Vélemény a Nemzeti Energiastratégia 2030-ról

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a kormany.hu helyen 2011. május 13-án tette közzé a Nemzeti Energiastratégia tervezetét (Dokumentumok, Böngészés, NFM, Alaptevékenységhez kapcsolódó dokumentumok):

"2011. május 13-án megkezdődött a Nemzeti Energiastratégia és az ahhoz kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) és gazdasági hatáselemzés társadalmi egyeztetése. A véleményezők energiastratégiával kapcsolatos észrevételeit az energiastrategia@nfm.gov.hu e-mail címre várják a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársai, a környezeti vizsgálat kapcsán felmerülő hozzászólásokat az estrat-skv@nfm.gov.hu e-mail címre küldhetik 2011. június 12-ig." Az anyagok elérhetősége: letöltés kapcsolón egy zip-ben 3 dokumentum. Ezek: NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA, a GAZDASÁGI HATÁSELEMZÉS és STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV).

A FAGOSZ, a MEGOSZ, a MERSZ és az OEE közös véleményt írt a NES2030-hoz. (7 oldal, doc)

A 4 szervezet általános véleménye volt:

"Az aláíró szervezetek általánosságban egyetértenek, hogy megújuló energiák hasznosításának növelése a Nemzeti Energiastratégia 2030 fontos része. Ezen belül a szilárd biomassza felhasználás növelésének stratégia által megfogalmazott törekvéseivel is egyetértünk, azzal a kiegészítéssel, hogy a jelenleg felhasznált megújuló energiaforrások (energiahordozók) meghatározó része az erdőből származik és a Stratégia időtávján ez az arány csak lassan fog csökkenni. Emellett azonban rögzíteni kell, hogy a hazai erdőkből származó faanyag másik fele ipari nyersanyag és javasolt e felhasználási mód elősegítése is. A faipar fabeszerzési versenypozícióját megtartani vagy javítani szükséges. Szintén az anyaghoz kapcsolódó általános véleményünk, hogy a Környezeti értékelés szerzője egyáltalán nem vagy legalábbis nem eléggé ismeri az erdőgazdálkodás jogszabályi és szakhatósági környezetét, illetve nincs erdőgazdálkodói gyakorlata. A társadalmi vitára bocsátott anyag ezen része olyan szintű pontatlanságokat tartalmaz, ami az erdőgazdálkodással kapcsolatos részek értékelhetőségét megkérdőjelezi."

A NES2030-cal kapcsolatban jelezték, hogy nem látják az egyetlen határozott útvonal kijelölését. Nem látják annak a ténynek a megjelenését az iratban, hogy a megújuló energiahordozó felhasználás igen nagy része fa, továbbá hogy ennek nagyobbik része az erdőgazdálkodásból származik. (Figyelemre méltó az EUROSTAT-nak az EU egészére vonatkozó hasonló, nemrég megjelent megállapítása: FATÁJ 2011-06-16.) Az egész anyagban általában kimaradtak fontos megállapítások a fával, az erdőgazdálkodással kapcsolatban és több esetben pontatlan a fogalmazás.

Jeleztük, hogy az iratban többször hivatkozott CCS (Carbon Capture and Storage: szén leválasztás és tárolás) szempontjából is megfeledkeztek az erdők és fatermékek szénmegkötő és széntároló képességéről, illetve ennek számbavételéről. Hasonlóan az alacsony szénintenzitású termékek alkalmazásának igényénél sem említik a fát, mint ennek megfelelő megoldást.

A stratégiailag lehetséges utakat bemutatja az anyag, de nem igazán választ közülük, sőt a legközelebbi döntési pont, a KÁT átalakításával kapcsolatban sem tartalmaz semmi konkrétumot.

Nem láttuk az anyagban, hogy jelezné: a biomasszák közt a fa nem csak energiahordozó, de ipari alapanyag is.

Az SKV, a környezeti értékelés erdészetre vonatkozó részeivel kapcsolatban összességében az az érzésünk, hogy a szerző nem vagy nem eléggé ismeri az erdőgazdálkodás jogszabályi és szakhatósági környezetét, illetve nincs erdőgazdálkodói gyakorlata. Javasoltuk, hogy a stratégia és a környezeti értékelés szilárd biomasszával összefüggő részei további munkálataiba vonjanak be erdészeti-faipari szakembert is.

A 4 szervezet által írt közös vélemény teljes szövege olvasható a fenti kapcsoló segítségével.

A véleményezési határidő előtt, június 1-jén társadalmi egyeztetést tartott a NES2030-ról az NFM Klíma és Energiaügyi Államtitkárság. Itt Bencsik János államtitkár ismertette a stratégiát, majd előadást hallhattunk az SKV-ről is. Lényegében alapvető újdonság a már leírtakhoz képest nem hangzott el egy dolgot kivéve. Egyik kérdésünkre adott válasza részeként megemlítette, hogy a fafogyasztó erőművekbe és fűtőművekbe szánt fáról eredetigazolást kell tudni majd felmutatni, hogy az a fa tartamos gazdálkodású és legális forrásból származik, aminek tanúsítási díja 150 Ft/m3 lesz.

Ez annyiban figyelemre méltó, hogy 1 millió m3 esetén ez 150 millió Ft-ot tesz ki, de ha a más célra szánt fával kapcsolatban is hasonló szándék lenne, annak eredménye már mintegy 900 millió Ft tanúsítási költség lenne, amit a vevők nem, vagy csak igen csekély mértékben "nyelnének le", tehát lényegében ennyivel csökkenne a hazai erdőgazdálkodók árbevétele és így eredménye.

Azóta e gondolatról más irányból is hallani lehetett, de konkrétumok nélkül.

Mőcsényi Miklós