Az akác a Nyírség aranya - konferencia Baktalórántházán

A hetedik alkalommal megrendezett tanácskozás megnyitóján Szalacsi Árpád, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója azt mondta: az akác mind ökológiájában, mind ökonómiájában komoly tartalékokat rejt. Ugyanis - a klímaváltozásra gondolva - ökológiailag stabil állományokat a jelenlegi ismeretek szerint akácfajjal lehet létrehozni itt a Nyírségben. Az akác termékekre óriási igény mutatkozik világszerte, az igények kiszolgáláshoz azonban innovációra van szükség, viszont már a termesztés során a célválasztékok irányába kellene gondolkodni.

Az akác nyugat-európai elfogadottsága lényegesen jobb, mint Magyarországon. Elfogadottságáért sokat teszünk, de az, hogy invazív fafajként tartják számon, jelzi akad még tennivalónk. Viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy a természetközeli erdőgazdálkodás fenntartásának többletköltségéhez az akácosok hozamai is hozzájárulnak. Azért jó választás Baktalórántháza a konferencia helyszíneként, mert a szándék és a tenni akarás, ami a fafajt sikerre vitte a NYÍRERDŐ-nél, az itteni erdészetnél indult útjára. Nem volt elég a jó termőhely és a jó faállomány, kellett hozzá az a szellemi tőke, amit "A Nyírség aranya" szlogen maximálisan kifejez - hívta fel a figyelmet Szalacsi Árpád.

Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója előadásában a klímaváltozás várható hatásait elemezte az őshonos erdőkre vonatkozóan. Az elmúlt többezer évben nyolc fokkal csökkent az európai átlaghőmérséklet, a következő száz évben viszont a Kárpát-medencében 1,8 fokos emelkedést jósolnak a kutatók. Az intézet létrehozásakor a savas esők vizsgálata adta a legtöbb munkát, most viszont a klímaváltozás valós és vélt hatásainak prognosztizálása. A természetvédelemben dinamikus szemléletre van szükség, folyamatokat kezelő, aktív szerepeket kell vállalni - mondta Borovics Attila.

A Bíró Imre baktalórántházi erdészeti igazgató által levezetett konferencián Dr. Csiha Imre, az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Állomásának igazgatója egy új "Szacsvai" nevet viselő akácfajtáról tartott előadást. Kiss János, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Erdészeti Igazgatóság vezetője az erdőgazdaság elmúlt három évtizedes akáccal kapcsolatos gazdálkodási adatait tekintette át. Gencsi Zoltán erdőmérnök a változó erdőkről szólt, Támba Miklós, a MEGOSZ alelnöke pedig az akác kilátásait a magánerdőgazdálkodás szempontjából vizsgálta.

A tanácskozáson természetesen a térséget ért május eleji fagykár is szóba került. A NYÍRERDŐ Zrt. minden egységét érintette a természeti csapás: legnagyobb mértékben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Nyíregyházi- és a Nyírbátori-, míg Hajdú-Biharban a Halápi és a Debreceni Erdészetet. A felmérések szerint közel 2300 hektár károsodott kisebb-nagyobb mértékben, a kár tízmillió forintos nagyságrendű.

Forrás: Nyírerdő Zrt.

FATÁJ oldalajánló:

A témához kapcsolódóan bővebb ismereteket, akác-termékeket találnak az érdeklődők: www.HungaRobinia.hu

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel: