Mától 200 milliárd a magyar vállalkozóknak

Március elsejétől mintegy 200 milliárd forintos keretre lehet beadni újabb gazdaságfejlesztési pályázatokat vállalkozásfejlesztésre, kutatás-fejlesztésre és az üzleti környezet javítására, ebből 100 milliárd forint kifejezetten mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szól - mondta Siba Ignác, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Gazdasági Operatív Program (GOP) irányító hatóság főigazgatója.

Májusban pedig várhatóan további 60 milliárd forint keretet hirdetnek meg kutatás-fejlesztésre, 30 milliárd forintot vállalkozásfejlesztésre, és 46 milliárd forintot az üzleti környezet javítására.

A lehetőségekről szólva Siba Ignác elmondta, hogy a kutatás-fejlesztés területén a hét éves támogatási ciklusban szereplő 280 milliárd forint keretből 90 milliárd forintot kötöttek le a kormányváltás előtt meghirdetett pályázatokon. A vállalkozásfejlesztés 368 milliárd forint keretből 130 milliárd forint maradt, az üzleti környezet javítására szánt hét éves 70 milliárd forint keretéből 55 milliárd forint köthető még le.

A főigazgató tájékoztatása szerint a GOP kutatás-fejlesztési részének 190 milliárd forint szabad keretéből 65 milliárd forintot különítenek el a szegedi lézerközpont kialakításának támogatására, az így megmaradó 125 milliárd forintból 60 milliárd forintot hirdettek meg március 1-jével kezdődő beadással a vállalatok komplex technológiájának, valamint a kis- és középvállalatok innovációs eredményeinek támogatására.

Az üzleti környezet javítása keretében március elsejétől lehet jelentkezni a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésére megjelentetett pályázatra, amelynek 9 milliárd forint a kerete - mondta Siba Ignác. Az üzleti környezet javítására később jelenik majd meg a kiírás a kisfalvak széles sávú internet bekapcsolására 12 milliárd forintos kerettel, illetve várható még a nagy vállalatoknak beszállító kkv-k támogatására szóló pályázat is 27 milliárd forint rendelkezésre álló összeggel. A hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának támogatására 3 milliárd forintot különítenek el ugyancsak a kisvállalkozások számára, valamint 1 milliárd forintot szánnak az üzleti infokommunikáció (sas-központok) kialakításának segítésére.

Az Európai Unió a következő pénzügyi ciklusban, 2014-től a visszatérítendő támogatások arányát növeli támogatáspolitikájában, és erre készülve a vissza térítendő támogatásokat tartalmazó Jeremie-programban az Új Széchenyi Hitelprogram mellett bevezették a Kombinált Mikrohitel konstrukciót. Ez utóbbira ugyancsak március 1-jétől lehet pályázhatnak a kisvállalkozások. A Kombinált Mikrohitel esetén a 10 százalék önerő mellett a fejlesztés maximum 60 százalékára 1-8 millió forint kedvező kamatozással mikrohitelt vehet fel a vállalkozó, és ehhez társul maximum 1-4 millió forint vissza nem térítendő támogatás. Fontos előírás, hogy ebben a konstrukcióban a támogatás összege nem haladhatja meg a mikrohitel nagyságát.

A Jeremie-programról szólva Siba Ignác elmondta, hogy a 2007-2013. évi 200 milliárdos keretből még mindig 165 milliárd forint felhasználható forrás maradt mikrohitelezésre, garanciavállalásra és kockázati tőkére. A 165 milliárd forintból 80 milliárdot mikrohitelezésre fordítanak, 55-60 milliárdos keret lesz a garanciavállalásra és 25-30 milliárd forintot szánnak a már most is jó működő kockázati tőkeprogramba.

A GOP főigazgatója hangsúlyozta, hogy az Új Széchenyi Terv gazdaságfejlesztési pályázatai az eddigiekhez képest sokkal inkább vállalkozóbarátabbak, amit mutat, hogy egyszerűbb eljárási rendet vezettek be, működtetik a projekt partneri rendszert, azaz minden támogatott projektnek egy felelős ügyintézője van, a kifizetéseket pedig felgyorsítják, és 45 naptári napon belül utalják az elfogadott számla összegét.

Forrás: Pénzcentrum