Befellegzett a cégtemetőknek

A parlament karácsony előtti ülésén fogadta el a csőd- és felszámolási eljárásról, a gazdasági társaságokról szóló törvények, a cégtörvény és egyéb kapcsolódó jogszabályok módosítását, amely fő szabály szerint január elsején lépett hatályba, ám egyes rendelkezései 2012. március elsejétől élnek majd. A módosítást többek közt a gazdasági visszaélések megszüntetésével és a hitelezők érdekeinek védelmével indokolta a jogalkotó. Gyakorlati tapasztalatok még nemigen állnak rendelkezésre az új jogszabállyal kapcsolatban, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) azonban kedvező irányú változásnak tartja, hogy tovább szigorították a cégvezetők felelősségének megállapítására, a cégalapításra és a vagyonátruházásra vonatkozó szabályokat. A felszámolók munkáját megkönnyítheti az, hogy az adósnak immár kötelező kiadnia a cégvagyont - mondta lapunknak Somogyi Ferenc FOE-elnök, a TM-Line Zrt. vezérigazgatója. A felszámoló feladata ellátásához beléphet az adós társaság helyiségeibe, vagyontárgyait átvizsgálhatja, azokba betekinthet, illetve más vagyonelemek hollétéről is tájékoztatást kell adnia az adósnak.

Probléma ugyanakkor továbbra is az, hogy a felszámolók a végrehajtókkal ellentétben nem tekinthetnek be (hivatalosan, ingyenesen) a közhiteles nyilvántartásokba, hogy megtudják, az adós cégnek és tulajdonosoknak milyen más vagyonelemei vannak. Koherenciazavar is tapasztalható a csődtörvény és a büntető törvénykönyv között, ugyanis az utóbbiból kikerült a számviteli fegyelem megsértése, így az szabálysértésnek minősül, és csak pénzbírsággal sújtható. A felszámolók eddig az irathiány, valamint a beszámolókészítési és letétbe helyezési, könyvvezetési szabályok megsértése miatt is nyomozást kezdeményezhettek a vezető tisztségviselők ellen. További problémának tartja a FOE elnöke, hogy az újonnan bevezetett kényszertörlési eljárásnál - amit a cégbíróság rendel el, például ha a cég végelszámolása három éven belül nem zárult le vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban a cég működését megszűntnek nyilvánítja - nem jelölnek ki végelszámolót, aki elvégezné a volt dolgozókkal és a munkaügyi adminisztrációval, az esetlegesen még fennálló közüzemi szerződésekkel és a cég megszüntetésével felmerülő egyéb teendőket.

Fontos változást jelent, hogy januártól bevezették az adóregisztrációs eljárást, amelytől az adósságot felhalmozó társaságok úgynevezett cégtemetőbe kerülését, a rosszhiszemű tulajdonoscserét kívánják megakadályozni, valamint azt, hogy a cégvezetők és tulajdonosok a régi vállalkozást és tartozásokat hátrahagyva egy új cégben folytassák tovább tevékenységüket. Az adóhatóság megtagadhatja az adószám kiadását akkor, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy többségi tulajdonosa 180 napon túli 15 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkezik, vagy vezető tisztségviselője volt 5 éven belül olyan cégnek, amely 15 milliónál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg vagy adószámát annak felfüggesztését követően jogerősen törölték.

Az adóregisztrációs eljárást a változásbejegyzéseknél is alkalmazza az adóhatóság, megvizsgálja, hogy a cégadatok változásával keletkezett-e olyan körülmény, amely az adószám megállapítását akadályozná. Ha igen, felszólítja az adózót az akadály elhárítására azzal, hogy ennek elmulasztása esetén az adószámot törli. Így a rosszhiszemű változást ugyan bejegyezhetik, de az adószám törlésével a cégbíróság hivatalból kezdeményezi a cég megszüntetését, ennek következtében pedig a kilépő tagok és a volt vezető tisztségviselők öt évig nem lehetnek vezető tisztségviselők vagy cégvezetők más társaságban, valamint a tartozások kielégítésére is kötelezhetik őket, ha a bíróság megállapítja a vezetői felelősségüket A vezető tisztségviselők, cégvezetők és tagok eltiltását ezentúl nem a cégbíróság ellenőrzi, hanem a bűnügyi nyilvántartó szerv végzi. Összeférhetetlenség esetén a vállalkozás ellen törvényességi felügyeleti eljárás indulhat - hívta fel a figyelmet a cégmester.hu. A beszállítók, hitelezők információhoz jutását és védelmét segítheti, hogy az ingyenesen elérhető cégjegyzékben a hatályos és törölt adatok mellett ezentúl közzéteszik a változásbejegyzési kérelmek adatait is, tehát azokat az adatokat, melyeket kértek, de még a cégbíróság nem jegyzett be.

A hitelezők kijátszását, a felszámolási kérelmek elbírálásának lassítását szolgálta gyakran az, hogy az adós cég székhelyét megváltoztatták, akár többször is. Most a csődtörvényt úgy módosították, hogy ezentúl a székhelyváltozás bejegyzését követően 180 napig a korábbi székhely szerinti illetékes bíróságnál kezdeményezhető a cég ellen csőd- vagy felszámolási eljárás. E határidő letelte után az új székhely szerinti bíróság hivatalból tájékoztatást kér a korábban illetékes bíróságtól arról, hogy van-e folyamatban az adós ellen felszámolás.

További részletek a csődtörvény módosításáról itt.

Forrás: NapiGazdaság