Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon

A 19. század első felének bútorművészete több mint egy évszázada töretlen közkedveltségnek örvend hazánkban és Közép-Európában.

Kiállításunk e napjainkig népszerű és széles körben keresett stílusok sokarcúságának és váltakozásának, valamint eredetének és elterjedési útjának bemutatására vállalkozik.

A korszak legjellemzőbb bútorfajtái és formái mellett teret kapnak a kiállításban a korszak órái, zongorái, céhládái, amelyek mind az asztaloskultúra magas színvonalának bizonyítékai. A kiállítás egyik szenzációja a Papnövelde utcai Arany Oroszlán patika 1939-ben átalakított, majd 1951-ben államosított berendezésének visszaállítása a biedermeier kori állapotába.

A kiállítás kiindulópontja, hogy a magyarországi bútorművészet szellemi és gazdasági központja a 19. században Pest-Buda lett. Amíg a 18. századi bútorművészetben több központtal lehet számolni - elsősorban az egyházi központok, illetve Pozsony, Sopron és Debrecen - addig a 19. században, elsősorban Pest rohamos fejlődésével összefüggésben a főváros lett a lakberendezéshez köthető iparágak országos jelentőségű centruma. A magyarországi bútorművészet kb. 1800 és 1840 közötti időszakában a Habsburg Monarchia egészét tekintve a stílusterjedés útja kimutathatóan Bécsből eredeztethető; a történeti Magyarország területén pedig - egyes nyugati határterületek közvetlen bécsi igazodását nem számítva - elsősorban Pest-Buda volt a társadalmi elit ízlésbeli tájékozódása számára mérvadó.

A tárlat a stílus- illetve divatkövetés útját szeretné elsősorban bemutatni: azt a folyamatot, ahogyan az elsősorban bécsi minták (mintalapok, rajziskolai tanulmányrajzok, enteriőrképek, illetve bútorok) hatnak a pest-budai asztalosok formai és technikai világára, ez pedig kisugárzik a vidéki központok bútorművészetére.

A kiállítás alapanyagát a Kiscelli Múzeum bútorgyűjteményének egyik legértékesebb része, a gazdag biedermeier bútorállomány képezi, kiegészítve a Kiscelli Múzeum kéziratgyűjteményében őrzött asztaloscéh-iratanyag és tárgyi emlékek (behívótábla, céhláda, céhes könyvek).

A kiállított műtárgyakat számos magyarországi nagy gyűjtemény, mint pl. az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a debreceni Déri Múzeum, stb. kölcsönzi.

A bútoranyagot a vidéki rajziskolák eddig soha be nem mutatott nagyszámú szép tervrajza és kvalitásos grafikai lapja, valamint magángyűjteményekből származó enteriőrképek színesítik.

Forrás: BTM