Az élhető holnapért folytat kutatásokat a Nyugat-magyarországi Egyetem két akadémikus professzora

Dr. Mátyás Csaba és Dr. Neményi Miklós akadémikus professzorok székfoglaló előadásai 2010. december 2-án hangzottak el a Magyar Tudományos Akadémián.

2010. december 2-án különleges eseményre került sor a Magyar Tudományos Akadémián.

Délelőtt 10:30-tól Prof. Dr. Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja "Klímaváltozás és erdei ökoszisztémák - evolúció-ökológiai megközelítésben" címmel, délután 14 órakor Prof. Dr. Neményi Miklós, az MTA levelező tagja, a Nyugat-magyarországi Egyetem tudományos és külügyi rektorhelyettese "A biorendszer mérnökök szerepe az agrárium fejlődésében" címmel tartott akadémiai székfoglaló előadást.

A soproni székhelyű, a Nyugat-Dunántúl öt városában összesen tíz egyetemi karral jelenlévő, s az oktatási paletta csaknem teljes spektrumát lefedő, országos élvonalba tartozó Nyugat-magyarországi Egyetem életében ez az első eset, amikor magas színvonalú tudományos tevékenységének elismeréseként egyetlen napon két tudós professzora is helyet kap a Magyar Tudományos Akadémia rendes, illetve levelező tagjai között. A két székfoglaló előadásban közös pontot jelent az is, hogy témáik szorosan kapcsolódnak az egyetem által nemrég elnyert TÁMOP 4.2.2-08/1-2008/20 projekthez, melynek címe "Az erdő- és mezőgazdálkodás, valamint a megújuló energiaforrás technológiák és a klímaváltozás". A kutatásokat - bár különböző területekről van szó, összekapcsolja az is, hogy környezetünk és benne az ember jövőjére fókuszálnak.

Valahányszor a jövőnkről gondolkodunk, mindig szóba kerül a klímaváltozás problémája, amely szinte azonnal felveti a kérdést: van-e befolyása az embernek a jelenségre és tehet-e valamit a negatív hatások mérséklésére? Ezekre ad tudományos választ Dr. Mátyás Csaba professzor délelőtti akadémiai székfoglaló előadásában. A professzor szerint, aki a Délkelet-Európát sújtó klímahatások elemzésére 2008-ban a NASA, a NOAA és az Orosz Tudományos Akadémia közreműködésével a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán klímakutató koordinációs központot hozott létre, az előre jelzett klímaváltozás szélsőséges hatásai közül elsősorban az aszályok erősödése fogja próbára tenni az erdőtakaró alkalmazkodó-képességét. Az általánosan elterjedt véleménnyel szemben úgy gondolja, az evolúciósan kialakult, spontán alkalmazkodási mechanizmusok szerepe elhanyagolható, mert a változások oly gyorsak, hogy "megelőzik" a spontán folyamatokat. Vizsgálatainak tapasztalatai szerint a feltételek romlásával az erdők esetében hirtelen, tömeges mortalitás (pusztulás) lép fel, amelyet az eddig alkalmazott modellek nem jeleznek előre megfelelően. Tömeges pusztulások a legutóbbi aszályos periódusban (2000-2003) már történtek Magyarországon. A kutató emiatt a veszélyeztetett területek kijelölését tartja a felkészülés érdekében a legsürgetőbb feladatnak. Az eredmények alapján megerősíthető, hogy van lehetőség a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, de ehhez aktív, felelősségteljes emberi beavatkozásra van szükség az erdőgazdálkodásban és a természetvédelemben egyaránt. A kutatást, amely jelenleg az egyetem által elnyert TÁMOP 4.2.2-08/1-2008/20 projekt keretében folyik, több EU-s együttműködés is támogatja. Az eredmények iránt már eddig is széleskörű nemzetközi érdeklődés nyilvánult meg, így a NASA és FAO részéről is.

- A kutatásaink rávilágítottak, hogy a síkvidéki szárazsági határ gyors változások színhelye lesz és speciális feladatokat jelöl ki nemcsak Magyarország, hanem az erdő-sztepp határ mentén egész Eurázsia és Észak-Amerika számára. A probléma globális jellege miatt a további kutatáshoz nemzetközi együttműködésre van szükség. Jelenleg széles körben elterjedt vélemény, hogy a változásokra a választ a természet tudja legjobban, ezért pl. az erdők kezelésénél is egyre jobban vissza kell térni a természet közeli megoldásokhoz. Azonban a spontán evolúciós és ökológiai folyamatokra lassúságuk miatt nem hagyatkozhatunk, szükség van a felelős emberi beavatkozásra - hangsúlyozta az akadémikus.

Az élhető jövőhöz az egészséges élelmiszer, a tiszta víz, a környezetbarát energiaforrások és az egészséges környezet is hozzátartoznak. Ehhez elengedhetetlen a 21. század biológiai iparának fejlesztése, több területen történő forradalmasítása. Ehhez igyekeznek hozzájárulni a biorendszer mérnökök. Feladataikról, a munkájuk során alkalmazott módszerekről és eljárásokról esik szó Dr. Neményi Miklós professzor, biorendszer műszaki mérnök, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektorhelyettese délutáni akadémiai székfoglaló előadásában.

- Csodálatos dolog az alkalmazott fizikai, matematikai, kémiai és műszaki ismeretek birtokában az élő rendszerek viselkedésének és a környezet kapcsolatának a lényegét tanulmányozni. Arra törekszem, hogy az agrártermelésben, az élelmiszeriparban, a környezet-, illetve természetvédelemben lejátszódó folyamatokat megismerjem és modellezzem. Tapasztalataink birtokában munkatársaimmal olyan eljárásokat dolgozunk ki, amelyek alkalmazásával az élelmiszer és az egyéb célú biomassza alapanyag termelés fenntarthatóvá válhat, a biológiai anyagok feldolgozása pedig a kedvező eredeti anyagjellemzők megőrzése mellett történhet.

A biorendszer mérnökök segítik az élő és élettelen rendszerek kapcsolatának harmonizációját. Ennek egyik jellemző példája a precíziós, termőhelyspecifikus növénytermesztési rendszerek műszaki-térinformatikai fejlesztése, amely lehetővé teszi, hogy a kezeléseket, a fizikai és kémiai beavatkozásokat a talaj és a növény állapotának megváltoztatása céljából, szükség esetén 1-2 cm-es pontossággal az adott helyen, "precízen" végezzék el.

A térinformatikai eszközök felhasználásával a növény növekedésének és fejlődésének jellemzői, a betegségek és kártevők is szenzorálhatók. Az előadás azokat a módszereket és eljárásokat is taglalja, melyek révén megvalósulhat az élő (növény) és élettelen (műszaki, informatikai) rendszerek "kommunikációja". A létrejövő adatbázisokat a legkorszerűbb matematikai módszerekkel dolgozzák fel, mint amilyen a Véges Elem Módszer, a Diszkrét Elem Módszer, a Fuzzy Rendszer, Neurális Hálózat Modellek, stb.

- Több olyan projektünk is folyamatban van, amely várhatóan jelentősen hozzájárul a vizsgált tudományterület fejlődéséhez. Ilyen például a precíziós növénytermesztés "filozófiáját" gyakorlatba ültető műholdas, ún. hiperspektrális reflektancia alkalmazása, amellyel a növényi tulajdonságokat, a betegségeket és kártevőket, valamint a talaj állapotváltozásait követhetjük nyomon térben és időben. Másrészről ígéretesek azok a kísérleteink is, amelyek a sejtmembránok, ill. a sejtfal átjárhatóságának szabályozhatóságát hivatottak biztosítani. Az eredmények, amelyek várhatóan hasznos eljárást adnak a molekuláris biológusoknak, egyben a nano-méretű atomok, ill. molekulák szűrési technológiájának új távlatait nyitják meg - fogalmazott az akadémikus.

Forrás: NYME