Megkezdték a vörösiszap okozta károk felmérését

Megkezdték a vörösiszap által elöntött mezőgazdasági területen a szakértői kárfelmérést, és annak eredményétől függően döntenek a helyreállítási munkálatokról. Az elképzelések szerint erdősítéssel is hasznosítható az érintett 1017 hektárnyi külterület.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai talajmintákat vesznek, és felmérik hány hektáron, milyen aranykorona értékű és milyen műveleti ágban használt termőföldben mekkora a szennyeződés. A tervek szerint a vörösiszappal majd három héttel ezelőtt elöntött területen kísérleti mezőgazdasági telepeket nyitnak, és energianövényeket termelnek majd - mondták a helyszínen dolgozó szakemberek az MTI tudósítójának. A Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság talajvédelmi osztályának munkatársai azt is megmérik, hogy a korábban szántóként használt területnek mekkora a termőértéke. Ugyanis ha a kármentesítés során a földekről összegyűjtik a vörösiszapot, a termőréteg tetején lévő humuszt is eltávolíthatják, és a terület mezőgazdasági műveletre alkalmatlanná válhat, ezért azt rekultiválni kell majd. Az eddigi mérési eredmények szerint a külterületi részeken mintegy 10 centiméter mélységig jutott el a szennyeződés, de attól tartanak a szakemberek, ha a téli csapadék beállta előtt nem sikerül eltávolítani a vörösiszapot, a hó és az esővíz mélyebbre is elviheti a szennyeződést.

Toldi Tamás, Devecser polgármestere az MTI tudósítójának már korábban is utalt arra, hogy az 1017 hektárnyi külterület mentesítéséről és az esetleges földcseréről egyeztetést folytatnak az érintett területek polgármesterei az akadémia szakembereivel és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársaival. Szó volt arról, hogy a sérült termőterületet izolálják, vagy alternatív módon hasznosítják, például erdősítik.

Kolontáron, ahol az iszap több utcát és legalább öthektárnyi belterületet elpusztított, emlékparkot alakítanak ki, míg a Torna-patakon túli részen kísérleti mezőgazdasági területet hoznak létre. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, a területet az államnak ki kell sajátítania, majd magyar egyetemek közötti pályázaton kiválasztják, milyen projekt révén próbálják mentesíteni a mezőket és szántókat. A kisajátítás során a földterület tulajdonosai nem pénzt, hanem ugyanakkora területű és aranykorona értékű földet kapnak majd.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár korábban utalt arra, ezeken a területeken hasznot hozó mezőgazdasági munkát nem lehet végezni, állati vagy emberi fogyasztásra alkalmas növényeket nem lehet termelni akár másfél-két évtizedig, ezért olyan növényekkel, vegyszerekkel, baktériumokkal kell kísérletezni, amelyek közömbösítik az erősen lúgos, enyhén radioaktív vörösiszapot.

Forrás: Gazdakör 10-25