Fa, OSB, MDF: mikor, melyiket érdemes használni?

Gyakran merül fel a kérdés, hogy milyen munkához melyik anyagot érdemes használni, és egyáltalán, mi a különbség árban, felhasználási helyüket tekintve, vagy éppen fizikai tulajdonságaikat illetően. Ezen szempontok alapján vizsgáljuk ma meg a fát, az OSB lapot és az MDF lapot.

Az ügyes kezű ezermesterek és a hobbi barkácsolók is előszeretettel használják a fát, és annak különböző formában feldolgozott változatait, mivel viszonylag könnyen és gyorsan megy velük a munka, remek fizikai tulajdonságaikról nem is beszélve.

Fa

A fát - a szárazépítészet ősi építőanyagát - szinte nem is kell bemutatni senkinek. Széles körű felhasználhatósága és természetet idéző mintázata miatt - amely egyedi arculatot ad minden darabnak - mind a mai napig az egyik legnépszerűbb anyag. A fa megfelelő kezelés mellett csaknem 600 évig képes megőrizni eredeti fizikai tulajdonságait, ennek köszönhetően előszeretettel alkalmazzák építmények tartóelemeként is. A korszerű szárazépítő anyagok megjelenése miatt azonban a fa megítélése alapos változáson esett át az elmúlt néhány évtizedben, egyre inkább az exkluzivitás irányába mozdul el. Ezt nem csak szemet gyönyörködtető természetes mintázatának köszönheti, hanem annak a ténynek is, hogy 100 m3 élő fából körülbelül 6-8 m3 minőségi faanyag nyerhető ki. Ez egyértelműen hatással van a termék árára is, ami miatt elsősorban a módosabb réteg használja a belső- vagy külső épített környezete kialakítására. Mindemellett a fa csak korlátozott módon képes ellenállni az időjárás viszontagságainak, ezért ahhoz, hogy hosszú évekig megőrizze eredeti állagát, nem szabad elfeledkezni a rendszeres ápolásról. A nedvesség, az UV-sugárzás, valamint számos kártevő ellen is kezelni kell a faanyagot, ami minden évben költséget jelent a tulajdonos számára. A minőségi faanyagok árát elsősorban a fafajta határozza meg. Az egyik legolcsóbb és egyben legnépszerűbb fajta a fenyő. A 15-16 mm vastag, minőségi fenyőlambéria négyzetméterét körülbelül 2000-2500 forintért tudjuk megvásárolni, a 20 mm-es hajópadlóból pedig 3000-3500 forintba kerül ugyanennyi. Ha viszont az OSB-hez hasonló nagyságú táblákban szeretnénk például fenyőt venni, azért már 4-5 ezer forintot is elkérnek a kereskedők négyzetméterenként. A vörösfenyő majdnem kétszer annyiba kerül, mint a borovi, de ha nem fenyőben gondolkodunk, hanem például tölgyet vagy bükköt szeretnénk vásárolni, akkor ne lepődjünk meg a 10-szeres, 20-szoros árkülönbségen sem!

OSB

A rendkívül közkedvelt, rétegelt OSB lapot elsősorban könnyű kezelhetősége, jó terhelhetősége és viszonylag kedvező ára miatt választják a vásárlók. Az esztétika nem tartozik az erősségei közé, ezért magánszemélyek leggyakrabban melléképületek vagy ideiglenes választóelemek anyagaként használják, bár az ízlések különböznek. Felületi kezelésének köszönhetően jól ellenáll a nedvességnek, de a vágások mentén fokozott figyelem szükségeltetik a felhasználó részéről. A szélek kezelésére általában vizes paraffint, vagy lenolaj és vastaglazúr együttesét szokták alkalmazni. További előnye a formatartósság, ami miatt zsindely alá tökéletesen használható, kiváltható vele a régi, deszkás megoldás. Nagy teherbírásának köszönhetően pedig melléképületek, garázsok belső falaként is funkcionálhat, illetve járható felület alakítható ki belőle. Ára kedvezőbb, mint a fáé: egy 15 mm vastag OSB-táblának 1500-1800 forint körül mozog négyzetmétere. Kapható belőle nútféderes - azaz egymásba illeszthető - kivitel is, ebből körülbelül 2000-2300 forint egy négyzetméter.

MDF

Az MDF lapok elsősorban a bútoriparban használatosak, valamint beltéri ajtók alapanyagaként találkozhatunk velük. Természetesen saját célra is lehet vásárolni, és előszeretettel teszik is ezt az ügyes kezű barkácsolók. Legszembetűnőbb előnye az OSB-vel szemben a teljesen sima felület, amelynek köszönhetően jól festhető vagy laminálható. Még otthoni vágás esetén is sima élt kapunk, ugyanis jóval kisebb darabok préselésével állítják elő, mint az OSB-lapot. Rendkívül könnyen és pontosan fúrható, többek között ennek köszönheti népszerűségét a bútoriparban. Hátránya az OSB-vel szemben a kevésbé jó teherbírás, valamint az időjárással szembeni csekély ellenálló képesség, ezért kültéren ritkán találkozunk az MDF-lappal.

Anyagának és gyártási technológiájának köszönhetően sokféle felület képezhető általa, és a felhasználói igényeknek megfelelően többféle MDF-lap is létezik. Vásárolhatunk például teljes keresztmetszetében színezett lapot, vagy hajlítható kivitelt a lekerekített formák kialakításához. Természetesen az ilyen különlegességekért mélyebben kell a zsebünkbe nyúlnunk.

A hagyományos MDF-lap ára alig különbözik az OSB árától: körülbelül 1700-2000 forintért kapunk egy négyzetméteres, 16 mm vastag táblát.

Természetesen nem csak az ár szól az OSB és az MDF - vagy egyéb forgács, préselt, rétegelt - lap mellett, hanem az is, hogy ezek gyakorlatilag faipari hulladékból készülnek, így pedig jelentősen hozzájárulnak környezetünk védelméhez is.

Forrás: IngatlanMagazin

Ha tetszett a cikk, oszd/ossza meg ismerőseivel: