A Lenzing AG adománya a Bakonyerdő Zrt. vörösiszap károsultjai javára

A viszkózcellulózt, majd fonalat gyártó ausztriai Lenzing AG 25.000 Eurót adományozott arra, hogy a Bakonyerdő Zrt. érintett munkatársainak segítsen az újrakezdésben.

2010. október 4-én átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka és Devecser közötti, 400×600 m-es vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő egymillió köbméternyi iszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A nehézfémet tartalmazó, erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva az Ajkai kistérségben Magyarországnak. Tíz ember meghalt, a sérültek száma több mint 150.

Forrás: Wikipédia

Forrás: Wikipédia

A fenti képek forrásának kapcsolói bemutatják a vörösiszapot mint anyagot, technológiai mellékterméket, valamint az ajkai vörösiszap katasztrófát és az azt követő eseményeket. Nagyon sok hír és fénykép jelent meg e katasztrófáról, sőt több önálló honlapja is lett a témának: vorosiszap.com, vorosiszap.bm.hu, ... Összesen mintegy 300 házat és 1500 embert érintett.

A Bakonyerdő Zrt. Devecseri Erdészetét és annak vasúti rakodóját is érintette a vörösiszap áradat. Az erdőgazdaság kára 120-140 millió Ft, amiből 80-100 millió Ft-ot tesz ki a épültkár, 25 millió Ft-ot a faanyagban keletkezett kár, és 10-15 millió Ft értékben mondtak le korábban megrendelt vadászatokat. Az érintett településeken lakó több dolgozójuk és volt dolgozójuk háza, ketje egyéb vagyontárgya is kárt szenvedett.

A Bakonyerdő Zrt-nek több évtizede jelentős üzleti partnere a Lenzing AG. E cég fabeszerzői tudomást szerezve arról, hogy a katasztrófa az erdőgazdaságot és annak dolgozóit is érintette, javasolták a cégvezetésnek, hogy adjanak támogatást az újrakezdéshez, újjáépítéshez. A javaslatot elfogadva a Lenzing AG. 25.000 Euró támogatást adott. Ennek átvételére Varga László vezérigazgató és Hajdú Ferenc kereskedelmi osztályvezető látogatta meg december 13-án az osztrák céget. Őket a magyar szaksajtó nevében Mőcsényi Miklós (FATÁJ) kísérte el.

Varga László (vezérigazgató, Bakonyerdő) fényképalbum segítségével mutatja be Peter Unterspergernek (vezérigazgató Lenzing AG) a vörösiszap katasztrófát.
Balról jobbra: Hajdú Ferenc kereskedelmi osztályvezető, Herbert Grill fabeszerzési vezető, cégvezető, Peter Untersperger vezérigazgató, Ladislaus Nemeth fabeszerzési tanácsadó, Varga László vezérigazgató.

A csekk átadás-átvétel pillanata.

Varga László a Bakonyerdő és dolgozói nevében megköszönte az adományt és meghívta Peter Unterspergert és kollégáit a Devecseri Erdészet épület újjáépítése utáni avatási ünnepségre.

Az erdőgazdaság 2010. novemberében létrehozta A Mi Bakonyunkért Alapítványt (székhelye: Pápa), melynek számos célja között szerepel az erdőgazdaság dolgozóit ért rendkívüli helyzetek esetén a kárenyhítés. A Lenzing AG. ezen alapítvány számlájára utalta át a fenti adományt.

A Lenzing AG, illetve a lenzingi gyár bemutatása:

A Lenzing Csoport központja Felsőausztriában van. Minden fontos térségban vannak termelő egységeik, valamint világméretű értékesítési és marketing iroda hálózata van. A hat rotgyáruk közül kettő Ausztriában, egy-egy pedig Nagy-Britanniában, az USA-ban, Kínában és Indonéziában van.  Hat további helyen (közülük 3 Németországban) műanyagot gyártanak.
A cég fő célja természetes rost előállítása fából, pontosabban cellulózból. A lenzingi törzsgyárban a cellulózt ők maguk állítják elő bükkből, a többi helyen a szabadpiacon vásárolt cellulózból dolgoznak.

Lenzingben (Salzburg közelében az autópálya mellett) az 1800-as évek végén alapított cellulóz és papírgyárat Emil Hamburger, melynek közvetlen szomszédságában 1938-ban viszkózrost gyár épült. A két cég 1968-ban egyesült a Lenzing AG-be. Az üzemi terület 150 ha és 2.800-an dolgoznak itt. A konszern egésze mintegy 6.000 embernek ad munkát.

Első lépésben a bükk rostfából kinyerik a cellulózt. Ehhez dobkérgezőben (35 m hosszú, átmérő 5 m) lekérgezik a fát, majd aprítógéppel leaprítják. Az aprítékot magnéziumszulfittal nyomás alatt főzve feltárják, aminek eredményeként kinyerhető a cellulóz, valamint keletkezik még étkezési minőségű ecet, furfurol (vegyipari oldószer), magnézium-ligninszulfonát (állateledel-adalék), valamint xilit nevű édesítőszer, amit diabetikus cukornak is hívnak. Mindezek mellett megmarad kb 50%-nyi szennylúg, amely főleg lignin. Ezt besűrítik. A víz szinte egésze zárt rendszerben körbejár. A lignint és a kérget saját erőműben árammá és gőzzé alakítják. (A gyártóhely 95%-ig energia önellátó. Egyébként Ausztria az EU-ban az egyetlen ország, ahol a nagyüzemi zöldáram előállításhoz az állam semmilyen támogatást, kötelező átvételt, rögzített árat nem ad.)

A kész cellulózt vegyi anyagokkal mézszerű állagú masszává alakítják (ez a viszkóz), majd savanyú fürdőbe préselik (szálhúzás) egy kb 15 cm átmérőjű, mintegy 30.000 lukat tartalmazó szerszámon át. (Műselyem keletkezik.) A végtelen viszkózfonalat a továbbfeldolgozó kívánsága szerint 1-5 cm hosszú elemi rostokra vágják. A rostot mossák, fehérítik (klórmentesen), felületkezelik, szárítják. A továbbfeldolgozó teljesen homogén, az igényelt szerinti hosszú és vastag Lenzinger rostot kap. A gyapot eredetű esetében ez a homogenitás nem érhető el. (A német Baumwolle szó gyapotot és pamutot jelent, míg a Wolle a gyapjú. Míg a gyapot a "fán, bokron termő gyapjú", addig a viszkózcellulózból gyártott rostra lehet mondani, hogy az "igazi pamut", hiszen ez fából készült. Persze ez igazán németül jön jól ki: "echte Baumwolle") 10 km-nyi szál súlya kb. 1-3 gramm. A szálhúzás mellékterméke a nátriumszulfát, amit pedig a mosószergyártásban használnak fel.

Az "igazi pamutot" ("echte Baumwolle") Lenzing Viscose®, Lenzing Modal® és TENCEL® márkanevek alatt értékesítik. A kétharmadát a textilipar veszi fel (sportruházat, lakás- és technikai textil). A tűzoltók részére és más tűzveszélyes helyekre nehezen gyulladó szövetet gyártanak. A további egyharmadot pedig a higiéniai termékeket gyártók veszik fel főleg nemszőtt-textil termékekhez. A Lenzing rost előnye hogy tiszta és puha. Biológiailag teljesen lebomlik, ahogy a fa is, hiszen abból készült.

A Lenzing gyár éves faigénye mintegy 1 millió m3 bükk (beleértve csekély mennyiségű kőrist és juhart is), valamint kb. 60 ezer m3 lucfenyő apríték. A faigénynek csak 50%-át tudják belföldről fedezni, a másik fele mennyiség a közeli országokból érkezik, amin belül a német beszállítás a legnagyobb tétel.

A 2.800 alkalmazottból 50-en a környezetvédelmi területen dolgoznak. A szennyvizet Ausztria legnagyobb berendezésében tisztítják. A művelet hatákonyságát mutatja, hogy az Ager patakban a gyár alatti szakaszon is a pataki pisztráng, sőt a dunai galóca is jól megél. A légtisztítás minőségét mutatja, hogy 15 éve egyszer sem lépték túl a határértékeket és nincsenek légköri eredetű erdőkárok a környéken. A gyártásban felhasznált vegyi anyagokat szinte mindet visszanyerik.

A már említettek szerint az energiaigényüket (áram és gőz) a szennylúg (lignin) és a kéreg elégetéséből fedezik. Továbbá a tartományi tulajdonban lévő AVE hulladékmű a szelektált hulladék égetésére közös égetőkemencét üzemeltet a gyár területén. A saját és a közös együttes áramkapacitás 75 MW, ami az áramigény 95%-át fedezi.

Mőcsényi Miklós