Több mint 33 ezer cég szűnt meg 2013-ban

A cégtörlések nagy számát a 2012-ben indított felszámolási és végelszámolási eljárások dömpingje magyarázhatja - jegyzi meg az Opten. Egy év alatt 33 137 céget töröltek a cégbíróságok, míg az eddigi rekordévnek számító 2010-ben 28 714 cég szűnt meg.

Az Opten szerint a törlések hátterében 61 százalékban a felszámolások, 19 százalékban pedig a végelszámolások álltak, és csak a dobogó legalsó lépcsőfokát foglalták el a kényszertörlések 5 százalékkal.

Ezek az arányok a közeljövőben alaposan átalakulnak, mivel a kényszertörlések szerepe erőteljesen növekszik: a 2012-es 6 022 kényszertörléshez képest 2013-ban 14 917 ilyen eljárást regisztrált az Opten, augusztus óta pedig a friss kényszertörlések száma minden egyes hónapban meghaladta a felszámolások és a végelszámolások együttes összegét - mutatott rá közleményében az Opten.

A felszámolási eljárások száma 2013-ban jelentősen visszaesett, ami alapvetően annak köszönhető, hogy kényszer végelszámolások helyét átvette a kényszertörlési eljárás, amely sokkal ritkábban fordul át felszámolásba.

A felszámolások csökkenése nem a gazdaság állapotának javulását mutatja, hanem technikai okokra vezethető vissza - idézi a közlemény Tóth Tamást, az Opten ügyvezető igazgatóját. Ezt bizonyítja, hogy a felszámolások a nagyvállalatokat sem kerülik el: a felszámolási toplista élén a 26 milliárd forintos árbevételű Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. áll, de a 10 legnagyobb eljárás alá került cég együttes éves árbevétele a speciális helyzetű Mal Zrt. nélkül is megközelíti a 100 milliárd forintot.

Tóth Tamás rámutatott arra is, hogy a stagnáló gazdaság és a szigorodó jogszabályok miatt a cégalapítások erősen visszaestek: 2013-ban mindössze 32 481 új vállalkozás alakult, így az újkori cégtörténelemben először kevesebb működő céggel zárta az évet az ország, mint amennyivel indította. Egy évvel korábban 38 512 új vállalkozás alakult, míg 2011-ben 50 344 céget alapítottak.

A cégek számának lassú eróziója nagyban köszönhető a 2013-ban a piac tisztulása érdekében hozott jogszabályoknak - írta az Opten. Egyebek között a cégvezetők azonosító adatainak szigorított nyilvántartása, a fizetési határidőkre és késedelmi kamatokra vonatkozó változtatások, vagy a kft-k kötelező törzstőke-emelése mind szigorítás irányában hatnak. Az online pénztárgép beszerzési kötelezettség is afelé mutat, hogy az életképtelen, vagy éppen "adómentes" kereskedésből élő cégek működésük beszüntetése mellett döntenek.

A kft-k kötelező törzstőke emelése 2013-ban még nem befolyásolta érdemben a cégfluktuációt, de 2014-ben, illetve 2015-ben már biztosan érezteti hatását a cégstatisztikákban, mivel várhatóan több tízezer vállalkozás fog az átalakulás vagy a végelszámolás mellett dönteni - mondta az Opten ügyvezetője, hozzátéve, hogy ez további megszűnési hullámokat indít majd, így idén várhatóan 40-45 ezer céget is törölhetnek.

Forrás: MTI

Az Opten egy korábbi elemzését is közzétesszük:

Háromszor több a tisztségviselő az állami cégekben

Míg az állami szektorban átlagosan kilenc tulajdonos, illetve cégjegyzésre jogosult jut egy cégre, addig a magánszektorban csupán három - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.

Mind az állami, mind a magánszektorban megfigyelhető, hogy majdnem kétszer több a férfi a tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak között, mint a nő.

Szektortól függetlenül igaz, hogy a cégméret növekedésével csökken a nők száma a tisztségviselők között. A 10 millió forintnál kevesebb árbevételű cégeknél  59-41 százalék a férfi-nő megoszlás, míg 1 milliárd forint feletti árbevételnél már  71 százalékos a férfiak aránya a cégvezetésben.

A vezetők életkorát vizsgálva az látszik, hogy a tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak legnagyobb része 36-45 éves, továbbá 46 és 65 év közé is jelentős hányaduk esik. Minél magasabb a cég árbevétele, annál idősebbek a tulajdonosok és vezetők. Az állami társaságokban a tisztségviselők átlagéletkora magasabb, 52 év, a magánszektorban csak 47,5 év az Opten adatai szerint.

Kockázatosság és stabilitás szempontjából nézve az állami szektor cégei összességében biztonságosabbnak tűnnek a magánszektoréinál. Az is elmondható, hogy az árbevétel növekedésével egyre kisebb a cégek kockázati tényezője: míg a 10 millió forint alatti árbevételű társaságoknak csak 3 százaléka esik a legkisebb kockázatú kategóriába, az 1 milliárd forint fölöttieknek már 71 százaléka.

Az éves árbevétel növekedésével emelkedik az eljárással nem érintett, bejelentett tartozásokkal nem rendelkező, vagyis rendben működő cégek aránya, de itt is megfigyelhető az állami és nem állami tulajdonban levők közötti eltérés: az állami szektorban a rendben működő társaságok aránya 73 százalék, a magánszektorban viszont csupán 65 százalék - közölte az Opten.

Forrás: MTI