Milliárdos kárt okoznak a fatolvajok

A kivágott egyedek értéke mellett az újratelepítés és a védekezés költsége is az erdészeteket terheli. Bár a rendőrség csökkenő tendenciáról számol be és a fűtési szezonnak is vége, a híradásokból továbbra sem tűntek el a fatolvajok pusztításairól szóló hírek.

Közfelháborodást keltett télen, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található Nemesgulács védett területéről lopott fát egy tolvaj. Az elkövető ellen természetkárosítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt eljárás indult, ám az ehhez hasonló esetek elkövetői sokszor még most is ismeretlenek maradnak.

- A huszonkét állami erdőgazdaság az őket ért károkkal összefüggésben tavaly 120 millió forint értékben tett feljelentést a rendőrségen - közölte lapunkkal Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület elnökségének titkára.

Hozzátette: ez csupán az ellopott faanyag értéke, az ország erdeinek mintegy felét kezelő, nagyjából egymillió hektáron gazdálkodó erdészeteket összességében ennél is nagyobb kár éri az illegális fatolvajok tevékenysége miatt. Az a természeti kár ugyanis felbecsülhetetlen, amit az alkalmi favágók a még nem vágásérett vagy éppen védett állományok megtizedelésével okoznak. Nehezen becsülhető a növedékveszteség is (amikor az egyedeket nem a tervezett időben, hanem jóval korábban vágják ki a bűnözők, így a növekményből származó haszon elvész). A visszatelepítés költsége viszont számszerűsíthető, ami terepviszonyoktól, fafajtól függően legalább egymillió forint hektáronként.

További veszteség éri az erdőgazdaságokat azzal, hogy a megelőzésre, védelemre kénytelenek fordítani forrásaikból. A sorompóépítések, a rendőrség, polgárőrség, mezőőrök munkafeltételeinek támogatása, a velük való együttműködés, őrző-védő cégek szolgáltatásainak igénybevétele évente további legkevesebb tízmilliós ráfordítást igényel a gazdaságoktól. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságánál (MGSZHEI) a közvetett károk közé sorolták az eróziót, talajkárosodást, környezetszennyezést és az élővilág degradációját, amelyek mértékét megbecsülni sem lehet.

Az MGSZHEI előtt ismertté vált illegális fakitermelés mértéke 2008-ban és 2009-ben megközelítette a kétszáz hektárt, illetve az ötvenezer köbmétert. Az így kitermelt faanyag értéke - tűzifaáron számolva - körülbelül 750 millió forint, az újraerdősítés költsége további közel százmillió forint. Az erdészeti igazgatóság a számadatokhoz hozzáfűzte, hogy a falopások egy része, különösen a rendezetlen, erdőgazdálkodóval nem rendelkező erdőkben, valamint a nehezen megközelíthető magánerdőkben jellemzően felderítetlen marad.

A Pilisi Parkerdő Zrt. területéről évente ezer-ezerötszáz köbméter fát lopnak el részben saját fűtési, nagyobbrészt továbbértékesítési céllal. A leginkább érintett területek Csobánka, Pomáz, Ráckeve, Isaszeg, Valkó térsége és Pest egyes külső kerületei. A fatolvajok csak ebben az erdőgazdaságban összességében évi húsz-huszonöt millió forintnyi anyagi kárt okoznak. A főváros környékén ténykedő cég még így is a kevésbé balszerencsések közé tartozik, hiszen a közeli lakott részek miatt nagy egybefüggő területeket nem tudnak eltüntetni a tolvajok, és segítséget jelent számukra a lakosság környezettudatossága, a kirándulók minden gyanús esetet azonnal jelentenek.

Közel sincs ilyen "ideális" helyzetben az Északerdő Zrt., amely elképesztő összegeket kénytelen a védelemre fordítani, de még így is óriási veszteségeket szenved el. Emlékezetes eset volt, amikor szinte fa is alig maradt a Natura 2000 oltalom alatt álló sajóládi területen. Évente hét-tízezer köbméter fát lopnak el a zrt. területéről, ami nyolcvan-száz millió forintos veszteséget jelent az Északerdőnek.

Az állami gazdaságok szerint a legfontosabb az lenne, hogy elrettentő erejű bírósági ítéleteket szabjanak ki, de ez eddig nem volt jellemző, a fatolvajok megúszták enyhe és behajthatatlan szabálysértési bírsággal, miközben egyre durvább módszereket alkalmaznak. Sokat emlegetik például azt a 2008 őszi esetet, amikor Budapest XV. kerületében a bűnözők rá is lőttek az erdészet munkatársaira.

Az MGSZHEI-nél ugyanakkor úgy látják, hogy az elmúlt években mind a falopás, mind az illegális fakitermelés terén a rendőrségi és az ügyészségi gyakorlat kedvező irányba módosult. Növekedett a rendőrség eszköztára, mivel már az elkövetők által a fakitermelésben használt eszközök (motorfűrész, balta) mellett a szállítóeszközök (személy- és teherautó, fogat, kerékpár) lefoglalására is van lehetőség. A legfőbb ügyészség állásfoglalását követően ugyanakkor az illegális fakitermelés már környezetkárosításnak számít, amely bűncselekmény, és kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A kedvező bírósági gyakorlat, a meghozott ítéletek hatására az illegális fakitermelés mértéke összességében csökkent, a falopások intenzitása azonban sajnos közel változatlan - közölték lapunkkal a hivatal szakértői.

Az erdészeti igazgatóság kiemelte, hogy a 2009-ben elfogadott erdőtörvény számos olyan szabályozást tartalmaz, amelynek célja az illegális fakitermelés, falopás visszaszorítása, az elkövetők elleni hatékony fellépéshez szükséges jogi eszköztár biztosítása. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az állam tervei szerint az erdő védelme, károsításának megelőzése, valamint az erdészeti hatósági tevékenységhez kapcsolódó ellenőrzés érdekében az erdészeti hatóság szervezetében erdővédelmi szolgálatot fognak működtetni. Emellett az erdőgazdálkodó vagy az ő megbízása alapján a jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőből kitermelt faanyag származásáról a szállításhoz köteles igazolást (szállítójegyet) kiállítani, amelynek alapja az erdőgazdálkodási műveleti lap. A szállítójegyet a faanyag szállítója köteles a szállítás során magánál tartani, és azt a hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni. Tilos továbbá az erdő látogatójának - a munkavégzésre jogosultakon kívül - motorfűrészt, 500 grammnál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 centiméternél nagyobb vágólap-hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdei utakon és az erdőben.

Forrás: MagyarNemzet

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel: