Megalakult az Erdészek Európai Tanácsa - Council of European Foresters - CEF

Az aláírás csak formai esemény volt, hogy tovább lehessen folytatni az CEF kiépítését, az európai és világfórumokon való elfogadtatását.
A megalakításban kezdeményező és vezető szerepe volt Marian Stoicescu erdőmérnöknek, a Román Erdészeti Szakszervezeti Konföderáció (CONSILVA) elnökének.

A CEF egy európai civil szervezet lesz (FATÁJ szerk: tervei szerint), mely minden erdészetben tevékenykedő társulást, egyesületet és szakszervezetet befogad tagjai közé.

A szervezet célja

- Együttműködés kifejlesztése az erdészek, valamint az erdészek és a társadalom között,

- Az erdészek, a CEF. tagjainak érdekképviselete országos, európai és globális szinten,

- Nemzetközi összefogás az erdészek között,

- A tagok informálása a világ és a kontinens erdészeti témáiról,

- A tagszervezetek és az erdészek képviselete a nemzetközi intézményeknél, mint pl. ENSZ, Európai Parlament,

- Európai Bizottság és egyéb erdészethez kapcsolódó területeken, természetvédelem, bioenergetikai kutatás, fa és biomassza,

- Kapcsolatfelvétel, együttműködés a CEF és más nemzetközi erdészeti szervezetek között.

A szervezet felépítése

- A tagság bármely európai erdészeti társulás, egyesülés számára elérhető.

- A Tanács a tagszervezetek egy-egy képviselőjéből áll, évi rendszerességgel ülésezik, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

- Az Elnök képviseli a szervezetet a nemzetközi szervezetekkel való tárgyalásokon, minden fontos erdészeti találkozón. Az Elnököt 6 hónapra választják.

- A szervezetet mindig a soros elnökhöz tartozó civil szervezet működteti, de a találkozókkal kapcsolatos költségeket mindenki maga fedezi. Így nincs tagdíj sem.

- Mindezen keretek között működő szervezet olyan civil szervezeteket fogad tagjai közé, amelyek saját országukban demokratikusan működnek, politikailag és vallásilag legyenek semlegesek.

CEF alapító tagországok képviselői

Mi is van a megalakulás hátterében?

Az Európai Unióban jelenleg nincs önálló erdészeti adminisztráció. Ez azt is jelenti, hogy a Bizottság szervezeteként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságon belül a vidékfejlesztéshez kapcsolódóan egy "Biomassza, bioenergia, erdészet és klímaváltozás" referatúra hordozza egyáltalán a nevében az erdészetet, így az erdők védelme, gyarapítása, az erdővel foglalkozók, dolgozók érdekeinek érvényesítése sincs kellő súllyal képviselve az Unióban.

2010-ben, a következő tervezési időszakra készülve, az országok között elindult egy párbeszéd a 2013 utáni erdészeti stratégiával kapcsolatban. Az E.F.C. megalakulása ezt a folyamatot szeretné gyorsítani és erősíteni. Az első cél az önálló szervezeti egység létrehozása a Főigazgatóságon belül. Ez már a támogatási pénzek elosztásánál is jelentős előrelépést jelentene. Az is köztudott, hogy az EU-n belüli országok egy része nem sokat törődött az erdészet ügyével, "kis falat" volt ez a közös agrárpolitikán belül. Jó néhány, jelentős erdőterülettel bíró országnak az nem is volt érdeke, hogy az EU-s szabályozások, úgymond "rátelepedjenek" a hazai erdőgazdálkodásra. Ebből fakadóan az is látszik, hogy a divatba jött környezet- és természetvédelem - ezek is fontos területek persze - túlsúlya érezhető az országok erdészeti politikájában és a törvénykezésben. Ez a példa nem teszi mindenütt kívánatossá a helyenként túlszabályozott uniós direktívák elfogadását.

Ugyanakkor érezhető az is, hogy a frissen belépők között többen küszködnek súlyos problémákkal az erdők biztonságos fenntartását illetően. Az ottani erdészek és erdők számára mentsvárat jelent a közös szabályozás érvényesítése a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő kormányok és politikai érdekcsoportok visszafogására, valamint a támogatások célszerű felhasználására.

Az erdők ügye mindenhol országos ügy, mindenki úgy érzi, ehhez ő is ért valamit. Azok azonban, akik ténylegesen az erdőben dolgoznak, sokszor a legkülönfélébb támadásokat kell, hogy kivédjék munkájuk mellett. Az erdővagyon fenntartása, növelése és a személyes egzisztencia olykor egymással szembe kerülnek szakmánkban. A CEF. nem titkolt célja a szakszemélyzet lét- és munkafeltételeinek biztosítása.

A fentieket legjobban az alapító nyilatkozat preambuluma foglalja össze:

"Az erdők a globális környezet alapvető fontosságú részei; sokféle terméket és szolgáltatást nyújtanak világszerte. Az erdők fontossága a gazdasági és társadalmi fejlődésben, a szegénység felszámolásában, a környezet fenntarthatóságában, energiaforrásként és vízmegkötő szerepe miatt, a klímaváltozás enyhítésében és az ahhoz való alkalmazkodásban, az elsivatagosodás és az erózió elleni küzdelemben, a biodiverzitás megőrzésében, a vízgyűjtőterületek védelmében és a természeti katasztrófák esélyének csökkentésében meghatározza az erdész szerepének újraértékelését globálisszinten, mely indokolja az Erdészeti Alapító Nyilatkozat szükségességét."

Nem véletlen ezért, hogy az alapító okiratot elsőként Románia, Moldova, valamint Horvátország legnagyobb erdészeti szakszervezete és Törökország Erdőmérnöki Kamarájának vezetője mellett az EFDSZ elnöke, dr. Halmágyi János is aláírta. Az EFDSZ Elnöksége előzetesen egyetértett az okmány aláírásának fontosságával.

Az elkövetkező évben a románok adják a CEF elnökségét. Az elnökségnek és az új elnöknek legfontosabb feladata lesz az új szervezet programjának kidolgozása, és annak bemutatása az EU, az ENSZ szakintézményei, valamint az erdészet, az erdészek iránt felelősséggel gondolkodó civil szervezetek számára.

Ebben a magyar erdészeknek is részt kell vállalniuk.

Dudás Péter, az EFDSz főtitkára

Forrás: EFDSZ - Erdészeti és Faipari Híradó

FATÁJ kiegészítés:

1965 óta létezik az UEF - Union of European Foresters (Európai Erdészek Úniója) nevű szervezet.

A Berlinben alapított szervezetet jelenleg 19 ország (Albánia, Austria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Cpprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Lichtenstein, Luxemburg, Moldávia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország és Svájc) 23 csatlakozott szervezete alkotja.

Az UEF tagszervezetei közel 80.000 erdészt képviselnek az erdőgazdálkodás valamennyi tulajdonformájából (állami, közösségi, magán).