Energianövények termesztését javasolják a vörösiszap sújtotta területen

Elsősorban a fás szárú energianövények termesztését javasolja a vörösiszap által sújtott területen a térség rehabilitációját elősegítő szakmai konzorcium.

Az öt intézményből álló konzorcium csütörtökön Gyöngyösön tartott operatív ülése után tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a helyreállítás után egy-két év múlva lehetne termelni a területen, de valószínű, hogy a kereskedelem nem fogadná el az itt termesztett növényeket.

Gyuricza Csaba, a konzorcium elnöke elmondta: a termőhelyi adottságok leginkább a fás szárú növények termesztésének felelnek meg a vizsgált területen, és az ott megtermelt alapanyag számára biztos piacot lehet teremteni, hiszen már most is van olyan erőmű, amely képes a felvásárlásra.

Ez az ágazat nagy mértékben járul hozzá a foglalkoztatottsághoz is - tette hozzá.

A Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa (KKBTT) kezdeményezésére létrejött szakmai konzorcium tagjai a katasztrófa bekövetkeztétől, október 4-étől a helyszínen dolgoznak. Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a KKBTT elnöke a vörösiszappal elöntött területen végzett munkákkal kapcsolatban közölte, hogy a begyűjtött minták koordinátái alapján bármikor be tudják azonosítani azok lelőhelyét.

Azokon a területeken, ahol nem éri el a 3 centimétert az iszapborítottság, helyszíni remediációval - ártalmatlanító talajkezeléssel - vissza lehet állítani az eredeti állapotot olyan szintig, hogy környezeti szempontból akár termelni is lehetne a következő évben vagy két év múlva - mondta az MTA főtitkára. Hozzátette: a pszichológiai és emberi hatás miatt azonban kétséges, hogy az itt megtermelt búzát, kukoricát, vagy bármilyen fogyasztásra vagy takarmányozásra szánt növényt elfogadja a kereskedelem.

A konzorcium nem hoz döntéseket, javaslataikat még karácsony előtt leteszik a kormánynak - mondta Németh Tamás. Az energianövények termesztése mellett többek között monitoring rendszer kialakítását is javasolják, hogy legyen olyan adatbázis, amelyben nyomon követhető a természet önhelyreállító képessége. Javasolják azt is, hogy azokról a területekről, ahol 3 centiméternél nem magasabb az iszap, ennél mélyebb földet ne vigyenek el.

A szakmai konzorcium tagjai a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, a gödöllői Szent István Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani Agrokémiai Kutatóintézete, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem és az Erdészeti Tudományos Intézet.

Forrás: MűszakiLapok