Sokkal több cégnek kellett volna eltűnnie

2010 első kilenc hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest 18 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója, a növekedési ütem ugyanakkor lassult - derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.

(részletek az elemzésből)

Az idei év első kilenc hónapjában 2009 hasonló időszakához képest 18 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója, a növekedési ütem ugyanakkor lassult - derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből. Megfigyelhető továbbá, hogy a vizsgált időszakban több céget jegyeztek be, mint ahány megszűnt.

Kockázatos ágazatok

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 25 százalékát kereskedelmi vállalkozások tették ki, ezen belül is az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozók voltak a legnagyobb számban érintettek. A Coface Hungary szakértői úgy vélik ez nem meglepő, mert Magyarországon rengeteg kereskedő cég van. Ennek az oka az, hogy a kereskedelmi tevékenység folytatásának minimális beruházási igénye van bármely termelési tevékenységhez képest. Sokan pedig akik elveszítik a munkahelyüket, kényszervállalkozásként kezdenek kereskedelmi tevékenységet folytatni.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot (az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával) vizsgálva látszik, hogy évek óta nem történik érdemi változás a kockázati rangsorban. Élen a nagykereskedelem, amelyet a textilipari, valamint építőipari tevékenységet folytató vállalatok követnek de az országos átlag felett található számos más ágazat is, mint például a fuvarozás, a gépjárműipar, a turizmus és vendéglátás, vagy a faipar.

A faipar a bútoriparhoz, a bútoripar pedig az építőiparhoz és az ingatlan-beruházásokhoz kapcsolódik szorosan, így leginkább ez utóbbi kettő visszaesése a faipari ágazat magas fizetésképtelenségi arányának az oka. Sajnos, jelentősebb változás nem is várható az ágazatban, amíg építőipari beruházások nem indulnak meg nagy mennyiségben - véli Bagyura. Kárpáti úgy látja: a válság előtt a magyarországi bútoripar felfelé ívelő pályán volt az új lakásépítéseknek köszönhetően, a finanszírozási válság miatt azonban drasztikusan visszaesett, ami közvetlenül érintette a faipart is.

A teljes elemzés itt olvasható.

Forrás: Ecoline