FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL akkumulátoros gépek

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Agroforg Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2012-01-06

Munkavédelmi változások

Megváltozott a munkavédelmi törvény / Új rendelet a munkavédelmi bírságtarifákról / Pályázat munkavédelmi bírságok felhasználásra / Füstmentessé váltak a munkahelyek

A cikk megosztása:Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on


Megváltozott a Munkavédelmi törvény!

 

A megváltozott Munkavédelmi törvény itt tekinthető meg.  Ebben a  változások is be vannak jelölve.

Legfontosabb, hogy a kockázatértékelést a munkáltató a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni (már nincs fél és egy év türelmi idő sem). Felülvizsgálatról már nincs szó!

 

Ezért a korábban elkészült kockázatértékeléseknél az alábbi szerint célszerű eljárni

- a 2009.01.01 előtt készült kockázatértékeléseket készítse el újra most, attól függetlenül, hogy mikor aktuális a felülvizsgálat.

- a 2009.01.01-2010.01.01 közt készült kockázatértékeléseket a következő felülvizsgálatnál készítse el újra.

- a 2010.01.01 után készült kockázatértékeléseket nem kell felülvizsgálni, (kivéve, ha változások vannak), viszont amikor elérik a 3 évet, újra el kell készíteni.


 

Munkavédelmi bírságtarifák

2011.12.22-én megjelent a 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról

Remélhetőleg az új rendelet célja az volt, hogy a korábbi OMMF belső útmutatásokkal szemben nyilvános és átlátható legyen a munkavédelmi bírság kiszabásának mikéntje, nem pedig a bírságösszegek jelentős emelése lebegett a jogalkotó szeme előtt.

A célkitűzés üdvözlendő, mind a munkaáltatóknak, mind a munkavédelmi szakembereknek, mind a hatóságnak jó lenne, ha ez megvalósulna. Sajnos a rendelet mai formájában ettől messze jár.

A kormányrendelet akkor lenne a fenti célnak megfelelő, ha az eszerint kiszabott bírságok nagyságrendileg megegyeznének a korábbi metódussal kiszabott bírságokkal, hiszen akkor láthatóvá válna, hogy csak a struktúrát alakították át.

Ezzel szemben az elvi problémákon túlmenően a bírságösszegek is óriásit emelkednek a nem végiggondolt szorzórendszer miatt. Egyetlen reményünk, hogy a frissen módosult munkavédelmi törvény lehetőséget ad a munkavédelmi hatóságnak a mérlegelésre, és ezek csak a mérlegelés szempontjai.

A bírságok kiszabása ezután viszonylag egyszerű metódus alapján, így működik majd:

A bírság mértékes súlyosan veszélyeztetett dolgozónként 50.000 Ft, ezt módosítják az alábbi szorzók:

hiányosságok száma

2-4

5-7

8

Szorzó

1,5

2

3


Veszélyeztetés időtartama

1 óránál több

1 napnál több

1 hétnél több

1 hónapnál több

Szorzó

1,2

1,5

3

5


Veszélyeztetés következménye

fokozott expozíció

baleset, egészségkárosodás

súlyos baleset

halálos baleset

Szorzó

1,2

1,5

3

10

 

Egyéb szorzótényezők:

- 1,5 ha két éven belül munkavéd elmi bírságot kapott a cég

- 0,8 mikro-, kis- és középvállalkozás esetén

- 1,2 az alábbi esetekben

-- egy előírt határértékek több mint 10%-os túllépése,

-- nincs munkavédelmi szakember,

-- nincs biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,

-- a kockázatértékelés hiányzik (kivéve I veszélyességi osztálynál, ott önmagában bírságalap)

-- a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra;

-- munkavédelmi képviselő választásával kapcsolatos szabálytalanság

-- biztonsági és egészségvédelmi koordinátor hiánya (építkezéseknél)

-- a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyek (pl. járókelők) veszélyeztetése.

- 0,8 az alábbi esetekben

-- a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított;

-- a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy

-- a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

A kormányrendelet részletes elemzése

Nézzük végig a rendeletet. Legfontosabb eleme, hogy a súl yos veszélyeztetés bírságolható, és súlyos veszélyeztetés többek közt az, amit jogszabály annak minősít. Súlyos veszélyeztetéseket a Munkavédelmi törvény definiál, ezek az alábbiak:

Mvt. 82. § b(2) A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen

a) a 21. §-ban meghatározott feltételek szerinti munkavédelmi üzembe helyezé s elmulasztása;

b) a 23. § (1) bekezdésében meghatározott időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;

c) a 23. § (2) bekezdésében meghatározott soron kívüli ellenőrzés elmulasztása;

d) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása:

da) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében, valamint

db) az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban előírt esetekben, amely megvalósul különösen a kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés/-mérés hiányában;

e) a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya;

f) a munkavégzés 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolási kötelezettségének elmulasztása;

g) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére - ideértve a külön jogszabályban meghatározott veszélyforrásokkal járó munkaköröket, sérülékeny csoportot - előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása;

h) a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése;

i) a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás; továbbá

j) a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása.

 

A munkavédelmi bírság alapját a 4. § definiálja: "4. § A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint."

A per fő bírság onnan jöhet, hogy a jogalkotó valószínűleg a klasszikus veszélyeztetésekre gondolt, ahol jól megfogható a létszám, pl. hiányzó védőeszköz, működésképtelen, gépkezelőt veszélyeztető védőberendezés. Eleve problémás a per fő bírság ahol a fenti dokumentációs hiányosságok minden egyes dolgozót "veszélyeztetnek" így egy 200 fős üzem hiányzó kockázatértékelése vagy mérése rögtön 10.000.000 Ft, míg egy kétfősé csak 100.000 Ft.

5. § A munkavédelmi bírság mértéke a 4. §-ban meghatározott alapösszeg és a 6. §-ban alkalmazandó szorzók alapján, a 7. § szerinti emelési és csökkentési lehetőség figyelembevételével kerül kiszámításra, azzal, hogy a bírság mértéke nem lehet kevesebb a munkavédelmi bírság az Mvt.-ben meghatározott legkisebb vagy több az Mvt.-ben meghatározott legnagyobb összegénél.

 

A szorzók alkalmazása ebben az esetben logikailag hibás, egy példán könnyen be lehet látni, miért:

Tegyük fel, hogy kiderül, hogy a munkáltató egy esetben súlyosan veszélyeztette dolgozókat, mert nem végezte el az adott gép üzembe helyezését, ezen kívül 7 normasértést is elkövetett, pl. nem volt minden felirat magyarra fordítva az üzem gépein, hiányzott a forgásirány jelölése, egyéb kisebb szabálytalanságok voltak, amelyek több, mint egy hónapja fennálltak.

Az adott gépen 6 fő dolgozik több műszakban, tehát a bírságalap 6x50.000 Ft. 8 normasértés történt, ennek a szorzója 3, az egy hónapnál több időtartam szorzója 5. Tehát a szorzók szorzata 15, így a bírság 50.000 x 6fő x 5 x 3= 4.500.000 Ft! Ez irreális összeg a tényleges veszélyeztetéshez mérten, pláne hogy az új gép üzembe helyezése gyakran csak formaság, hiszen gyárilag biztonságos állapotú, a telepítését hozzáértők végzik, ritkán rontják el. Ha csak egy kezelőt veszünk, akkor is 750.000 Ft a bírság, még így is túl sok.

Rengeteg hasonló példát lehetne felhozni, amik mind a szorozgatás abszurditását bizonyítják. Különösen furcsa, hogy a 7 többi normasértés alapesetben nem is bírságolható (esetleg szabálysértésként), ha viszont megemelik a szorzótényezőt, akkor gyakorlatban mégis. Ugyanis ha csak a bírságra alapot adó súlyos veszélyeztetés állna fenn, akkor a bírság 250.000 Ft lenne. A 7 többi szabálytalanság tehát + 500.000 Ft-ot ér.

Persze ebben az esetben az is egy fogalomzavar, hogy a normasértések emelik a szorzótényezőt, ami szakmailag nehezen indokolható, mivel a többi normasértés munkavédelmi bírsággal egyáltalán nem is szankcionálható. Ez olyan, mintha 10 év lenne az emberölés büntetési tétele, és minden további bűntett, még a tyúklopás is ezt szorozná. Így egy ember életének kioltása 10 évet, egy ember megölése és 7 tyúk ellopása pedig 30 év lenne. Ebben a keretben helyesnek azt találnánk, hogy 8 emberért kapjon az elkövető 30 évet, a másik esetben pedig 10 évet +pár hónapot a tyúkokért.

A darabszámtól függő szorzótényezőt egyébként is csak a súlyos veszélyeztetésre lenne indokolt alkalmazni, a többi normasértésre ott a szabálysértési bírság.

Sokkal ésszerűbb lenne a szorzókat összegként meghatározni. Az előbbi példánál maradva a 6 fő veszélyeztetése legyen 6x 50.000 Ft, a 7 további veszélyeztetés legyen plusz 2 x 50.000 Ft (azért csak kétszer, mert egy alapdíjat már megkapott a létszámnál), az időtartam miatti p ótlék (már ha egyáltalán van ennek értelme) 4x 50.000 Ft. Így a teljes bírság "csak" 600.000 Ft, ami sokkal reálisabb, nagyságrendileg ilyen összegeket szabtak ki eddig is hasonló szituációkban.

További probléma, hogy az 5§ (2) bekezdés szorzóit akkor lehet alkalmazni, ha a hatóság bizonyítani tudja, hogy a veszélyeztetés időtartamát. Erre objektív eszközei nem nagyon vannak, sok esetben csak a dolgozók tanúvallomása, kivéve a dokumentációs hiányosságokat, ott pedig eleve értelmetlenek az egy napnál rövidebb kategóriák. Ha pl. a kockázatértékelést nem készült el, akkor az egy óra késés hogy mérhető, és mi értelme van? Egy hét vagy hónap késés esetén pedig a három-ötszörös bírság ismét csak irreális.

A károsodás mértékes szerinti súlyozásnak 6§ (2) éppen lenne értelme, ha a többi szorzótényező nem emelte volna fel annyira az alapot, hogy egy újabb szorzás az egekbe repítse. Az előző példánál maradva a halálos baleset 45.000.000 Ft-ra, a súlyos baleset 13.500.000 Ft-ra emelné a bírságot, amit a 10 milliós felső határ korlátozna le. Ha 100 ember érintett egy szabálytalanságban, és közülük egy meghal, ugyanannyi a bírság, mintha mind a száz odaveszne. Itt ismét két hasonló kategória ütközik, a veszélyeztetettek száma is jól megnyomja bírságot, plusz ez keveredik a súlyossággal. Sokkal ésszerűbb lenne az áldozatok számára vetíteni a szorzótényezőt, pl. halálos áldozatonként 10 x 50.000 Ft (valószínűleg meg kéne emelni itt a szorzót, mert egy halottért kevés lehet az 500.000 Ft bírság, ezt korábban súlyosabban szankcionálták. )

A károsodás mértékes szerinti súlyozással még egy szakmai probléma van, ugyanis a balesetek szinte soha nem egy szabálytalanság miatt következnek be, hanem több kisebb nagyobb szabálytalanság, tévesztés, munkavállalói hibák együttállása okoz balesetet. (ld. Reason "sajt" modellje)

Emiatt egy baleset esetén kiszabott bírságnál mindig számolni kell a több normasértés miatti szorzótényezővel, (ui. ha nem lett volna több hiányosság, eleve baleset sincs) valamint a károsodás mértékes szerinti szorzótényezővel is, pedig ez a két tényező nem egymástól független súlyosbító körülmény, hanem ugyanannak a problémának két arca. Ha a károsodás mértéke szerinti szorzótényezőknél ezt figyelembe vette a jogalkotó, akkor logikailag helyesen járt el, de kétlem, hogy az volt az eredeti szándék, hogy egy halálos baleset esetén eleve 30 szoros legyen a szorzó. (éppen 10 szinte sosem lesz a szorzó, mert egyetlen szabálytalanság nagyon ritkán okoz halálos balesetet)

A "rovott múlt" ismét túl nagy súllyal esik latba, mert nagyon a szerencsén alapul. Ha val akit ellenőriztek korábban, és ekkor kapott egy kisebb bírságot, akkor most a másfélszeresét fizetheti. Egy hasonló cég lehet, hogy sokkal nagyobb kutyaütő volt, csak épp megúszta a korábbi ellenőrzést, ezért ugyanazért jóval kevesebbet kap. 10-20 % emelés indokolt lehet, de az 50% túl sok. Talán korábban csak 100.000 Ft bírságot kapott a cég, most pedig a kétmilliós bírságából három lesz emiatt.

 

A 6. § (5) pontja ismét keveri a normasértést és a súlyos veszélyetetést: "A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szorosára csökken."

A normasértés nem is bírságolható, csak ha egyben súlyos veszélyeztetés is.

 

A 7. § mérlegelési jogkörei ismét nem eléggé átgondoltak. A hatóság az eddig kiszámolt bírság mértékét 20%-kal megemelheti néhány esetben.

a) megállapítja, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja,

A munkavédelmi törvény szerint a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás amúgy is veszélyeztetés, amiért egyszer már kap bírságot, ugyanazért a veszélyeztetésért most ezt még meg is kell emelni? A 10% amúgy is túl alacsony mérték, lehet, hogy az előző mérésnél még határértéken belül volt, most pedig mások a mérés körülményei, ezért több, mint 10%-kal eltér.

c) a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására, Kisvállalkozásoknál nem is kötelező megbízni munkavédelmi szakembert, csak a szaktevékenységek ellátására. (ld. 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 2 mell. 4. pont) Ettől függetlenül egy nem kötelező előírás be nem tartása is emelheti a bírságot?

d) nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, Az alkalmassági vizsgálat hiánya amúgy is súlyos veszélyeztetés, a foglalkozás-egészségügyi orvos pedig a gyakorlatban ezen kívül úgysem csinál mást. Itt ismét kétszeres bírságolás történik, mert bírságalap és szorzótényező is ugyanaz.

h) jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort,

Ebben az esetben eleve elmulasztotta a Mvt. 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolási kötelezettségét, ami önmagában is bírságalap

i) megállapítja, hogy a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.

A Mvt. mindenhol a munkavállalók védelmével azonos súllyal kezeli a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmét. Ez indokolt is, mert pl. egy szabadtéri munkavégzés hatókörében tartózkodhatnak gyerekek, járókelők, stb., akiktől sokkal kevésbé várható el, hogy vigyázzanak magukra, mint az erre felkészítettet, ezért fizetett munkavállalóktól. Ezzel szemben az ő veszélyeztetésük csak 20%-át éri egy dolgozó veszélyeztetésének. A logikailag helyes megoldás az lehetne, ha a 4. §-ban a munkavédelmi bírság alapösszege súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként vagy munkavégzés hatókörében tartózkodónként lenne ötvenezer forint.

 

0,8 a szorzótényező, ha

c) a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

Nem könnyű értelmezni, mi fogadható el szigorúbb intézkedésnek, mert lehetségesek olyan jelentéktelen szigorítások is, melyeknek semmi hatásuk a biztonságra (gyakorlati példa: van ahol ebédszünetben is kell hallásvédőt viselni). Ezt nyilván a hatóság mérlegelési hatáskörében nem fogadja el szigorúbb intézkedésként, de a határeseteknél nem ilyen egyértelmű a helyzet. Konkrét utalást egyet találtam a munkavédelmi törvényben, mely szerint:

Mvt. 79.§ 1 (d) (a munkavállalók, a munkáltatók érdek-képviseleti szervezetei és a Kormány képviselőiből álló Munkavédelmi Bizottság) ajánlásokat alakít ki a munkavédelemre vonatkozó szabályokban rögzítetteket meghaladó munkavédelmi követelményekről;

 

A Munkavédelmi Bizottság nem nagyon jeleske dett ezen a területen, az utóbbi időben ilyet nem alakítottak ki, de ez hátha változni fog.


 

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség pályázati felhívása - a munkavédelmi jellegű bírságok felhasználására. 

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban:OMMF) nyílt pályázatot hirdet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 80. § (2) bekezdése és a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/2009. (XII. 23.) SZMM rendeletben foglaltak alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására. Tovább a részletekhez. 


 

Füstmentessé váltak az év elején a zárt terek

Január 1-je óta gyakorlatilag minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás:

a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében sem gyújthatunk már rá. Tovább a cikkhez.

Forrás: nefeledd.info

 

Ha tetszett a cikk ossza meg ismerőseivel: Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on

 

AKE - A perfekt megoldás

Dunaker Kft - Alapítva 1986

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012.- Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

Zalaerdő Zrt - Erdészek az erdoért

Prebena - Német szegezogépek, kompresszorok

Ráció szerszám - Prebena, Festool

Forestinvest.hu

ERFARET Tudásközpont

Magyar Belsőépítészet

KARDEX Kft - Erdészeti-faipari termelés, kereskedelem. Furészáru termelés: elsosorban bükk és tölgy. Belföldi, nemzetközi szállítás. Export-import tevékenység.

LEITZ Hungária Szerszám Kft




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.