Az EU klíma és energiapolitikai programja 2030-ig

Hizó Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg a tárca fővédnöksége alatt zajló 8. RENEXPO Nemzetközi energetikai szakkiállítást 2014. március 12-én, a budapesti SYMA Rendezvényközpontban. A menyitóbeszéd (7:33) a YouTube-on.

A helyettes államtitkár a kiállításhoz kapcsolódó konferencián tartott előadásában jellemezte az Európai Unió 2030-ig tervezett klíma- és energiapolitikai keretprogramját, amelynek folyamatban lévő kidolgozását a gyorsuló technikai fejlődés mellett a gazdasági válság, az EU versenyképességének romlása és a nemzetközi klímapolitikai tárgyalások sikerre vitele indokolja.

A keretprogram elfogadása legkésőbb 2015 első felére várható, fontos feladat addig az uniós tagállamok eltérő érdekeinek egyeztetése. A csomag legfőbb elemei az 1990-es bázisévhez képest 2030-ra előirányzott 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célkitűzés, és egy, csak az unió szintjén bemutatott 27 százalékos önkéntes megújuló energia-cél vállalása.

Hizó Ferenc elmondta, hogy Magyarország a kiotói vállalásait és a 2020-ra vállalt célszámait is túlteljesítette már, így a 2030-as kerettől leginkább az Unió klíma- és energiapolitikájának koncepcionális és strukturális változását várja. A hazai energiafogyasztás jelenleg - a 2005-ös csúcshoz képest 10 százalékos csökkenést mutatva - a 2000-es szinten áll.

Magyarország energia-importfüggőségét energiatakarékossággal, energiahatékonysággal, a megújuló energiaforrások részarányának növelésével, a beszerzési útvonalak és források diverzifikálásával csökkentené. E törekvések az állam szabályozó szerepének növelését, az energiaszolgáltatókkal kötendő új alkukat, a kapcsolódó ipar tudatos fejlesztését és a fogyasztóvédelem szerepének erősítését követelik meg.

A helyettes államtitkár szerint a megújuló energia hasznosításának ösztönzése érdekében az EU harmonizált támogatási rendszerekben gondolkodna, ami befolyásolja a hazai mozgásteret is. A jövő támogatási eszközei más típusú megközelítést eredményezhetnek az Unió szintjén: fenntartható rendszereket kell kialakítani, amelyek figyelembe veszik a fogyasztók teherbíró-képességét és a versenyképességet.

Magyarország 2010 óta időarányosan minden évben teljesítette a teljes megújuló energia-részarányra vonatkozó célkitűzést. A jövőben követendő fejlesztési irányvonalat a megújuló energiák elsődlegesen fűtési célra való hasznosítása, a biomassza és a geotermia fokozott, de fenntartható használata jelentheti.

Hizó Ferenc kiemelte azt is, hogy az elmúlt években a Kormány 150 milliárd forint beruházási támogatást biztosított zöldgazdaság-fejlesztési célokra, és számos, lakossági energiahatékonysági felújításokat ösztönző pályázati konstrukciót hirdetett meg és hajtott végre.

Forrás: NFM, Kommunikációs Főosztály, EU Clima Action

FATÁJ kiegészítés:

Az EU Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020-2030-as időszakra magyarul (24 oldal, doc) A magyar változatot az MGYOSZ-tól, Dzubay Lászlótól kaptuk. A cikk elejei kapcsolón angolul ulvashatóak az anyagok.

Egy részlet a 10. oldalról:

"Ez a megközelítés azt is jelenti, hogy a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet jelentős mértékben módosítani kell a 2020 utáni időszakra vonatkozóan annak érdekében, hogy az EU számára biztosítva legyenek a 2030-as uniós cél teljesítéséhez szükséges eszközök. Szintén szükség lesz a biomassza-politika továbbfejlesztésére annak érdekében, hogy a lehető leginkább megvalósítható legyen a biomassza erőforrás-hatékony felhasználása, melynek révén komoly és hitelesíthető üvegházhatásúgáz-megtakarításra van lehetőség, továbbá tisztességes versenyfeltételeket lehet kialakítani a biomassza-erőforrásoknak az építőiparban, a papír- és cellulóziparban, a biokémiai és energetikai ágazatban jellemző különféle felhasználási módjai között. Ennek magában kell foglalnia a fenntartható földhasználatot, az uniós erdészeti stratégiával összhangban lévő és fenntartható erdőgazdálkodást, valamint a bioüzemanyagok által a földhasználatra gyakorolt közvetett hatások kezelését is. "

A 20. oldalról:

"Jelenleg az ilyen kibocsátással és eltávolítással az uniós éghajlat-változási politika különböző területei foglalkoznak. A mezőgazdaság nem CO2-kibocsátásai a vállaláselosztási határozat hatálya alá tartoznak, míg a földhasználathoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátásra és -eltávolításra nem az EU belső csökkentési célkitűzései, hanem nemzetközi kötelezettségvállalások vonatkoznak. Ahhoz, hogy minden ágazat költséghatékony módon hozzájáruljon az éghajlatváltozás csökkentésére irányuló erőfeszítésekhez, a mezőgazdaságot, a földhasználatot, a földhasználat-megváltoztatást és az erdőgazdálkodást be kell vonni az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó 2030-as célkitűzés teljesítésébe. "