A biomassza erőművek is vitába szálltak Lázárral

Közleményben reagált a Biomassza Erőművek Egyesülése Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének február 8-án tartott sajtótájékoztatóján elhangzott állításokra a villamos energia törvény módosításával kapcsolatban. A szervezet pontról pontra vitatja a politikus állításait, így azt is, amely szerint Magyarországon drágább az áram, mint az Európai Unióban.

Klikk a nagyításhoz.

Nyílt levélben reagált a Biomassza Erőművek Egyesülése a Fidesz frakcióvezetőjének a villamos energia törvény módosításával kapcsolatban tett állításaira, vitatva az abban megfogalmazottakat. Korábban több szakmai szervezet fejezte ki aggályait a képviselő energetikai tárgyú módosító indítványa miatt, így a Magyar Szélenergia Társaság, a Magyar Megújuló Energia Szövetség, illetve a Magyar Kapcsolt Energia Társaság. A szakmai szervezet sajtóközleményében tételesen válaszol a képviselő felvetéseire, egyebek mellett arra az állításra, miszerint horribilis mennyiségű erdőt pusztítanak ki évente nem gazdasági céllal Magyarországon; illetve hogy miért drágább Magyarországon az áram ára, mint az Európai Unióban.

Míg a képviselő szerint "meg kell végre magyarázni az embereknek, miért drágább Magyarországon az áram, mint az Európai Unióban", az egyesülés közleménye leszögezi: a magyarországi fogyasztói áramdíjak európai szinten a középmezőnybe tartoznak, mindezt Európai Uniós források is hitelesen igazolják az fenti ábrán.

A polikus sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint "(..) százezer ember érdekében három- vagy négymillió magyar háztartásban kellene húsz százalékkal több áramdíjat fizetni naponta". Ezzel szemben a Biomassza Erőművek Egyesülése úgy fogalmaz, Magyarországon 95 településen 207 távfűtőrendszer működik összesen, melyek 650 ezer lakás távfűtését szolgálják. Átlagosan három fővel számolva lakásonként, ez összesen mintegy kétmillió lakost jelent - teszik hozzá.

Lázár János felvetése szerint "az erdőgazdaságokban a fahulladéknak meghatározott mennyiségét és minőségét lehessen csak biomassza előállítására felhasználni, és a fának az iparilag, gazdaságilag hasznosítható részét pedig lehessen ipari és gazdasági célra felhasználni".

A biomassza erőművek szerint viszont az erőművekbe most is kizárólag azon faanyag kerül, amely sem ipari, sem gazdasági hasznosításra nem alkalmas. Mindezt az erdészeti hatóság és az erdészeti szakemberek is megerősítik - fogalmaztak.

A politikus azt állította, hogy "(..) horribilis mennyiségű erdőt pusztítanak ki évente nem gazdasági céllal (..)".

A fakitermeléssel kapcsolatosan a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága - röviden: erdészeti hatóság - állít össze hiteles statisztikákat - reagált a Biomassza Erőművek Egyesülése. Ezek alapján az erdősültség a felelős erdőgazdálkodásnak, valamint a szigorú törvényi szabályozásnak köszönhetően az elmúlt negyven év során folyamatosan nőtt, és további növekedéssel számolhatunk a jövőben is - áll a társaság közleményében.

Kimondottan energetikai céllal, a kát-rendszer miatt az erdőgazdaságok nem folytatnak kitermelést - állítják a biomassza erőművek. Az erdészeti terveknek megfelelő fakitermelés során keletkezik olyan választék, amelynek hasznosíthatósága faipari, vagy bútoripari célra nem, csupán energetikai célra alkalmas, ezt a típusú fát nevezzük tűzifának. Az országos viszonylatban keletkező tűzifának csak mintegy harmada kerül erőművi felhasználásra - közölték.

A sajtótájékoztatón elhangzott, "(..) vannak olyan kapcsolt erőművek, amelyek nagy érdekcsoportoknak a beruházásaként jöttek létre hosszú évekkel ezelőtt (..)". Az egyesülés válaszában kifejti: egy olyan iparágban, mint az energetika, nem ritkák az évtizedes megtérülési tervek, ezért természetes, hogy a befektetők, akik Magyarországon hoznak létre energetikai beruházásokat, hosszú távú és kiszámítható környezetre számítanak, hiszen csak sok év múlva láthatják korábbi befektetésük eredményét. Az időközben változó szabályozási környezet jelentősen gyengíti a vállalkozói, befektetői kedvet, hiszen pár forintos árképzési módosulás milliárdokkal befolyásolja egy projekt költségvetését - fűzték hosszá.

A képviselő problémaként említette, hogy bizonyos esetekben "a beruházás már régen megtérült, és a reális költségszint felett óriási profitot kaszálnak, és visznek ki az országból; (..) régen megtérült beruházásokat miért kell a magyar államnak, a magyar adófizetőknek az áramdíj formájában szubvencionálni".

A biomassza erőművek válaszukban kifejtik, a Magyar Energia Hivatal (MEH) feladata, hogy egyenként ellenőrizze az erőművek működését, illetve azok megtérülését. A hivatal csak olyan erőmű számára ad illetve adott ki kát engedélyhosszabbítást, és csak annyi időre, ameddig az meg nem térül. Ezek a számítások a kormány számára jelenleg is hozzáférhetőek a MEH-nél és ezek egyértelműen visszatükrözik a hivatal objektív, felelős és szakmai alapú véleményét - áll a Biomassza Erőművek Egyesülésének közleményében.

Forrás: Napi Gazdaság