilátót a Keszthelyi-hegység dolomitvonulatainak szívében egy 408 m-es dombtetőn létesítették. 18,9 m-es csúcsmagassággal emelkedik a táj fölé, így megcsodálható a lenyűgöző balatoni panoráma. A kilátó az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatás, valamint saját forrás felhasználásával valósult meg.

Forrás: FM Sajtóiroda
Fotó: Mőcsényi Miklós

FATÁJ kiegészítés:

Varga Lászó, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatójának beszéde az átadáskor:

Milyen halott az erdő, ha a fák ágain nem fészkelnek madarak, a fűben nem nyüzsögnek parányi bogarak. Ilyen, ha nem figyelünk az alig észrevehető apró örömökre: az élet szépségének legjavát veszíthetjük el. Különös jelentősége van manapság a versenyszférában működő erdőgazdaság és a természetjárók közötti kapcsolatoknak. Akkor, amikor a természetvédelmi és civil szervezetek újra és újra olyan kritikákat fogalmaznak meg az erdőgazdálkodókkal szemben, melyeknek legtöbbször valós szakmai alapja sincs. Az erdőgazdálkodók - különösen az állami erdőket kezelők - fenntarthatóan gazdálkodnak. Ez pedig a vidéki Magyarország jólétét, az egész nemzet vagyonának gyarapítását is szolgálja.

Az erdőgazdálkodás napjainkban 40 ezer család megélhetését biztosítja. Segíti az emberek helyben megélhetését és számottevően tehermentesíti az ország költségvetését. A természeti környezetnek jó gazdái az erdőgazdálkodók, elkötelezettek az erdővel törődés iránt. Az elmúlt 5 évben Önök közül többen lehettek részesei annak, hogy a Bakonyerdő Zrt. által épített közjóléti objektum ünnepélyes felavatására került sor a Keszthelyi hegységben. Kilátók mellett pihenőhelyeket, kisebb-nagyobb berendezéseket, tanösvényeket hoztunk létre. Tettük ezt az erdő, az erdőgazdálkodás alapos ismerőiként, hiszen az erdőkkel foglalkozók régóta tudják, hogy a védelmi és gazdálkodási rendeltetés mellett a közjólét biztosítása is alapfeladata az erdőknek.

A közjólét iránt értő elkötelezettségünk összhangban van a kormányzat nyitott erdők programjával. Az elmúlt években valamennyi állami erdőgazdaság prioritásként kezelte a közjólét ügyét. A Bakonyerdő azonban élenjárt azzal, hogy 5 év alatt mintegy 900 millió Ft-ot fordított közjóléti beruházásokra, köztük kilátók, esőbeállók mellett olyan létesítményekre, melyek folyamatos működtetést és fenntartási költségeket igényelnek. Így két állatparkot tartunk fenn. Továbbá a közeli Gyenesdiáson megépítettük és működtetjük a Természet Háza látogatóközpontot. Közjóléti berendezéseink, építményeink létesítési költségeinek egy része pályázati forrás igénybevételével valósult meg, jelentős hányadot azonban saját beruházási keretünkből biztosítottunk. A létesítés mellett a fenntartási költségeket is teljes egészében termelési költségeink mellett mi álljuk.

Így van ez a most átadandó Padkői kilátó esetében is, ahol az EMVA pályázat 24 millió Ft támogatását 5 millió Ft saját beruházási pénzeszközzel egészítettük ki. A beruházások a Bakonyerdő esetében messze nem korlátozódhatnak a közjóléti tevékenységre. legnagyobb részét e keretnek a termelő beruházások megvalósítása kell hogy kitegye. A Bakonyerdő ugyanis kilóg a sorból, amikor a 22 állami erdőgazdaságot vesszük sorra. Termelő vállalkozás, melynek erdészeti és faipari termelő és értékesítő tevékenysége hozza létre azt az árbevételt, melyből tevékenységeinket finanszírozzuk, dolgozóinknak munkahelyet biztosítunk, továbbá közjóléti forrásainkat és létesítmények fenntartását is finanszírozzuk. Árbevételünk ugyanis nem azért a legnagyobb az erdőgazdaságok között, mert annyival nagyobb erdőterületet, vagy annyival jobb minőségű erdőt kezelünk, hanem azért, mert komoly hozzáadott értéket termelő fafeldolgozó ipart működtetünk. Alkalmazásban álló dolgozóink száma is azért a legmagasabb, mert a két faipari gyárunkban közel 300 ember dolgozik. Munkát biztosítunk tehát a munkalehetőségekben meglehetősen híján lévő térségekben. A késztermékeket előállító faipar megléte és különösen annak nagy súlya összetett vezetési feladatot jelent.

A hatalmas, tőkeerős cégekkel folyó világversenyben is megálljuk a helyünket. Például az európai parketta piac évek óta tartó zsugorodása ellenére növekedést produkálunk. Az éles versenyhelyzet lankadatlan figyelmet érdemel. Persze a faipar roppant beruházás igényes ágazat. Minőségben, termékfejlesztésben folyamatosan a csúcson kell leni. A fejlesztési forrásokért versenyben viszont jelentős versenyhátrányban vagyunk. Hiába dolgozunk a versenyszférában, a magántulajdonosok mellett állami tulajdonosi hátterünk és nagyvállalati pozíciónk rendkívülien megnehezíti a fejlesztési forrásokhoz jutást. Pedig ha nem fejlesztünk, óhatatlanul lemaradunk, ezért ebben a kérdésben nagyon számítunk a tulajdonos támogatására.

Mottónk is azt támasztja alá, mely szerint a legfontosabb közjóléti feladatunk a munkahelyek megőrzése. Tisztelt vendégein! A termelő munka, amellett, hogy a reálgazdaság alapját képezi, a dolgozó ember számára is sikerélményt jelent. Kézzel fogható termék előállítása, persze a tervezés, szervezés, irányítás feladatát is ide értve, a jól végzett munka örömét biztosítja. Ugyanakkor a szabadidő tartalmas eltöltése is legalább ilyen fontos: az biztosítja a testi-lelki megújulást.

Hazánk természeti szépségekben igen gazdag. A Balaton felvidék, a Keszthelyi hegység pedig a legszebbek közé tartozik. A természeti értékek, az erdő látogatása, a turizmus önmagában is felemelő élményt nyújt és még teljesebb lesz, ha a természetbe illő, hasznos attrakciókat helyezünk el a turista utak mentén. Meggyőződésem, hogy a Padkűi kilátó Balatongyörök határában ezek közé tartozik és önmagában is esztétikai érték. A kilátó teraszáról a balatoni panorámát is megcsodálhatjuk, de bepillantást nyerhetünk a hegység változatos erdeibe is.

A Keszthelyi hegységben 2 évvel ezelőtt kezdődött a feketefenyő tömeges, járványszerű pusztulása. Az egészségügyi termelések mintegy 4 ezer ha-t érintettek. Az elszáradt lombosfákkal együtt 200 ezer m3 faanyag kitermelésére került sor. A fakitermeléseket persze az erdészeti és természetvédelmi szabályok szigorú betartásával az erdők megújítása követi. A tájképet eddig meghatározó fenyvesek helyét őshonos lombos erdők foglalják majd el. A kilátóról az erdőállományok átalakításának folyamata is nyomon kísérhető. Erdészeti ágazatunk számára komoly, de felemelő kihívás ez a munka.

A Keszthelyi hegység a Balaton közelsége miatt kedvelt turisztikai célpont. Nyáron, hűvösebb napokon, de strandszezonon kívül is érdemes idelátogatni.
Megköszönöm a tervező, a kivitelező és nem utolsó sorban munkatársaim munkáját, hogy a Padkűi kilátó megépítésével tovább növelték a térség vonzerejét. Jöjjenek, vegyék birtokba új létesítményünket. Lehetőségeik szerint óvják meg létesítményeinket, kívánom, hogy a kilátók, tanösvények, erdei pihenőhelyek, tornapálya sokáig szolgáljon minden látogató örömére.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, üdv az erdésznek!

Bíró Róbert, Balatongyörök polgármesterének beszéde az átadáskor:

Az ember mindig büszke, amikor települése közigazgatási területén valami új és szép fejlesztést lehet bemutatni és átadni, így vagyok ezzel most is. Balaton parti település polgármestereként már régen rájöttünk arra, hogy a 2 hónapos nyári szezon nagyon kevés a turisták és a vendégek számra, hiszen van ezen kívül még 10 hónap, amikor szeretnének a környéken kirándulni és pihenni. Mikor a Balaton hűvös, azt kevesen kedvelik, ilyenkor jól jön, hogy itt a Keszthelyi hegység mögöttünk és ilyen szép fejlesztések vannak. Éppen a napokban került a kezembe egy nagyjából 10 évvel ezelőtti fejlesztési dokumentum: a Bakonyerdő fejlesztési elképzelései a Keszthelyi hegységgel kapcsolatban. Belelapozva annak örülhettem: egyre kevesebb olyan tervet láttam a kiadványban, ami még nem valósult meg.

Jó az összefogás a térségi önkormányzatok, civil szervezetek és a Bakonyerdő között, hiszen egyedül nehezen tud megvalósítani valaki ilyen szép és nagy projektet. Azt gondolom - Gál Lajos polgármester kollégámra nézek - nagyjából 15 évvel ezelőtt civilként sokan kezdtünk mozgolódni a Keszthelyi hegység érdekében, s amit lehetett, annak idején meg is tettünk. Amikor nagy beruházásokról van szó, jól jön egy kis állami segítség, vagy az ilyen tőkeerős cég, mint a Bakonyerdő Zrt.

Szeretném megköszönni a tervező és a kivitelező munkáját is. Elsősorban teszem a természetjárók nevében, hiszen a Padkűi kilátó olyan helyen van, ahol több kopjafa is jelzi, hogy a természetjárók kedvenc zarándokhelye. Méltó helyre került ez a kilátó. Az előd kilátó inkább magaslesnek volt tekinthető, a fák már régen túlnőtték. Az új kilátóból szépen körbe lehet nézni a Keszthelyi hegység körül, a Balaton tükre is jól látható.

Köszönöm még egyszer mindenkinek a segítségét, munkáját, a Bakonyerdőnek a bátorságát, hogy belevágott ebbe a közjóléti fejlesztésbe.

A kilátót tervezte: a gyenesdiási LINEA ART Építészeti és Belsőépítészeti Kft. keretében Bakonyi Attila okl. építészmérnök, vezető tervező. A kivitelezést végezte a keszthelyi Fitotron Systems Kft., melynek ügyvezető igazgatója Borsos Balázs. A kilátó nagyméretű rétegelt-ragasztott tartói és oszlopai Ausztriából érkeztek.

Bakonyi Attila és Borsos Balázs.

Kilátás a balatonra körpanorámával, az átadás látogatói, az érdekes lépcső megoldás.

A Kossuth Rádióban 2015. július 2-án a Déli Krónikában az erdőtelepítések lehetséges mértékével kapcsolatban az alábbiak hangzottak el:

Forrai Mária információja: Az elmúlt 100 évben megduplázódott az erdőterületek nagysága Magyarországon. Az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára azt mondta: mintegy 700 ezer ha-on lehet még erdőt telepíteni, ami jelentősen növelné a foglalkoztatást az elmaradottabb régiókban. Lomniczi Gergely hozzátette: az erdőtelepítésnek gazdasági haszna is van. Emellett pedig jelentős természeti értéket képvisel.

Lomniczi Gergely: Már napjainkban az erdő számít az egyik legnagyobb belföldi turisztikai attrakciónak. Újabb erőtelepítések növelésével a már most 10 milliós látogatói létszám is tovább növelhető. Ez természetesen hatással lenne a rá épülő turisztikai szolgáltató, ökoturisztikai ágazatokra.

Forrai Mária: A következő évtizedekben a jelenlegi 20-ról 27%-ra növelné az erdők arányát a Földművelésügyi Minisztérium, mondja az állami földekért felelős helyettes államtitkár. Ugron Ákos kiemelte: az erdőterületek növelése fenntartható munkahelyeket teremt.

Ugron Ákos: Mi EU-s támogatási lehetőségekkel tudjuk biztosítani vagy ösztönözni a gazdákat. Újabb terveink vannak, hogy a területalapú támogatásokat is megkapják és lehetőleg a bekerülési költségeket minél jobban tudja támogatni az állam, illetve az EU-s pénzekből a Vidékfejlesztési Program. Így azt reméljük, hogy 50-100 ezer ha-t a következő 10 évben talán sikerül elérni. Ennél nagyobb terület erdősítése már nagyon szép volna.

Forrai Mária: A következő uniós fejlesztési ciklusban az egyik kiemelt cél az olyan pályázatok kiírása, amellyel az erdőtelepítést támogatják majd.

A kiegészítést lejegyezte és
fotó: Mőcsényi Miklós