Gondolatok a megújuló energiahordozók új támogatási rendszeréről

Ugyanakkor álláspontunk szerint a koncepció néhány részterülete finomítható, a biomassza szabályozási elképzeléseket pedig javasoljuk az erdészetek, a potenciális felhasználók és a fogyasztók bevonásával ismételten végiggondolni.

A kormány első olvasatban szeptember végén tárgyalta meg "a megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszerről (METÁR)" szóló előterjesztést, amely új alapokra kívánja helyezni a megújuló energiák támogatását. A koncepció alapjával egyetértünk, ugyanakkor a modell néhány eleme még nem kristályosodott ki kellőképpen.

A tervezet szerint az egyes energiahordozók átvételi árát jogszabály fogja fix árként meghatározni. Megjelenik azonban az a gondolat is, hogy az egyes energiahordozó fajtákat használó erőművek létesítését kvótákhoz kötik. A fix ár és a kvóta egyidejű alkalmazása szabályozási zavarokhoz vezethet. Könnyen megismétlődhet a 2007-ben meghirdetett szélerőmű beruházási tender, ahol a 330 MW-os kvótánál lényegesen több pályázat érkezett, a beruházások túltámogatottá váltak, korrupció gyanús ügyek keletkeztek (lásd a jelenleg folyó osztrák vizsgálatot). A kvótarendszer jó szabályozási eszköz lehet, de bevezetése esetén fix árak alkalmazása helyett szabályozott formában zajló ártendereztetést javaslunk. Ez a rendszer átlátható módon garantálná a társadalmi hasznosság és a legkisebb költség elvének érvényesülését.

A kormány által megtárgyalt rendszer féloldalas, két szempontból is. Egyrészt csak a villa-mosenergiára vonatkozik, önálló hőtermelésre nem. Ez azért is szembetűnő, mert az év elején elfogadott Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv a megújuló hőtermelést kiemelt fontosságúnak tartja. Sok esetben az önálló hőtermelés racionálisabb, mint a villamosenergiával kapcsoltan történő hőelőállítás. A METÁR által nyújtott termelési támogatás és az egyéb beruházási kedvezmények kapcsolata is kidolgozatlan, ami túlzott vagy alultámogatásokat eredményezhet.

Az előterjesztés a faállomány védelmében több szigorú intézkedést javasol. Ezek közé tartozik olyan mikrokörzetek kialakítása, ahol a helyi - 30 km-es körzetben előállított - biomassza kerül elégetésre. Ennek érdekében a támogatható erőművi kapacitásokat 10 MW-ban, távfűtéssel kapcsolt termelés esetén 20 MW-ban korlátozza.

Kivitelezhetetlennek tartjuk az erdészeti ellátási, beszállítási vonzáskörzetek kialakítását. Az erdészeteket, tűzifa kereskedőket nem lehet korlátozni abban, hogy terméküket csak egy bizonyos távolságon belül értékesítsék. Ez Európai Uniós szabályokat sért. Társadalmi hasznosság szempontjából kedvezőbb megoldás, ha a szabályozás nem az erőművek teljesítményét korlátozza 10 illetve 20 MW-ban, hanem támogatásukat valós hőigény meglétéhez köti. Javasoljuk továbbá, hogy a szabályozás ne tegyen különbséget attól függően, hogy az erőművek ipari vagy lakossági hőigényeket elégítenek ki.

A megújuló energiák elterjesztésének támogatása nagymértékben befolyásolja az erőművi beruházásokat, valamint a végfogyasztói villamosenergia árakat, ezért kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a szabályozási rendszer véglegesítésébe az illetékes minisztérium vonja be az szakmai és fogyasztói érdekképviseleteket. Az IPENERG készséggel együttműködik a legracionálisabb gazdasági modell kialakítása érdekében.

Budapest, 2011. október 6.

Zarándy Tamás - igazgató, IPENERG

Forrás: IPENERG sajtóközlmény